Egyelőre felbecsülni is nehéz, hogy mekkora kárt okoz az egész világnak az orosz-ukrán háború. Az IDC szerint a globális ICT-piac még akkor is 240 milliárd dolláros kieséssel számolhat, ha egy éven belül befejeződnek a harcok. Az oroszok támadása és a nyomában járó szankciók miatt a technológiai szektorból is számos cég döntött úgy, hogy kivonul Oroszországból, és ez, valamint az ukrán IT-szakemberek kiesése azt eredményezte, hogy rövid idő alatt több százezer szoftvermérnök tűnt le a piacról. Pótlásuk várhatóan kemény árversenyt hoz majd, még nagyobb globalizációra és a szoftverfejlesztési projektek és IT-szolgáltatások további drágulására kell felkészülni.
Napjainkra már igencsak kitartónak kell lennie annak, aki végig szeretné böngészni az orosz piacot teljesen elhagyó, vagy ottani tevékenységét jelentősen csökkentő globális nagyvállalatok listáját. Több, folyamatosan frissülő összesítést is készítenek világszerte, amelyek alapján az látszik, hogy már jóval 700 fölött lehet az így döntő társaságok száma. Az orosz-ukrán háborúra adott reakciót egyrészt az agresszorral szembeni szankciók, másrészt a fogyasztók elvárásai váltották ki, illetve néhány cég esetében maguk az orosz hatóságok tiltása vezetett a szakításhoz.
Fókuszba kerül a biztonság
Cikkünk írásakor nem voltak arra utaló jelek, hogy a harcok belátható időn belül véget érnek, így értelemszerűen a kutatócégek, tanácsadó vállalatok dolga is rendkívül nehéz, ha megpróbálják felbecsülni, milyen hatásai lehetnek a háborúnak. Az IDC április elején megfogalmazott egy prognózist az európai és a globális infokommunikációs piacra vonatkozóan, az anyagban „rövid háborúval” számoltak, vagyis azzal, hogy a harcok 3-12 hónapig tartanak majd. Az elemzés szerint, ha ez a forgatókönyv valósul meg, akkor a 2022 és 2025 közötti időszakban az európai ICT-piacon a költéseket 143 milliárd, míg globális szinten 240 milliárd dollárral csökkenti a háború. Ez jelentősen lefékezi a szektor fejlődését. A kutatócég szakértői azzal számolnak, hogy az európai ICT-költések idén 2 százalékkal bővülnek majd, és elérik az 1052 milliárd dollárt. A háború előtt kiadott előrejelzésben még ennél jóval nagyobb mértékű, 3,7 százalékos fejlődés szerepelt.
A helyzet egyébként nem érinti egyformán az ICT-piac egyes szegmenseit. A kutatócég várakozásai szerint az üzleti szektorban jelentősen visszafogják majd az eszközbeszerzéseket, kevesebb számítógépet és okostelefont vásárolnak, így ezen a területen idén akár 6 százalékos csökkenés is lehet. A vállalati szoftverek esetében viszont továbbra is komoly keresletre számítanak az IDC-nél és alaposan megdobhatja a kiberbiztonsági alkalmazások, szolgáltatások és eszközök iránti keresletet a háború.
| Állással segítenek
Speciális toborzási programot jelentett be az SAP, hogy az Ukrajnából érkező menekülteknek a globális irodahálózatán keresztül álláslehetőséget biztosítson. A kezdeményezés célja, hogy az Ukrajnából származó képzett menekülteknek megfelelő munkalehetőséget kínáljanak a cégnél Németországban, Csehországban, Magyarországon, Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban vagy Szlovákiában. A felkínált állások többek között a szoftverfejlesztés, az értékesítés, a tanácsadás, valamint az operációt támogató funkciók – például a HR és a pénzügy – területéről származnak. A németországi állásoknál lehetőség van részmunkaidős, illetve határozott időtartamú szerződéses munkaviszony választására is. A háború miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülő ukrán alkalmazottak a felkínált állás mellett a beilleszkedést segítő anyanyelvi mentorálást, egészségügyi és lelki segélynyújtást, nyelvoktatást, és szükség esetén gyermekgondozási támogatást is kaphatnak, országonként változóan. Bizonyos esetekben pedig munkabér-előleg is kérhető. |
Bár a korábban várt kemény összecsapás a kibertérben eddig elmaradni látszik – legalábbis a nyilvánosságot elérő információk alapján –, mind az üzleti szektor, mind a kormányzati szféra igyekszik bebiztosítani magát Európában, és frissíteni, ellenállóbbá tenni a védelmi megoldásait. Az IDC várakozásai szerint, ha valóban nem tart tovább egy évnél a háború, akkor 2023-ban már ismét komolyabb bővülés jöhet az európai infokommunikációs piacon, amelynek mértéke elérheti a 4,7 százalékot is.
