A Covid-járvány áttörést hozott ugyan abban, hogy sok termelő vállalatnál indult az okos gyártás megvalósítását célzó fejlesztés, a tapasztalatok szerint az esetek túlnyomó többségében csak nagyon lassan, akadozva haladnak ezek a projektek. A méret ebben az esetben jelentős tényező, a hátráltató okok között pedig a szervezeten belüli ellenállással is számolni kell.
A félvezetőgyártók, az elektronikai cégek és gyógyszeripari szereplők járnak élen a negyedik ipari forradalomban a Világgazdasági Fórum „Smart Industry Readiness Index” (SIRI) jelentése szerint. Az idei tanulmány első három helyezett ágazata már a legutóbbi, 2019-es elemzéskor is dobogós volt, igaz akkor a gyógyszeripar még megelőzte az elektronikai szektort. Az energia- és vegyipar követi a vezető hármast idén, ahogyan három éve is, az ötödik pozícióban viszont változás van, a gyógyászati technológiák helyét a logisztika vette át. Ez utóbbi ágazat előretörése a Covid-járvány hatására meglódult e-kereskedelem igényeinek kiszolgálására hozott befektetéseknek köszönhető, illetve annak, hogy az Amazon, az Alibaba és a JD.com-hoz hasonló online kiskereskedelmi cégek példáját követve a logisztikai szektor más szereplői is komoly fejlesztéseket indítottak. Mivel a pandémia még mindig jelen van a világban, a logisztikai ágazat digitalizációja tovább gyorsulhat a következő években a Világgazdasági Fórum elemzése alapján.
Eltérő adottságok
A tanulmány arra is felhívta a figyelmet, hogy jellemzően a nagy, nemzetközi cégek által uralt, az elmúlt évtizedekben komoly konszolidációt megélt iparágak járnak élen a digitalizációban, míg a kis- és középvállalatok dominálta szektorokban inkább megfigyelhető a lemaradás. Ez részben azzal magyarázható, hogy egészen más erőforrások állnak rendelkezésre a két csoportnál, legyen szó akár anyagi, akár emberi, szaktudásbeli tényezőkről. Ugyanakkor a tanulmány készítői arra is rámutatnak, hogy még a kkv-k uralta ágazatok között is vannak olyanok, amelyekben nagyobb a szórás a negyedik ipari forradalom útjára lépő és a digitalizációban lemaradó cégek között, példaként az élelmiszer és üdítőital-gyártást említették a szakértők.
Az elemzés egy másik fontos megállapítása, hogy globális szinten most már nagy számban akadnak olyan szervezetek és kezdeményezések, amelyek támogatják a termelő vállalkozásokat az okos gyártásra történő átállásban. Kormányzati programok, tanácsadó cégek, iparkamarák, technológiai szolgáltatók egyaránt megjelentek a piacon, ugyanakkor sok esetben egyetlen modellt kínálnak csak a támogatásuk keretében, vagyis nem veszik figyelembe az egyes ágazatokon belül is létező eltérő adottságokat. A Világgazdasági Fórum tanulmányának készítői szerint ez a megközelítés mind hatásában, mind hatékonyságában elmarad a lehetőségektől.
Korábban elkezdték
A SIRI keretében három fő – folyamatok, technológia, szervezet – kategóriában összesen 16 tényező alapján elemezték a termelőcégeket, hogy megállapítsák, hol tartanak a digitalizációban. Az egyik fő tanulság, hogy a folyamatban élen járó 10 százalék egyszerre mindhárom kategóriában igyekszik komoly előrelépéseket tenni, és ez emeli ki őket a nagy többség közül. A folyamatok esetében például, míg a vállalkozások túlnyomó többsége, mintegy 80 százaléka még csak azon dolgozik, hogy digitalizálja azokat, az éllovasok a már digitalizált folyamatok integrációjával vannak elfoglalva. A tanulmány arra is rámutat, hogy nagyon sok ipari társaságnál csak a járvány hatására indult el a komolyabb fejlesztés a termelés „okosabbá” tételére, míg az élen járó cégek esetében már jóval korábban elkezdődött ez a folyamat.
