ITB Today

ITB_today_580px_1.jpg
Forrás: ITB

ITB Today 12/24: A szellemi tulajdon teljes életciklusa levédhető

TECHNOLOGY

Augusztus: Lesz magyar műhold! Az év legforróbb hónapjában az űr meghódítására készülnek a magyar és a külföldi vállalatok egyaránt. Az EU trösztellenes vizsgálatot indított egy keresőóriás ellen, több fejlesztő is megkérdőjelezte az appboltokat üzemeltetők monopóliumát. Augusztus közepén jelentették be, hogy CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt. néven olyan közös vállalatot hoz létre a 4iG, az Antenna Hungária és a New Space Industries, amely 2024-ben magyar távközlési műholdat állít geostacionárius pályára. Magyarország az International Telecommunication Union tagállama. A pályaszakaszt még 2004-ben a magyar kormány bérbe adta egy külföldi magáncégnek. A szerződés 2024-ben jár le, ezután rendelkezhet Magyarország pályapozíció és a frekvenciák fölött. 

Kutatás-fejlesztési projektekről is lehet igazolást kérni az SZTNH-tól Javul a szellemi tulajdonvédelmével kapcsolatos tudatosság a hazai vállalkozások körében Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke szerint. A szakember az IT-cégeknek azt javasolja, mérjék fel, milyen szabadalmakkal, oltalmakkal rendelkeznek, ezek megfelelően beárazva jól jöhetnek tőkebevonásnál is. Az SZTNH a szolgáltatásaival a szellemi tulajdon teljes életpályáját le tudja fedni hoz az ötlet megszületésétől annak piaci érettségéig. Nagyon fontos megszerezni azokat a jogokat, amelyeknek köszönhetően oltalom alá kerül a létrehozott szellemi tulajdon. A folyamat meghatározó része annak eldöntése, hogy egyáltalán mit lehet és érdemes oltalom alá helyezni."


ITexec.cloud 2020 - LSK HUNGÁRIA virtuális séta: fókuszban az home office támogató újdonságok Konferenciánkon a virtuális séta keretein belül az LSK HUNGÁRIA otthoni munkavégzést és együttműködést segítő megoldásaival ismerkedhettek meg a nézők. Leveli András, a cég üzlet- és termékfejlesztési igazgatója két, a koronavírus alatt készült innovációt és egy már meglévő termék új, harmadik generációs változatát mutatta be.


Az Apple is autógyártóvá válna Az okostelefonokat gyártó Apple komoly autóipari ambíciókkal rendelkezik. 2024-ben megkezdené saját autója gyártását, amihez saját fejlesztésű, nagyobb hatótávolságot és biztonságot nyújtó akkumulátortechnológiáját használná. Az amerikai cég még 2014-ben indította el Titánra keresztelt projektjét, aminek célja egy saját autómodell tervezése. A projekt az elmúlt években nehézkesen haladt, és egy ponton csupán szoftverfejlesztésre szűkítették a célkitűzést. Az autóipari törekvések azután nyertek új lendületet, hogy Doug Field, aki egy ideig a Teslánál dolgozott, visszatért az Apple-höz 2018-ban, és átvette a projekt vezetését. 2019-ben 190 fővel csökkentette a projekten dolgozók számát.

Tesla: a kezdet vége, vagy a vég kezdete? December 24-én leáll a Tesla Model S és Model X gyártása. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy csak ideiglenes szünetről van szó, a tervek szerint 18 nappal később újra indul a termelés. Érdemes azonban elgondolkodni a dolgon. Máskor is volt ugyan példa rá, hogy a Tesla kaliforniai gyárában néhány napra szünetel a termelés a gyártás optimalizációjának céljából, ennyire hosszú ideig azonban még soha nem állt le a Tesla két régebbi típusának gyártása (a Model S-t 2012, míg a Model X-et 2015 óta gyártják). Az okot az elemzők egyszerűnek látják: a Model 3 és a Model Y megjelenése óta egyszerűen minimális a kereslet a két régebbi, és nem utolsó sorban drágább model iránt. 

Az 5G alkalmazási lehetőségei: IoT, big data, okosvárosok Az Európai Bizottság szeptember közepén „digitális évtizedet” hirdetett meg úgy, hogy a digitalizáció a koronavírus-járvány utáni helyreállítási programban is kiemelkedő helyet foglal el. A Német Infokommunikációs Szövetség (Bitkom) üdvözölte és támogatásáról biztosította az ambiciózus szándékokat. Achim Berg, a szövetség elnöke egy, az uniós program nyilvánosságra hozatala után adott sajtónyilatkozatában így fogalmazott: „Itt az ideje egy ilyen programnak, mert Európának határozottan fel kell lépnie a vezető szerep megszerzéséért a digitális korszak globalizációs versenyében. A tempót ez idő szerint az Egyesült Államok és Ázsia diktálja.”

