Közösségi média

18_kapcsolat_420
Forrás: -

Vállalatok és közösségek

A jövő vezetője közösségi platformon építi a vállalati kultúrát, és üzletet is itt köt – állítják a piackutatók. Manapság a menedzserek többsége még vonakodva és-vagy elővigyázattal kezeli a közösségi virtuális tereket.

Furcsa helyzet állhatott elő a nemzetközi piackutatók fejében. Egyre többen állítják, hogy az elkövetkezendő években a jelenleginél sokkal nagyobb súlya lesz egy cég életében a közösségi hálózatoknak, de prognózisaikat a jelenlegi gyakorlat nem támasztja alá. Most ugyanis az a helyzet, hogy a vállalatok és vezetőik is óvatosan nyúlnak a közösségi médiumokhoz, s a vezető beosztásúak csak igen kis hányada használja üzleti kommunikációra ezeket a platformokat. A kérdés tehát az, hogy mi fog itt változni, egyáltalán mi kell a változáshoz, s hogy miért értékelődik fel a piackutatók szerint ennyire a közösségi terek szerepe a jövőben.

 

Közösségekben a jövő

A téma jobb megértése végett érdemes az utolsó kérdés megválaszolásával kezdeni, azaz, vajon miért gondolják a piackutatók, hogy ez lesz 2013 egyik fókuszterülete. Az olyan iparági jelenségeket, mint a big data, a cloud computing s a mobiltechnológiák, illetve az ezekből összeálló újszerű területet nevezte el harmadik platformnak az IDC, s a piackutató szerint ezek lesznek a legmeghatározóbbak már jövőre is, de az elkövetkezendő tíz évben biztosan a népszerűségi index csúcsára kerülnek majd a vállalatoknál.

 


 

 

Már nevet is találtak a vonulatnak: „Move to the third platform!” – ide tartozónak gondolják a közösségi technológiák vállalati alkalmazását is. „Az informatika sokkal gyorsabb ütemben halad a 3. platform megvalósítása felé, mint azt sokan gondolnák. 2013-tól 2020-ig ezek a technológiák adják majd az informatikai ágazat növekedésének 90 százalékát” – mondta Frank Gens, az IDC alelnöke, vezető elemzője. Tehát a közösségi hálózatok „mindössze” egy részét képezik ennek a folyamatnak, ugyanakkor nagyon is fontos részét.

Ezt azért gondoljuk, mert míg a mobiltechnológiákkal, a big datában rejlő kihívásokkal s a számítási felhővel viszonylag régóta barátkoznak a cégek és vezetőik, a közösségi platformokról ugyanez már nem mondható el. Bár tudvalevő, hogy napjainkban a Facebook meg a Twitter talán a legnépszerűbb ilyen internetes platformok, a cégek és a döntéshozók még kissé ódzkodnak tőlük, legalábbis nem szívesen használják vállalati célokra – kivéve a LinkedInt.

A tapasztaltak alapján a technológia alapvetően átformálja az üzleti kommunikációt, és jelentős változásokat hoz a szervezeten belüli kapcsolattartás módjában is. Az IBM egyik ide vágó kutatása szerint a felsővezetők nagy többsége – 71 százaléka – szerint a következő három évben a technológia lesz a szervezet életét legjobban befolyásoló tényező, megelőzve a változó gazdasági és piaci környezet hatásait. A kutatás rámutat, hogy az email és a telefon helyett a vezetők elsősorban a közösségi hálózatok használatára törekednek majd, ha közvetlenebb kapcsolatot keresnek ügyfeleikkel, partnereikkel vagy a fiatalabb munkatársakkal. A hangsúly a „majd”-on van…

Jelenleg a vállalatvezetők 16 százaléka használja a közösségi médiát az ügyfelekkel való kapcsolattartásra, igaz, 3–5 éven belül már több mint felük (57 százalékuk) akar ilyen módon kommunikálni az ügyfelekkel, vásárlókkal. Nem véletlen tehát, hogy már most is az a közösségi hálózatokkal kapcsolatban gondolt általános vélemény, hogy a következő néhány év során ugyanazt a „karriert” futják be az ügyfelekkel való kapcsolattartás terén, mint a 2000 előtti néhány évben maga az internet és a web.

 

Szemléletváltás kell

De vajon mi kell a jelenlegi szemléletmód megváltozásához? Tavalyi utolsó ITBusiness Klub rendezvényünkön ezért kerülhetett terítékre. Az eseményen megjelent vezetők is színt vallottak arról, hogyan és milyen mértékben használják a közösségi hálózatokat. Az elbeszélésekből az derült ki, hogy bár a Facebook a maga egymilliárd aktív felhasználójával a legjobb kommunikációs platform lehet(ne) a vállalati szférában is, mégis, a megjelent (feltételezzük, hogy a jelen nem lévő) cégek tetemes része (is) inkább a LinkedInt részesíti előnyben, ha már közösségi hálózatokról van szó. Mint kiderült, úgy látják, hogy a LinkedIn sokkal alkalmasabb az üzletre, a Facebookot pedig személyes terük kiteljesedéseként kezelik.

Szakértők szerint ezen a hozzáálláson változtatni kellene. Természetesen nem azt mondják ezzel, hogy a LinkedIn nem jó alternatíva, csak azt, hogy egy igen szűk réteget lehet általa elérni. Pécsi Ferenc (Pollner), a témában jártas szakember azt tanácsolja, hogy a személyes profil mellett érdemes a Facebookon egy céges profilt is létrehozni, s inkább azt előtérbe helyezni. Az online marketingtréner Gombos Zsolt szerint pedig elkerülhetetlen, hogy maguk a vezetők is megtanuljanak kommunikálni a közösségi terekben.

 

A vezető vezessen

Mint elhangzott, erre a „manager skill”-re azért van szükség, mert a Facebookon csak úgy valósítható meg rendesen a céges kommunikáció, ha abban a vezető is részt vesz. Nem arról van szó, hogy az elnök-vezérigazgatót időnként rángassuk ki a székéből: ugyan áldozzon már fél órát a facebookos kommentek megválaszolására. A szakemberek szerint egy vezető pozícióban lévő munkatárs, aki jól ismeri a cég működését, tökéletesen alkalmas lehet erre a feladatra.

Külső szakértőt is be lehet vonni a közösségimédia-aktivitás menedzselésére, de fennáll a veszélye, hogy az illető nem ismeri eléggé a céget, s így nem lesz kellő mértékben hiteles a kommunikációja. A feladatkört ki is lehet szervezni, ekkor az előbbi problémába ütközünk – ráadásul nagyon nehéz eldönteni, hogy bizonyos kérdések megválaszolásánál kinek meddig tart a hatásköre.

A céges weboldal felépítését, a dizájn kialakítását, a szavazások lebonyolítását a szakemberek szerint minden további nélkül érdemes kiszervezni, viszont a kommunikációt egy olyan vezető beosztású szakembernek kell végeznie, aki kellőképpen belelát a vállalat mindennapjaiba.