Ha a technológia felől közelítjük a kérdést, akkor az látszik, hogy a digitalizációban a vezető 10 százalékhoz tartozó termelőcégeknél a hálózati kapcsolat kiemelt szerepet kap. Sokan közülük már kialakították az átfogó és biztonságos kommunikációt a gyártó területen, ami lehetővé teszi, hogy a termelőberendezések és a különböző számítógépes rendszerek kapcsolatba lépjenek, és információt osszanak meg egymással. Több cégnél ráadásul már valós időben történik a gépek és informatikai rendszerek közötti kommunikáció, lehetővé téve a gyorsabb adatgyűjtést, -feldolgozást és döntéshozást.
Számít a méret
A Világgazdasági Fórum elemzése szerint sok vállalat megértette, hogy a digitalizáció olyan jelenség, amelyre gyorsan kell reagálniuk, ugyanis a cselekvésük – vagy annak hiánya – befolyásolja azt a képességüket, hogy továbbra is minőségi termékeket szállítsanak, továbbá meghatározza az ügyfelek bizalmának és hűségének szintjét. A jelenlegi helyzet olyan, hogy szinte az összes iparágban zavarok érzékelhetők, és a vállalkozásoknak vagy át kell alakulniuk, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott helyzethez, vagy az innovatívabb versenytársaik átveszik a helyüket.
Ugyanakkor a tanulmányt készítő szakértők arra is rámutatnak, hogy a cégméret nagymértékben meghatározza, hogy mennyire képes előre tervezni, megfelelően működő stratégiát készíteni egy társaság. A nagyobb, vagy a digitalizációban már előrébb tartó vállalatok jellemzően képesek és hajlandók is hosszabb távon gondolkodni, mint a kisebb cégek, vagy a digitalizációs út elején járók. Ez persze érthető, ugyanakkor a szakértők szerint aggodalomra adhat okot, hiszen ez a trend idővel tovább növelheti az érettségi szakadékot az okos gyártásra átállásban élen járók és követők között. Ez különösen olyan időszakokban lehet veszélyes, amikor globális társadalmi-gazdasági válsággal néz szembe az emberiség, mint jelenleg is.
A szakértők szerint ebben a helyzetben a kormányoknak kiemelt felelősségük van abban, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak a kkv-knak ahhoz, hogy hosszabb távra tudjanak tervezni, és minél előbb és eredményesebben a digitalizáció útjára léphessenek.
Lassan haladnak
A Világgazdasági Fórum elemzéséhez hasonló következtetésre jutott az ISG technológiai és tanácsadó cég idei „Global Smart Manufacturing Pulse Survey” felmérése, amelyből kiderült, hogy ugyan egyre több termelőcég indul el az okos gyártás irányába, azonban a többség még csak a folyamat korai fázisánál tart. A kutatás egyik fő megállapítása, hogy a megkérdezett társaságok 73 százalékánál kevesebb mint két éve próbálkoznak az okos gyártás megvalósításával. A válaszadók 70 százaléka pedig azt jelezte, hogy vagy nagyon lassan, vagy egyáltalán nem haladnak előre a gyártás digitalizációjában. Az ugyanakkor mindenképpen biztató adat a jövőre nézve, hogy a megkérdezett cégek 69 százalékánál jelezték, hogy a szervezeten belül van olyan csoport, amely az okos gyártással kapcsolatos kezdeményezések megvalósításán dolgozik, és az ezzel kapcsolatos koordinációért felel a társaságnál. Bár adja magát a következtetés, hogy a járvány és több gazdasági tényező együttes hatása miatt halad ilyen lassan a folyamat, az ISG felmérése szerint sokkal inkább arról van szó, hogy az okos gyártás koncepciója még túlságosan új a termelő vállalatok jelentős része számára.