Így virágozhatnak ki a magyar kkv-k A pandémia miatt kialakult gazdasági nehézségek katalizáló erővel hatottak a magyar kis- és középvállalkozások digitális fejlődésére. A válsághelyzet pozitív következményeként sokan döntöttek olyan informatikai háttérfejlesztések mellett, amelyek lehetővé tették a helytől független munkavégzést és a távmunkát. A kötelező minimumon túlmutató megoldások iránt is érezhetően megnőtt az igény, és egyre nagyobb teret nyertek a felhőalapú vállalatirányítási rendszerek, amivel hosszútávon óriásit nyerhetnek a vállalkozások.

Emelkedő ráfordítások mellett alacsony az innovációs hatékonyság Magyarországon Az MNB idén megjelent első Termelékenységi jelentése Magyarország innovációs rendszerének hatékonyságát is vizsgálja. A jegybank elemzői rámutatnak arra, hogy az innovációs célú kiadások emelkedtek Magyarországon, azonban ezek felhasználásának hatékonysága mérséklődött. Különösen a szabadalmazási tevékenységekben, illetve a (hazai) tudásintenzív szolgáltatások használatában rejlenek kiaknázatlan lehetőségek. Az innovációs együttműködések javítása, valamint a külföldi tulajdonú vállalatok fejlesztési tevékenységeinek országhatáron belüli megerősítése is javíthatja a hatékonyságot. 

A kormány leckét ad mesterséges intelligenciából Bárki számára elérhető online bevezető készült a mesterséges intelligencia világába. A kurzus nem rossz, bár nem is jó. A kormányzati háttérintézmény szokás szerint titkolja, mennyibe került, és miért pont azok csinálták, akik. December elején elindult a kormány Digitális Jólét Programja (DJP) keretében a mesterséges intelligenciát bemutató, „MI Kihívás” névre keresztelt tudatosító kampánya, amelynek „célja, hogy 2021 végéig egymillióan átfogó képet kapjanak a technológiában rejlő lehetőségekről, és közülük százezren megismerjék a mesterséges intelligenciával kapcsolatos alapvető tudnivalókat”.

Három magyar kutatást is választott a Science 2020 legjobbjai közé „A tiszta matematika, az anyagtudomány és a geológia csodás kombinációja” – idézte összeállításában Sujit Datta vegyész- és biomérnök (Princeton Egyetem) szavait Adam Mann, a Science cikkírója az MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport világszenzációnak számító felfedezéséről, amelyet beválogattak 2020 TOP 10 tudományos publikációi közé. A magyar csapat 3 és fél év alatt bizonyította be a jeles ókori filozófus elgondolását, amely szerint a világmindenséget alkotó négy elem, a föld, a víz, a tűz és a levegő mindegyike szabályos testekből épül fel; ezek közül a Föld hexaéderekből, azaz kockákból.

Tizenhárom milliárd alapkutatásokra Megemelt támogatás, nagyobb kutatói szabadság, közkinccsé váló eredmények jellemzik a 2021-ben induló alapkutatási projektek finanszírozására kiírt OTKA pályázatot.

Érdekes bejelentést tett a Google A Google elárulta, hogy egy egyszerű zéró érték okozta a YouTube-ot, a Gmailt és a Google Cloud Platformot blokkoló globális hitelesítési rendszer hibáját.

Nagyot nőtt az amerikai GDP A végleges adatok szerint az előzetes becslésnél 0,3 százalékponttal nagyobb mértékben, 33,4 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az Egyesült Államok bruttó hazai terméke a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete, a Bureau of Economic Analysis jelentése alapján.

Mindjárt érkezik a Xiaomi új csúcsmobilja Bejelentette a kínai gyártó, hogy a Xiaomi M11-es okostelefont december 28-án mutatja be egy kínai eseményen.

Negyvenötezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Novemberben az előző hónaphoz képest 45 ezerrel 4 millió 496 ezerre nőtt a foglalkoztatottak száma, közölte az előzetes gyorsbecslésre épülő adatot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

 

ECONOMY

Mit hozhat 2021 a forint számára, mikor vegyünk eurót? Milyen szinteken alakulhat 2021 során az euró/forint árfolyam? Erről kérdeztük a K&H és az ING Bank vezető elemzőit.  A megkérdezett elemzők szerint a forint árfolyama 350 és 370 forint között oldalazhat 2021 során. A gazdasági kilábalás, az óvatos monetáris politika és a magasabb reálkamatlábak egyaránt támogatják a hazai fizetőeszközt. Az euró/forint kurzus esetében az első negyedévben inkább lefelé mutatnak a kockázatok. A második negyedévtől ugyanakkor megnőhet a hektikusság a devizapiacon, mivel ekkortájt derül ki, hogy a koronavírus elleni vakcina mennyire hatásos és milyen széles társadalmi réteget sikerült beoltani. 

