Közösségi média

twitter
Forrás: ITB

Kiszorul a gyűlöletbeszéd a Twitterről

Egy francia bíróság egy beadvány kapcsán hozott ítéletében elrendelte, hogy a Twitter köteles kiszolgáltatni gyűlölködő üzeneteket közzétevő felhasználóinak adatait.

A népszerű mikrobog portál üzemeltetőinek 15 napjuk van arra, hogy a kért információkat eljuttassák a hatóságokhoz. Ellenkező esetben napi 1000 eurós bírságra számíthatnak. Az eset még tavaly októberre nyúlik vissza, ekkor jelent meg a francia Le Monde napilapban egy cikk a Twitteren olvasható antiszemita viccekről, amelyek miatt egy helyi szervezet a bírósághoz fordult. Akkor a Twitter letiltotta a hálózatról a gyűlöletkeltő hozzászólásokat posztoló felhasználókat.

A gyűlölködés eltávolítandó
A gyűlölködés eltávolítandó
A szolgáltatás nincs könnyű helyzetben, mert míg például az Egyesült Államokban a szabad véleménynyilvánítás alkotmányban rögzített joga miatt a gyűlöletbeszéd csak akkor ütközik törvénybe, ha erőszakos cselekedetekre buzdít, addig Franciaországban és Németországban törvényileg tiltott a gyűlöletkeltő kommunikáció. Ezért a Twitter a mostani eset kirobbanását megelőzően közzétett egy állásfoglalást, mely szerint blokkolni fog minden olyan üzenetet, amelynek tartalma bizonyos országokban elfogadhatatlan. Ilyen intézkedésre először tavaly ősszel került sor, amikor egy német neonáci szervezethez tartozó Twitter-fiókot tettek hozzáférhetetlenné.

A Twitter igyekszik ellenállni a felhasználók adatainak kiadására irányuló próbálkozásoknak, de amerikai bírósági határozatoknak eddig eleget tett. Az egyik ilyen eset az volt, amikor a New York-i hatóságok bírói végzés birtokában kérték egy felhasználó adatait, aki azzal fenyegetőzött, hogy embereket öl meg egy manhattani színházban. A másik eset tavaly szeptemberben történt, ekkor egy, az amerikai pénzügyi rendszer ellen tiltakozó tüntető adatait adta ki a mikroblog szolgáltatás. A mostani eset annyiban különbözik az előzőektől, hogy az amerikai székhelyű vállalat hivatkozhat arra – mint ahogy sajtóértesülések szerint jogi képviselője korábban már meg is tette ezt –, hogy adatkiadási ügyekben amerikai bíróság illetékes, így a francia ítéletet egy amerikai bírónak is meg kell erősítenie. A párizsi bíróság ezt vitatja, mondván: az amerikai alkotmány ide vonatkozó első kiegészítése nem vonatkozik Franciaországra.