
Kormányzati Adatközpont: hivatalosan is lezárult a projekt
Két helyszínen 777 darab rack, több mint 71 ezer virtuális CPU, több mint 170 éles üzemben működő közigazgatási szakrendszer – dióhéjban ezekkel a számokkal lehet

Két helyszínen 777 darab rack, több mint 71 ezer virtuális CPU, több mint 170 éles üzemben működő közigazgatási szakrendszer – dióhéjban ezekkel a számokkal lehet

Három újabb régióban érhető el a szélessávú, 100 Mbit/mp sebességű internet. A hálózat fejlesztését még a UPC nyerte el 2017-ben, a Vodafone befejezte a fejlesztést, melynek ünnepélyes átadására július 22-én került sor.

A kormány kezdeményezésére, szakmai szervezetek és piaci cégek támogatásával 2019 januárjában elindul a Szupergyors Internet Program második szakasza, a SZIP 2.0, melynek célja a legalább 100 Mbps-ra alkalmas, de gigabites sávszélességre bővíthető, vagy optikai hálózatok kiépítése.

A digitalizációba a jelek szerint a kisebb magyar vállalkozások is kezdenek bekapcsolódni, és ehhez jól jön az állami szerepvállalás; a digitális oktatás kulcselemét a tanárok jelentik; a hálózatok fejlesztésére az igények megjelenése előtt van szükség; és az e-közigazgatásban komoly minőségi ugrás várható – csak négy gondolat az ITB&T konferencia szakmapolitikai blokkjából.

Több százmilliárd forintnyi infokommunikációs fejlesztés valósul meg a következő években állami kezdeményezésre, és ezek közül több jelentős projekt a tervek szerint már idén lezárul. Az ITBUSINESS összegyűjtött néhány nagyobb fejlesztést – az már biztos, hogy nem unatkoznak majd a hálózatépítők.

Sikerrel zárult a „Hálózatfejlesztés támogató monitoring rendszer (HTMR) létrehozása”elnevezésű kiemelt projekt, vagyis 2018. januárjától elérhető a Szupergyors Internet Program pályázatainak földrajzi és gazdasági összehangolására alkalmas, komplex és naprakész térinformatikai rendszer. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) vezetésével készült fejlesztés 2,540 milliárd forint, vissza nem térítendő európai uniós támogatással valósult meg a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-2.3.2-VEKOP-15 keretében.

Magyarország öles léptekkel halad előre a digitális transzformációban, de csak úgy tud sikeres lenni, ha szélesebb gazdasági térsége, Európa egésze is sikeres lesz a digitalizációban. Ehhez viszont hazánk jelentősen hozzá tud járulni.

Intelligens, tanulásra képes hálózat kezeli majd az óránként felcsatlakozó egymillió új eszközt, miközben gondoskodik a kibertámadások elhárításáról is – vázolta az internet jövőjét Dalos Ottó, a Cisco Magyarország júniusban kinevezett ügyvezetője az ITBUSINESS-nek adott interjúban.

Elképesztően mozgalmas júniuson van túl a mobilpiac: európai uniós szinten a roamingdíjak eltörlése, itthon a feltöltőkártyás ügyfelekkel történő egyeztetés jelentett komoly feladatot a mobilcégeknek. Az MVM több mint tízmilliárdos fejlesztést jelentett be, az OTP pedig mobilra cserélni a pénztárcánkat.

Mi az összefüggés a 19. századi angliai mosónők és a digitális átalakulás között; hogyan kapcsolódik a tiszai jeges árvíz a szélessávú infrastruktúra fejlesztéséhez; és hány felnőtt kell egy vidéki iskolában, hogy megtaláljanak egy YouTube videót? Meglepő módon ezekre a kérdésekre is válaszokat kaptak az ITBusiness&Technology konferencia résztvevői.

Két helyszínen 777 darab rack, több mint 71 ezer virtuális CPU, több mint 170 éles üzemben működő közigazgatási szakrendszer – dióhéjban ezekkel a számokkal lehet

Három újabb régióban érhető el a szélessávú, 100 Mbit/mp sebességű internet. A hálózat fejlesztését még a UPC nyerte el 2017-ben, a Vodafone befejezte a fejlesztést, melynek ünnepélyes átadására július 22-én került sor.

A kormány kezdeményezésére, szakmai szervezetek és piaci cégek támogatásával 2019 januárjában elindul a Szupergyors Internet Program második szakasza, a SZIP 2.0, melynek célja a legalább 100 Mbps-ra alkalmas, de gigabites sávszélességre bővíthető, vagy optikai hálózatok kiépítése.

A digitalizációba a jelek szerint a kisebb magyar vállalkozások is kezdenek bekapcsolódni, és ehhez jól jön az állami szerepvállalás; a digitális oktatás kulcselemét a tanárok jelentik; a hálózatok fejlesztésére az igények megjelenése előtt van szükség; és az e-közigazgatásban komoly minőségi ugrás várható – csak négy gondolat az ITB&T konferencia szakmapolitikai blokkjából.

Több százmilliárd forintnyi infokommunikációs fejlesztés valósul meg a következő években állami kezdeményezésre, és ezek közül több jelentős projekt a tervek szerint már idén lezárul. Az ITBUSINESS összegyűjtött néhány nagyobb fejlesztést – az már biztos, hogy nem unatkoznak majd a hálózatépítők.

Sikerrel zárult a „Hálózatfejlesztés támogató monitoring rendszer (HTMR) létrehozása”elnevezésű kiemelt projekt, vagyis 2018. januárjától elérhető a Szupergyors Internet Program pályázatainak földrajzi és gazdasági összehangolására alkalmas, komplex és naprakész térinformatikai rendszer. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) vezetésével készült fejlesztés 2,540 milliárd forint, vissza nem térítendő európai uniós támogatással valósult meg a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-2.3.2-VEKOP-15 keretében.

Magyarország öles léptekkel halad előre a digitális transzformációban, de csak úgy tud sikeres lenni, ha szélesebb gazdasági térsége, Európa egésze is sikeres lesz a digitalizációban. Ehhez viszont hazánk jelentősen hozzá tud járulni.

Intelligens, tanulásra képes hálózat kezeli majd az óránként felcsatlakozó egymillió új eszközt, miközben gondoskodik a kibertámadások elhárításáról is – vázolta az internet jövőjét Dalos Ottó, a Cisco Magyarország júniusban kinevezett ügyvezetője az ITBUSINESS-nek adott interjúban.

Elképesztően mozgalmas júniuson van túl a mobilpiac: európai uniós szinten a roamingdíjak eltörlése, itthon a feltöltőkártyás ügyfelekkel történő egyeztetés jelentett komoly feladatot a mobilcégeknek. Az MVM több mint tízmilliárdos fejlesztést jelentett be, az OTP pedig mobilra cserélni a pénztárcánkat.

Mi az összefüggés a 19. századi angliai mosónők és a digitális átalakulás között; hogyan kapcsolódik a tiszai jeges árvíz a szélessávú infrastruktúra fejlesztéséhez; és hány felnőtt kell egy vidéki iskolában, hogy megtaláljanak egy YouTube videót? Meglepő módon ezekre a kérdésekre is válaszokat kaptak az ITBusiness&Technology konferencia résztvevői.
Feliratkozom a hírlevélre!
Köszönjük!
Sikeresen feliratkozott az ITB TODAY hírlevelünkre.