Közösségi média

mexiko twitter
Forrás: twitter.com

Terroristák-e a rémhírterjesztők?

Nemzetközi felháborodást váltott a mexikói hatóságok vádemelése, amelynek következtében akár harminc évet is kaphat két aggódó tanár, akik – akaratukon kívül – rémhíreket továbbítottak, és ezzel káoszt okoztak Veracruzban. Megint a Twitter tehet mindenről.

Mexikó Veracruz államának ügyészei akár harminc év szabadságvesztésre is ítélhetnek két tanárt, amiért azok téves információt közöltek a Twitteren. A vád: terrorizmus, szabotázs. A részletek: Veracruzban augusztus végén két tanár egy iskola elleni támadásról – pontosabban öt gyermek elrablásáról – hallva azonnal továbbadta a hírt a Twitteren. Nem kellett volna.

Na, ezt nem kellett volna     (forrás: Twitter)
Na, ezt nem kellett volna (forrás: Twitter)

Egyfelől azért, mert az álhír valós káoszhoz vezetett: az aggódó szülők rengeteg karambolt okoztak a városban, megbénult a telefonszolgáltatás. Másfelől pedig azért, mert a mexikói hatóságok nagyon rápörögtek, hogy a tweetek kibocsátóin verjék el a port.

A gyanúsítottak ügyvédei a szólásszabadságra hivatkozva kérik a szövetségi bíró beavatkozását az ügybe, kissé sokallva a helyi ügyészek által indítványozott 30 éves letöltendő szabadságvesztést, és a jogvédők (az Amnesty International) is felemelték szavukat az elképesztő vádemelés miatt.

A problémához hozzátartozik, hogy Mexikóban a drogkartellek utcai harcát, a bandaháborúkat nem csak a rendőrök nem tudják megfelelően kezelni, de megfelelő tudósítások sincsenek a véres esetekről, hiszen rengeteg újságíró az életével fizetett a riportjáért, és ilyen körülmények között – érthető módon – kevesen mernek beszámolni a történtekről.

Ott vannak viszont a közösségi hálózatok, ahol akár anonim üzemmódban is lehetőség van hírek közlésére és mások figyelmeztetésére; és mivel az internet elterjedése is növekvőben van az országban, sokan használják ezeket a csatornákat ilyen célra. Sajnos, mint láthatjuk, nem mindig a megfelelő módon.

Nemrég a brit kormány tagjai álltak elő a közösség hálózatok esetleges tiltására vonatkozó képtelen ötleteikkel (az Egyesült Királyságban haknizó Google vezér, Eric Schmidt be is szólt a kabinetnek, hogy talán a valós kiváltó okokkal kellene foglalkozniuk a kommunikációs csatornák helyett); és úgy tűnik, most is – részben legalábbis – azzal állunk szemben, hogy más, komolyabb problémák kezelésére képtelen hatóságok a technológiát hibáztatják, és annak használóival keménykednek.