A digitalizációba a jelek szerint a kisebb magyar vállalkozások is kezdenek bekapcsolódni, és ehhez jól jön az állami szerepvállalás; a digitális oktatás kulcselemét a tanárok jelentik; a hálózatok fejlesztésére az igények megjelenése előtt van szükség; és az e-közigazgatásban komoly minőségi ugrás várható – csak négy gondolat az ITB&T konferencia szakmapolitikai blokkjából.
Az informatika ma már nemcsak az ICT-szakma belügye, hatása a gazdaság minden ágazatában óriási. Az elmúlt időszakban számtalan kormányzati program indult ezen a területen: Ipar 4.0 stratégia, GINOP-pályázatok a KKV-k informatikai felzárkóztatására, épül a zalaegerszegi tesztpálya az önvezető autók számára, okos város és 5G projektek kezdődtek. Ezek mind jelentős előrelépések, azonban fontos kérdés, hogyan jelennek meg a hazai vállalkozások mindennapi életében, hogyan segítik azok piaci előrejutását.
A blokklánc technológiát a bitcoin és a többi kriptopénz hozta be a köztudatba. Működésének megértéséhez érdemes is megismerkedni a bitcoinnal, de igazi jelentősége messze túlmutat a hektikus árfolyammozgásairól (is) elhíresült fizetőeszközön. Sokak szerint nem túlzás azt állítani, hogy a blokklánc legalább olyan mértékben forgat fel majd egy sor iparágat, mint ahogy annak idején az internet tette.
2017 egyik leggyakrabban emlegetett technológiai szava minden bizonnyal a blokklánc (blockchain) volt, és a felhajtás várhatóan idén sem fog csökkenni körülötte.
2017 egyik leggyakrabban emlegetett technológiai szava minden bizonnyal a blokklánc (blockchain) volt, és jó okunk van feltételezni, hogy a felhajtás idén sem fog csökkenni körülötte.
A balatonfüredi Infotér konferencián, az infokommunikációs szektor és a kormányzati szereplők legnagyobb közös rendezvényén hirdették ki a „Digitális Esély 2017” pályázat eredményeit. Idén tizenegy, hátrányos helyzetű fiatalok digitális felzárkózását segítő non-profit szervezet projektjavaslatát díjazták.
A digitalizációba a jelek szerint a kisebb magyar vállalkozások is kezdenek bekapcsolódni, és ehhez jól jön az állami szerepvállalás; a digitális oktatás kulcselemét a tanárok jelentik; a hálózatok fejlesztésére az igények megjelenése előtt van szükség; és az e-közigazgatásban komoly minőségi ugrás várható – csak négy gondolat az ITB&T konferencia szakmapolitikai blokkjából.
Az informatika ma már nemcsak az ICT-szakma belügye, hatása a gazdaság minden ágazatában óriási. Az elmúlt időszakban számtalan kormányzati program indult ezen a területen: Ipar 4.0 stratégia, GINOP-pályázatok a KKV-k informatikai felzárkóztatására, épül a zalaegerszegi tesztpálya az önvezető autók számára, okos város és 5G projektek kezdődtek. Ezek mind jelentős előrelépések, azonban fontos kérdés, hogyan jelennek meg a hazai vállalkozások mindennapi életében, hogyan segítik azok piaci előrejutását.
A blokklánc technológiát a bitcoin és a többi kriptopénz hozta be a köztudatba. Működésének megértéséhez érdemes is megismerkedni a bitcoinnal, de igazi jelentősége messze túlmutat a hektikus árfolyammozgásairól (is) elhíresült fizetőeszközön. Sokak szerint nem túlzás azt állítani, hogy a blokklánc legalább olyan mértékben forgat fel majd egy sor iparágat, mint ahogy annak idején az internet tette.
2017 egyik leggyakrabban emlegetett technológiai szava minden bizonnyal a blokklánc (blockchain) volt, és a felhajtás várhatóan idén sem fog csökkenni körülötte.
2017 egyik leggyakrabban emlegetett technológiai szava minden bizonnyal a blokklánc (blockchain) volt, és jó okunk van feltételezni, hogy a felhajtás idén sem fog csökkenni körülötte.
A balatonfüredi Infotér konferencián, az infokommunikációs szektor és a kormányzati szereplők legnagyobb közös rendezvényén hirdették ki a „Digitális Esély 2017” pályázat eredményeit. Idén tizenegy, hátrányos helyzetű fiatalok digitális felzárkózását segítő non-profit szervezet projektjavaslatát díjazták.
