Fejlett adatkezelési képességekre van szüksége az embereknek annak érdekében, hogy a rájuk szabaduló adathegyeket képesek legyenek elemezni. Az IT és az üzlet együtt a maximumot képes kihozni az adatokból. Cikkünkben két sikeres projektet is bemutatunk.
Naponta milliónyi adat halmozódik fel a céges működés során, a vállalatok pedig egyelőre alig-alig használják ki az adatokban rejlő lehetőségeket. Papp László, a Gartner magyarországi képviseletének vezetője előadásában sorra vette az adatbázisok felhasználásának sokszínűségét, és azt is, hogy mi vár ránk abban a világban, ahol az adatokat nem hasznosítjunk megfelelően.
Aktuális konferenciánkon annak jártunk utána, hogy mely információból válik gyémánt értékű adat, ahogy ezek felhasználási lehetőségei is górcső alá kerültek. Összefoglaló videónkból pedig kiderül, hogy egy-egy terület képviselői mit gondolnak a felvetésünkről.
Ahogy a szoftverek egyre több területen irányítják életünket és munkánkat, úgy lesz egyre fontosabb azok minősége. Ezt a minőséget azonban nem lehet pusztán a fejlesztési folyamat végére beiktatott teszteléssel biztosítani – a minőségbiztosításnak már a kezdetek kezdetétől be kell épülnie a folyamatokba.
Vajon mennyire lehet könnyen munkatársakat találni a külföldi terjeszkedésben gondolkodó cégekhez? Azt beszélik, kicsit könnyebben, mint országon belüli feladatokhoz.
Mindenkit érint az IT-biztonság. Vagy azért, mert volt már áldozat (még ha esetleg nem is tud róla), vagy ezután éri valamilyen támadás, incidens. Védekezni tehát muszáj, de a konkrét módszerekkel kapcsolatban sok még a kérdőjel, különösen a kisebb vállalkozások körében.
Mennyi pénzt érdemes (kell) IT-biztonságra költeni? És mennyire költenek egyébként a cégek kibervédelemre? Egyáltalán, mi vagy ki jelent leginkább a kockázatot? A zsarolóvírusoknak, adatlopásoknak, hacker-támadásoknak „köszönhetően” az IT-biztonság beszédtéma lett, és olyan vállalkozások is elkezdték komolyan venni a védekezést, akik korábban csak legyintettek a figyelmeztetésekre.
A magyar nyelv jelenti a legnagyobb akadályt a mesterséges intelligencia hazai terjedése előtt, a maga ragozós, szabad szórendes formájával. De beszélhetünk egyáltalán magyar mesterséges intelligenciáról? Van az intelligenciának nyelve? Cikkünkben ezt derítjük ki.
A kérdés jelenleg az egyik legérdekesebb és legtöbbet vitatott téma a távközlés berkein belül: vajon melyiké a jövő – a vezetékes vagy a mobilinterneté? Az üzlet ugrásra készen várja a választ.
Tömegek küszködnek gerinc-, hát- és derékfájással, pedig valójában létezik megoldás erre az égető tünetegyüttesre is – egy magyar feltaláló révén, aki ötletével tulajdonképpen újradefiniálta mindennapjaink ülőalkalmatosságait.
Fejlett adatkezelési képességekre van szüksége az embereknek annak érdekében, hogy a rájuk szabaduló adathegyeket képesek legyenek elemezni. Az IT és az üzlet együtt a maximumot képes kihozni az adatokból. Cikkünkben két sikeres projektet is bemutatunk.
Naponta milliónyi adat halmozódik fel a céges működés során, a vállalatok pedig egyelőre alig-alig használják ki az adatokban rejlő lehetőségeket. Papp László, a Gartner magyarországi képviseletének vezetője előadásában sorra vette az adatbázisok felhasználásának sokszínűségét, és azt is, hogy mi vár ránk abban a világban, ahol az adatokat nem hasznosítjunk megfelelően.
Aktuális konferenciánkon annak jártunk utána, hogy mely információból válik gyémánt értékű adat, ahogy ezek felhasználási lehetőségei is górcső alá kerültek. Összefoglaló videónkból pedig kiderül, hogy egy-egy terület képviselői mit gondolnak a felvetésünkről.
Ahogy a szoftverek egyre több területen irányítják életünket és munkánkat, úgy lesz egyre fontosabb azok minősége. Ezt a minőséget azonban nem lehet pusztán a fejlesztési folyamat végére beiktatott teszteléssel biztosítani – a minőségbiztosításnak már a kezdetek kezdetétől be kell épülnie a folyamatokba.
Vajon mennyire lehet könnyen munkatársakat találni a külföldi terjeszkedésben gondolkodó cégekhez? Azt beszélik, kicsit könnyebben, mint országon belüli feladatokhoz.
Mindenkit érint az IT-biztonság. Vagy azért, mert volt már áldozat (még ha esetleg nem is tud róla), vagy ezután éri valamilyen támadás, incidens. Védekezni tehát muszáj, de a konkrét módszerekkel kapcsolatban sok még a kérdőjel, különösen a kisebb vállalkozások körében.
Mennyi pénzt érdemes (kell) IT-biztonságra költeni? És mennyire költenek egyébként a cégek kibervédelemre? Egyáltalán, mi vagy ki jelent leginkább a kockázatot? A zsarolóvírusoknak, adatlopásoknak, hacker-támadásoknak „köszönhetően” az IT-biztonság beszédtéma lett, és olyan vállalkozások is elkezdték komolyan venni a védekezést, akik korábban csak legyintettek a figyelmeztetésekre.
A magyar nyelv jelenti a legnagyobb akadályt a mesterséges intelligencia hazai terjedése előtt, a maga ragozós, szabad szórendes formájával. De beszélhetünk egyáltalán magyar mesterséges intelligenciáról? Van az intelligenciának nyelve? Cikkünkben ezt derítjük ki.
A kérdés jelenleg az egyik legérdekesebb és legtöbbet vitatott téma a távközlés berkein belül: vajon melyiké a jövő – a vezetékes vagy a mobilinterneté? Az üzlet ugrásra készen várja a választ.
Tömegek küszködnek gerinc-, hát- és derékfájással, pedig valójában létezik megoldás erre az égető tünetegyüttesre is – egy magyar feltaláló révén, aki ötletével tulajdonképpen újradefiniálta mindennapjaink ülőalkalmatosságait.
