Globálisan a kiberkockázatok, míg Magyarországon a világjárvány kockázata az első számú üzleti fenyegetés 2022-ben az Allianz kockázati barométere szerint.
A vállalatok nagy része nem fordít elég figyelmet a kibervédelemre, a társaságok vezetőinek többsége még csak nem is egyeztet a kiberbiztonsági osztállyal, amikor új üzleti tevékenységbe kezd, olvashatjuk az EY közleményében, amely a Global Information Security Survey (GISS) kutatás eredményeit ismerteti.
2021-ben a régről ismert kibertámadások reneszánszukat élik, de új belépők is felbukkantak a CISO-k legnagyobb „örömére”. Milyen kiberbiztonsági incidenstől tartanak leginkább a cégek első számú biztonsági felelősei, hogyan készülnek fel ezek elhárítására, és milyen jövőképet vizionálnak az elkövetkező hónapokra? Két tapasztalt Chief Information Security Officerrel beszélgettünk.
A gyerekeket az interneten fenyegető veszélyek tudatosítása és elkerülésük segítése érdekében készített 14 részes oktató-videósorozatot TudatosNet címmel a Telenor Magyarország a biztonságos internet világnap (Safer Internet Day) alkalmából.
Az időseket érintő internetes csalások megelőzésére ajánlott óvintézkedéseket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) öt pontban a biztonságos internet napján.
„A kiberbiztonsági szempontokat és szemléletet képviselő szakembereket az IT-fejlesztések legkorábbi fázisától fogva szükséges bevonni a munkába”, így foglalható össze az a mondat, amelyet dolgozatom címében bátorkodtam előre jelezni. Rövidnek nem tűnő szakújságírói tevékenységem során nem egyszer fogalmaztam meg, hogy ahhoz, hogy biztonságosabbá tegyük informatikai rendszereinket, a kezdet kezdetétől figyelemmel kell lennünk a kiberbiztonsági szempontokra. A józan mérnöki ész ugyanis ezt diktálja.
Aki már megjárta a hadak útját, karrierjének voltak csúcsai és legfőképpen mélypontjai, az tudja csak igazán: furcsa kihívás etikusan távozni egy olyan munkahelyről, ahol szeretett dolgozni, ahova sok szép emlék köti, és ahonnan eszében sem lett volna kilépni. Tegye a szívére a kezét, kedves olvasó, és vallja be, hogy amikor ilyen helyzetbe sodorta az élet, ugye, megfordult a fejében, hogy tenni kellene valami olyat utolsó munkanapjain, ami majd, ha kiderül, nem esik jól munkaadójának.
Egy felmérés szerint túl sokat dolgoznak az informatikai rendszerek biztonságáért felelős szakemberek.
A kiberbűnözők rámozdultak arra, hogy egyre többen kénytelenek otthonról dolgozni, és mások nevében küldött ál e-mailekkel igyekeznek átverni az embereket.
Azt találtam állítani a legutóbbi ITB Clubon, hogy a koronavírus-járvány nem mellékes hatásaként a kiberbiztonsági incidensek számának emelkedése várható. Azzal érveltem, hogy a bűnözés is üzlet, és a bűnös módon szerzett vagyonukat nem szívesen vesztik el a rosszfiúk, ezért ott fognak pénzt csinálni a maguk sajátos eszközeikkel, ahol mostanság azok vannak sokat, akiktől a pénzt elvehetik, vagyis az online térben.
Globálisan a kiberkockázatok, míg Magyarországon a világjárvány kockázata az első számú üzleti fenyegetés 2022-ben az Allianz kockázati barométere szerint.
A vállalatok nagy része nem fordít elég figyelmet a kibervédelemre, a társaságok vezetőinek többsége még csak nem is egyeztet a kiberbiztonsági osztállyal, amikor új üzleti tevékenységbe kezd, olvashatjuk az EY közleményében, amely a Global Information Security Survey (GISS) kutatás eredményeit ismerteti.
2021-ben a régről ismert kibertámadások reneszánszukat élik, de új belépők is felbukkantak a CISO-k legnagyobb „örömére”. Milyen kiberbiztonsági incidenstől tartanak leginkább a cégek első számú biztonsági felelősei, hogyan készülnek fel ezek elhárítására, és milyen jövőképet vizionálnak az elkövetkező hónapokra? Két tapasztalt Chief Information Security Officerrel beszélgettünk.
A gyerekeket az interneten fenyegető veszélyek tudatosítása és elkerülésük segítése érdekében készített 14 részes oktató-videósorozatot TudatosNet címmel a Telenor Magyarország a biztonságos internet világnap (Safer Internet Day) alkalmából.
Az időseket érintő internetes csalások megelőzésére ajánlott óvintézkedéseket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) öt pontban a biztonságos internet napján.
„A kiberbiztonsági szempontokat és szemléletet képviselő szakembereket az IT-fejlesztések legkorábbi fázisától fogva szükséges bevonni a munkába”, így foglalható össze az a mondat, amelyet dolgozatom címében bátorkodtam előre jelezni. Rövidnek nem tűnő szakújságírói tevékenységem során nem egyszer fogalmaztam meg, hogy ahhoz, hogy biztonságosabbá tegyük informatikai rendszereinket, a kezdet kezdetétől figyelemmel kell lennünk a kiberbiztonsági szempontokra. A józan mérnöki ész ugyanis ezt diktálja.
Aki már megjárta a hadak útját, karrierjének voltak csúcsai és legfőképpen mélypontjai, az tudja csak igazán: furcsa kihívás etikusan távozni egy olyan munkahelyről, ahol szeretett dolgozni, ahova sok szép emlék köti, és ahonnan eszében sem lett volna kilépni. Tegye a szívére a kezét, kedves olvasó, és vallja be, hogy amikor ilyen helyzetbe sodorta az élet, ugye, megfordult a fejében, hogy tenni kellene valami olyat utolsó munkanapjain, ami majd, ha kiderül, nem esik jól munkaadójának.
Egy felmérés szerint túl sokat dolgoznak az informatikai rendszerek biztonságáért felelős szakemberek.
A kiberbűnözők rámozdultak arra, hogy egyre többen kénytelenek otthonról dolgozni, és mások nevében küldött ál e-mailekkel igyekeznek átverni az embereket.
Azt találtam állítani a legutóbbi ITB Clubon, hogy a koronavírus-járvány nem mellékes hatásaként a kiberbiztonsági incidensek számának emelkedése várható. Azzal érveltem, hogy a bűnözés is üzlet, és a bűnös módon szerzett vagyonukat nem szívesen vesztik el a rosszfiúk, ezért ott fognak pénzt csinálni a maguk sajátos eszközeikkel, ahol mostanság azok vannak sokat, akiktől a pénzt elvehetik, vagyis az online térben.
