A győri Széchenyi István Egyetemen másfél éve vezették be a CityPass intelligens kártyarendszert, mára nappali tagozatos hallgatóinak 80 százaléka kártyatulajdonos.
Jövő év szeptemberében a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában megkezdődhet a gépészmérnökképzés Szombathelyen.
Növelni kívánják a hazánkban tanuló külföldi hallgatók létszámát, nem is kicsit: 2020-ra a jelenlegi 18 ezerről 60 ezerre. A külföldi „alapanyag” bevonzása érdekes kérdéseket vethet fel a magyar fiatalok elhelyezkedési esélyeit illetően, ugyanakkor valószínűbb, hogy egy multikulturális oktatási ökoszisztéma kialakítása a cél. Vagy ennél is több?
Közép-Magyarországon – arányaiban – kétszer annyi diplomás él, mint az ország más részein, tetemes részük a fővárosban dolgozik. Vajon a vidéki intézmények sokasága tud változtatni ezen a helyzeten? Meg tudja nyerni magának a hallgatókat?
Több mint 300 egyetemista, főiskolás részvételével kezdődött a szoftvercég kilencedik tanfolyama.
Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője jelentette be a változást.
Egyelőre a felsőoktatásban válnak elérhetővé az IBM-megoldások, később a középiskolák is bekapcsolódnak a programba.
Az egyetemi kutatóközpontokban összegyűlt szaktudást kívánják bevetni a közigazgatási projektek megvalósításához.
Az egyetemi kutatóközpontokban összegyűlt szaktudást kívánják bevetni a közigazgatási projektek megvalósításához.
Decemberben nagy port kavart a felsőoktatásban tanulók és oda igyekvők körében, hogy a kormány arról döntött, átalakítja a korábbi tandíjrendszert, ezzel párhuzamosan pedig jelentősen csökkenti a kizárólag állami finanszírozásban tanulók számára fenntartott „férőhelyeket”. De pontosan kiket is érintenek a változások, miért volt szükség rájuk, s vajon tényleg jogos ez a hőbörgés?
A győri Széchenyi István Egyetemen másfél éve vezették be a CityPass intelligens kártyarendszert, mára nappali tagozatos hallgatóinak 80 százaléka kártyatulajdonos.
Jövő év szeptemberében a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában megkezdődhet a gépészmérnökképzés Szombathelyen.
Növelni kívánják a hazánkban tanuló külföldi hallgatók létszámát, nem is kicsit: 2020-ra a jelenlegi 18 ezerről 60 ezerre. A külföldi „alapanyag” bevonzása érdekes kérdéseket vethet fel a magyar fiatalok elhelyezkedési esélyeit illetően, ugyanakkor valószínűbb, hogy egy multikulturális oktatási ökoszisztéma kialakítása a cél. Vagy ennél is több?
Közép-Magyarországon – arányaiban – kétszer annyi diplomás él, mint az ország más részein, tetemes részük a fővárosban dolgozik. Vajon a vidéki intézmények sokasága tud változtatni ezen a helyzeten? Meg tudja nyerni magának a hallgatókat?
Több mint 300 egyetemista, főiskolás részvételével kezdődött a szoftvercég kilencedik tanfolyama.
Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője jelentette be a változást.
Egyelőre a felsőoktatásban válnak elérhetővé az IBM-megoldások, később a középiskolák is bekapcsolódnak a programba.
Az egyetemi kutatóközpontokban összegyűlt szaktudást kívánják bevetni a közigazgatási projektek megvalósításához.
Az egyetemi kutatóközpontokban összegyűlt szaktudást kívánják bevetni a közigazgatási projektek megvalósításához.
Decemberben nagy port kavart a felsőoktatásban tanulók és oda igyekvők körében, hogy a kormány arról döntött, átalakítja a korábbi tandíjrendszert, ezzel párhuzamosan pedig jelentősen csökkenti a kizárólag állami finanszírozásban tanulók számára fenntartott „férőhelyeket”. De pontosan kiket is érintenek a változások, miért volt szükség rájuk, s vajon tényleg jogos ez a hőbörgés?