Egységes reakció
Érthető módon Ukrajna és Oroszország ICT-piaca kapja a legnagyobb ütést a háború miatt. Azt egyelőre csak találgatják a szakértők, hogy az orosz fejlődést mennyivel veti majd vissza a nyugati világ reakciója, a szankciók sorozata és az, hogy rengeteg cég kivonult az országból, de a már most is komoly infláció mellett gazdasági visszaesés is várható az országban. A legnagyobb technológiai cégek egyébként meglehetősen egységesen reagáltak, és ha nem is azonnal hagytak fel az oroszországi tevékenységükkel, de folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy elhagyják azt a piacot, nem szállítanak oda, illetve bezárják ottani érdekeltségeiket.
Mivel Oroszországból a valós helyzetet bemutató hírek nem nagyon jutnak el hozzánk, azt is nehéz felmérni, hogy milyen hatása lehet ott annak, hogy a nagy, nemzetközi technológiai vállalatok beszüntetik tevékenységüket. Az mindenesetre jelzésértékű, hogy például az SAP – amely egyébként csak április közepén döntött úgy, hogy teljesen elhagyja a piacot – néhány éve még a 100 legnagyobb forgalmú orosz társaság mintegy felével üzleti kapcsolatban állt. Vagyis aktívan használták a németországi központú cég szoftvereit, igaz, új termékekhez és szolgáltatásokhoz már március eleje óta nem juthattak hozzá. A helyben telepített megoldások egyébként az SAP képviselője szerint továbbra is működnek majd, de frissítések, új verziók nyilván nem érkeznek, ahogy a legmodernebb, felhőalapú rendszerek sem állnak majd rendelkezésre.
A népszerű globális közösségimédia-platformok, videómegosztók eltűnése az orosz piacról tovább szűkítik a vállalkozások lehetőségeit, hiszen elég csak abba belegondolni, hogy itthon a digitális hirdetési piac két legnagyobb szereplőjének már a Facebook és az Alphabet számít. Az Amazon már a háború elején bejelentette, hogy nem szállít az országba termékeket, de ami talán még fontosabb, hogy az AWS (Amazon Web Services) felhőszolgáltatása is elérhetetlenné vált az orosz cégek számára. Nyilván igyekeznek majd saját megoldásokkal pótolni a kieső technológiákat, szoftvereket és szolgáltatásokat, azonban kérdéses, hogy az évtizedes tapasztalatokra és globális erőforrásokra építő társaságok által fejlesztett megoldások mennyire lesznek majd pótolhatók, azaz sikerül-e elkerülni, hogy digitális sivataggá váljon az ország.
Chipes kérdések
A globális hatások kapcsán érdemes kiemelni egy területet, amely az elmúlt években is komoly nehézségekkel küzdött és a háború miatt újabb ütést kaphat. A Covid-járvány kirobbanásának egyik gyakran emlegetett hatása volt az ellátási láncokban keletkezett zavar, és talán a legtöbbször a chipgyártást hozták fel ennek illusztrálására. Természetesen a gyárak leállása mellett a chiphiányban az is szerepet játszik, hogy egyre nagyobb az igény az intelligens berendezésekre, hiszen ma már a számítástechnikai eszközök mellett autókban, háztartási gépekben, ipari berendezésekben egyaránt szükség van ezekre. Az orosz-ukrán háború kirobbanását követően rögtön felvetődött a kérdés, hogy vajon hogyan hat a kialakult helyzet a globális chipellátásra. A piac meghatározó szereplői igyekeztek megnyugtatni a nyilvánosságot, hogy rendelkeznek készletekkel alapanyagokból, nem okoz majd komolyabb fennakadást a háború.
