Az online térben való jelenlét megkerülhetetlen, de önmagában már nem elég. A piaci igényekre való gyors reagálás napjaink felgyorsult világában minden cég számára elengedhetetlen. Vajon a meglévő IT rendszereink és működésünk támogatja az üzlet ilyen gyors változását?
Ha az agilis módszertanok, konténerizáció, Dev(Sec)Ops régi jó ismerősök, akkor már ön is találkozott a problémával, és kezeli a kérdést. Ha ön is ebbe a csoportba tartozik, bátran ugorjon az utolsó bekezdésre. Ha még most ismerkedik, a következő bekezdések megerősítik abban, hogy belevágjanak, mert az ma már nem kérdés, hogy érdemes.
A sokoldalú konténer
Nagyon leegyszerűsítve a konténerizáció egy, az infrastruktúránál magasabb szintű virtualizációs technológia, amely az alkalmazásunk kódját és a futásához szükséges szoftvereket egy futtatható csomaggá, úgynevezett konténerré építi. A kódból telepített alkalmazássá válás folyamatát CI/CD pipeline-nak nevezzük. Ez a felépítés és a hozzá szorosan kötődő folyamat rengeteg előnnyel jár, mondja Richter Elek, az NKS üzletfejlesztési vezetője.
A konténerizált alkalmazások könnyen és gyorsan mozgathatók a fejlesztői, teszt- és éles környezetek között. Ha jól építettük fel a folyamatot, egy hibajavítás vagy új funkció egy gombnyomásra, percek alatt végigrobog, és már élesben is működik. Nincs levelezés az üzemeltetéssel, megszűnik a fejlesztői, teszt- és éles környezetek eltérésének örök problémája, és jelentősen leredukálódik a mindenki által hallott örök klasszikus „nálam még működött” felbukkanása.
A funkciók szétválasztásával egy esetleges hiba nem a teljes alkalmazásunkat teszi használhatatlanná, hanem csak az adott funkciót. Az automatizált biztonsági tesztek és az integrált biztonsági elemző eszközök azonos biztonsági szintet garantálnak, függetlenül a fejlesztő tudásától.
A kicsi, önmagában elindítható, leállítható, mozgatható konténer kisebb fajlagos üzemeltetési költséget jelent az alkalmazásoknál, és könnyen lekövethető velük a terhelés változása.
Konténerizáljunk mindent?
Az előnyök ellenére nem mindent lehet vagy érdemes konténerizálni. Dobozos termékeket, ahol a licenc nem teszi lehetővé, vagy nagy méretű, komplex alkalmazásokat, amilyen egy CRM- vagy ERP-rendszer, nem érdemes konténerbe kényszeríteni. Egy új, IT által még nem támogatott üzleti igény megjelenésekor azonban már mindenképpen érdemes számításba venni ezt az architektúrát, figyelmeztet Richter Elek.
Ennek is több módja lehet, attól függően, mi áll a rendelkezésünkre.
– Ha van infrastruktúra (szerverteremtől a hálózaton át a mentésig), folyamatok (fejlesztési, üzemeltetési, biztonsági) és humán erőforrás (fejlesztő, DevOps mérnök), akkor akár házon belül is bátran felépíthető egy on-premise környezet.
– Ha az infrastruktúra megvan, de sem folyamatokban, sem megfelelő mérnökökben nem dúskál a cég, akkor érdemes a teljes fejlesztési és DevOps folyamatot, feladatokat kiszervezni. Így az adat megmarad házon belül, viszont a tapasztalt szakemberekkel az üzlet gyorsan kap megoldást.
– Fejlesztőcsapatokban az üzleti tudás és a DevOps Dev része erős: ők olyan platformszolgáltatást keressenek, ahol az infrastruktúrán túl megfelelő DevOps támogatást is kapnak.
– Ha pedig csak az infrastruktúra hiányzik (mint a startupoknál), logikus irány a felhő. Lehet publikus, privát, nemzetközi vagy itthoni. A választás többnyire az ismertségen, a meglévő tapasztalatokon, illetve a szabályozási vagy a biztonsági igényeken múlik.
Az elmúlt hetek háborús eseményei és az azt követő szankciók felvetik még a nemzetközi publikus felhők rendelkezésre állási kérdését, azaz vajon mikor vágja le magát egy ország a nemzetközi internetről, vagy korlátozza a hozzáférést az adott országból egy nemzetközi cég. Ha ilyen kétely merül fel bárkiben, úgy érdemes inkább magyarországi szolgáltatót választania.