| A hátráltató ötös
A McKinsey&Company 5 tényezőt azonosított elemzésében, amelyek hátráltatják a gyártás digitalizációját. – Egymástól elkülönülő projektek: a különböző szervezeti egységeknél megvalósulnak ugyan fejlesztések, de azok nem kapcsolódnak egymáshoz és így nem erősítik egymást. – Az alkalmazkodás hiánya: gyakori eset, hogy a gyártó cégek az „egy megoldás mindenre jó” elv alapján elmulasztják azt a lehetőséget, hogy az egyes telephelyek egyedi körülményeinek, helyi kultúrájának, értékeinek megfelelő módon valósítsák meg a digitalizációs projektet. – A feladat túlgondolása: az előzetes elemzés annyira átfogó és részletes, hogy már az felemészti a rendelkezésre álló erőforrásokat, így a tényleges megvalósításra nem marad energia a cégnél. – Inkább a technológiára fókuszálnak: nem arra, hogy milyen megoldásokkal lehet legjobban alkalmazkodni az üzleti kihívásokhoz. – A tökéletes megoldásra törekvés: a cégek arra várnak, hogy teljes körű, ideális állapotú adat, IT/OT architektúrát tudjanak megvalósítani ahelyett, hogy ha nem is tökéletes, de működő rendszerrel indulnának el, egy rövidebb fejlesztési periódust követően. |
Az alacsony elterjedtség és a nehézségek ellenére a tanulmány szerint az okos gyártásra történő átállás a legfontosabb prioritások között szerepel legalábbis a nagyvállalati szektorban. Ez érthető is, ha figyelembe vesszük, milyen előnyökkel jár, amit jól érzékeltet az is, hogy mik a fő elvárások egy ilyen átállástól. A megkérdezettek 64 százaléka szerint kiemelt fontosságú, hogy az Ipar 4.0 koncepció alkalmazása közvetlen költségmegtakarítást eredményezzen. A válaszadók 57 százaléka pedig a közvetett költségek csökkentését reméli, például a hulladék mennyiségének mérséklése által, vagy a hatékonyabb termelés következtében fenntarthatóbb működés révén.
Belső ellenállás
Az ISG tanulmánya szerint egyébként az, hogy a költségcsökkentés a fő prioritás az okos gyártás kapcsán jelzi, hogy még abban a korai szakaszban van ez a folyamat, amikor bizonyítani kell az üzleti döntéshozóknak és a tulajdonosoknak, hogy megéri a beruházás. Ha az ezekkel kapcsolatos várakozások beválnak, akkor jöhetnek a hosszabb távra szóló befektetések. Érdekes módon az árbevétel növelése messze lemarad a fontossági sorrendben, a válaszadók mindössze 29 százaléka emelte ki ezt a tényezőt, a termékek piacra viteléhez szükséges idő csökkentését 34 százalékuk említette, míg az ügyfélélmény növelése a megkérdezettek 39 százalékánál szerepel a fő prioritások között.
A negyedik ipari forradalomba történő becsatlakozást, az okos gyártásra történő átállást több tényező is hátráltatja az ISG felmérése szerint. A kutatás során megkérdezett vállalatok közül a legtöbbnél, 57 százalékuknál a szervezeten belüli ellenállást jelölték meg a folyamat előtt tornyosuló legnagyobb akadályként. A következő fő probléma technológiai jellegű, hiszen az informatikai rendszerek és infrastruktúra és a gyártó rendszerek (IT és OT) integrációjáról van szó, amit a válaszadók 30 százaléka emelt ki. De hasonló arányban említették a technológiai lemaradást és a régi, nehezen lecserélhető felszerelést is az okos gyártásra való átállást hátráltató tényezők között.
„Hatalmas, de kezelhető kihívás, hogy a termelő területből egy hibrid, hálózatba kapcsolt munkahelyet alakítsunk ki. A szervezeten belüli ellenállás gyakran elfedi azt, hogy valójában mekkora szakadék van a rendelkezésre álló és a szükséges képességek és tudás között, milyen akadályt jelentenek a korábbról örökölt befektetések és architektúra. Mindenki akar változtatni, de senki sem akarja, hogy őt változtassák meg”, fogalmazott az ISG tanulmányát egy konferencián bemutatva Prashant Kelker, a kutatócég partnere.
A McKinsey&Company felmérései szerint a digitális átállás előnyei számosak és nagyok. Ha megfelelően sikerül alkalmazni az új technológiákat, a fejlett adatgyűjtést és -elemzést, a mesterséges intelligenciát, a gépi tanulást, számos ágazatból származó tapasztalatok alapján nem rendkívüli jelenség, ha a digitalizációs projektek eredményeként a gépek állásideje 30-50 százalékkal csökken, a kibocsátás 10-30 százalékkal nő, a munkaerő hatékonysága 15-30 százalékkal javul és 85 százalékkal pontosabban tudják előrejelezni a cégek, hogy milyen termelésre lesznek képesek.