Márciusban viszont a Techcet nevű tanácsadócég arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik fontos alapanyagból, a neonból igenis hiány lehet. A társaság ugyanis rámutatott, hogy a chipgyártás során globálisan használt neongáz mintegy fele Ukrajnából származik, ahol a helyi és oroszországi acélgyártás melléktermékéből állítják elő az Intel, a Samsung, vagy az AMD üzemeiben használt gázt. Ez a forrás február 24-e után érthető módon megszűnt, vagyis nagy kérdés, hogy vajon mennyi tartalékkal rendelkeznek a nagy gyártók, illetve a másik nagy neongáz-szállító, Kína képes-e nagyobb mennyiséget szállítani a piacra. Az mindenesetre árulkodó jel, hogy Dél-Korea úgy döntött, hogy áprilistól három, a chipgyártásnál is használt nemesgáz – neon, xenon és kripton – esetében részlegesen megszünteti a korábban alkalmazott importvámot.
Élesedik az árverseny
Az orosz-ukrán háború komoly hatással lehet a szoftverfejlesztési, illetve az IT-szolgáltatási piacra is Zséger Ádám, az Attrecto vezetője szerint. „Több százezer szoftvermérnök tűnt el a piacról szinte egyik pillanatról a másikra. Mivel az amerikai és nyugat-európai vállalatok kivonultak az orosz piacról, az eddig nekik dolgozó szakembereket elveszítették, az ukrán fejlesztők pedig vagy harcolni mentek – például az ukrán sereg kiberbiztonsági részlegébe –, vagy egyéb okok miatt váltak elérhetetlenné. Az érintett cégek természetesen igyekeznek pótolni a kieső szaktudást és kapacitást, ez pedig a már amúgy is meglehetősen komoly inflációs nyomást tovább növeli a piacon. Már az év elején, a háborútól függetlenül megfigyelhető volt áremelkedés a projekteknél, szolgáltatásoknál, azonban a most kialakult helyzet további drágulást hoz a szoftverfejlesztés, IT-szolgáltatások esetében. Árfelhajtó hatása van annak is, hogy még komolyabb árverseny indul be a szakemberek megszerzéséért, és tovább emelkednek a szoftverfejlesztési és IT-szolgáltatási költségek. Ráadásul a Covid-járvány hatalmas változást hozott a távmunka vállalati megítélésében. Fel kell készülni arra, hogy globális szinten kell versenyezni a tehetségekért. Ez a gyakorlatban pedig azt jelenti, hogy a hazai ICT-cégeknek például német, vagy amerikai társaságok ajánlatait kellene felülmúlni, vagy valami olyat kínálni, amit ők nem tudnak”, vázolta a helyzetet Zséger Ádám.
Beszámolója szerint a háború kirobbanására nagyon gyorsan reagált az informatikai piac, nagyjából egy hét után több olyan megkeresés is befutott hozzájuk, amelyek az oroszországi, illetve az ukrajnai fejlesztői csapatok áthelyezésére, esetleg egész projektek átszervezésére vonatkozott. Hasonlóan a Covid-járvány kitöréséhez az első időszak a gyors reakciókról szólt, de a jelek szerint néhány hét alatt sokan találtak valamilyen megoldást, mert azóta csökkent a megkeresések intenzitása.
A társaság IT-szolgáltatásokat kínál, webes és mobiltechnológiákban egyedi szoftverfejlesztést végez ügyfeleinek, illetve outsourcing szolgáltatásokat is nyújtanak. A kialakulóban lévő helyzet miatt a hasonló portfólióval rendelkező cégek várhatóan keresettebbek lesznek majd a piacon. „Jelenleg Győrben és Budapesten van egy-egy irodánk, összesen 70 fős a csapatunk. Szakmailag és létszámban is folyamatosan fejlődünk. Elsősorban szakmailag magas színvonalú, igényes szolgáltatásokat, megoldásokat nyújtunk ügyfeleinknek. A piaci hatások, mint például a fluktuáció minket is érint. De úgy gondolom, hogy erős a munkaerőpiaci pozíciónk, több olyan kezdeményezésünk van, ami vonzó munkáltatóvá tesz minket, erősíti a csapatunkat, így meg tudjuk majd oldani a növekedést”, fűzte hozzá Zséger Ádám.
Kalocsai Zoltán