Nemnövekedés: a kevesebb több, de nem a keveseknek A kapitalizmus történelmének második kiigazítása („fixe”) Amerika gyarmatosítása volt. Ez hatalmas léptékben tette lehetővé a külföldről történő felhalmozást. 5 millió bennszülött „indiánt” rabszolgává tettek, a többit – mintegy 95%-ukat – kiirtották. Mintegy 15 millió afrikait hurcoltak kényszerrel át az atlanti óceán másik oldalára rabszolgának, további 2 millió meghalt útközben. A rabszolgaságon alapuló kapitalizmust az őslakosoktól ellopott földeken működtették. Ha ezen rabszolgák csak a minimálbért megkapták volna, mondja Hickel, akkor ez a pénz most – szerény kamatlábbal számolva is – az Amerikai Egyesült Államok GDP-jének négyszerese lenne!

Mennyit teszünk félre havonta? Az Erste Bank kihozta a legfrissebb felmérését a megtakarítási hajlandóságról, amit a régió hét országában évente vizsgálnak. Ebből megtudjuk, hogy a járvány miatt mindenhol nőtt azok aránya, akik szerint fontos megtakarítani, ez idehaza most 80%. Idehaza nőtt a havi átlagos megtakarítás mértéke forintban, de sajnos euróban csökkent. 2020-ban a magyarok átlagosan 22,6 ezer forintot tettek félre, ez a negyedik helyre elég a vizsgált hét régiós országban. Egyébként ezzel az összeggel csak a megtakarítok kevesebb mint egyharmada elégedett.

Kihagynák az amerikai nagybankokat az IPO-kból Az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete jóváhagyta az NYSE közvetlen részvénykibocsátási tervét, amelynek a lényege az, hogy többé nem lenne szükség közvetítőkre, vagyis a nagy amerikai befektetési bankokra a részvénykibocsátás folyamatában, hanem a tőzsdére készülő cégek közvetlenül a befektetőknek is értékesíthetnék a papírjaikat, anélkül, hogy a bankok jegyeznék le azokat. A befektetési bankoknak jelenleg fontos szerepe van a részvénykibocsátásokban, azok szervezik az IPO-t, megszervezik a részvények értékesítését a lakossági és intézményi befektetők felé, és támogatják a részvények kereskedését a trading deskjükön keresztül.

A halakon úszhat el a Brexit-alku? Sorsdöntő napok jönnek Az utolsó pillanatban, a két ünnep között ratifikálhatja a brit parlament a Nagy-Britannia és az EU közötti kereskedelmi kapcsolatokról szóló megállapodást – már ha lesz megállapodás. A hét elején a britek engedményt tettek a legvitatottabb kérdésben, a halászatban, de még ez sem garantálja a sikert. A no deal Brexit a szigetországnak fájna, Magyarországot viszont alig érintené. A kiszivárgott hírek szerint három fő vitapont maradt: az egyenlő versenyfeltételek, a megállapodás megvalósítása feletti ellenőrzés és a halászat. Jelenleg az utóbbi tűnik a legnehezebb kérdésnek – lényege, hogy a jövőben mennyi halat foghatnak az uniós országok halászai brit vizeken.

Akik megszelídítik a közgazdaságtant Manapság, amikor egyre több kritika éri a modern közgazdaságtant amiatt, hogy piedesztálra emeli a szabad piacot, amely csupán egy elméleti konstrukció, a neoliberális közgazdászok azzal védekeznek: a közgazdaságtan atyja, a neves skót filozófus és közgazdász, Adam Smith sem gondolkodott másképp. A közgazdászok azonban mostanra szem elől tévesztették az emberi cselekedetek társadalmi és gazdasági körének alapszintű megértését, valamint az együttérzést, amellyel az emberek egymáshoz viszonyulnak. Erre figyelmeztet nemrég magyarul is megjelent, A közgazdaságtan humanizálása című könyvében Vernon L. Smith és Bart J. Wilson, akik nem kisebb kihívásra vállalkoztak, mint hogy Smith alapművét beillesszék napjaink közgazdaságtani áramlatainak körforgásába.

Mibe érdemes befektetni a következő esztendőben? A piaci szakértők 2021-re befektetésként a kötvényeket részesítik előnyben a részvényekkel és más kockázatosabb eszközökkel szemben, de a vakcinákkal kapcsolatos hírek hatására mintha kissé optimistábbak lennének. A makrogazdasági és a világpolitikai események azonban a pandémia idején, ezért jövőre is meghatározóak maradnak. A világméretű koronavírus-járvány okozta talpra állás „könnyebbik” szakaszán már valószínűleg túl vagyunk. A 2020-as események azonban a 2021-es kilátásokra is óhatatlanul rányomják a bélyegüket – állapítja meg a Fidelity International globális makrogazdasági elemzéssel foglalkozó csapata, akik szerint 2021-ben három fő tényező határozza majd meg a befektetési környezetet.

Két nagy új EU-s pályázatot is várhatunk 2021 elején Amint a „régi” GINOP-ban az 1-es prioritás a vállalkozási kapacitásbővítését és versenyképességét szolgáló felhívásokat takarta, most a VINOP-ban is ugyanez a struktúra folytatódik és a kódszám is hasonlít (1.2.1.) az eddig már megszokott logikára. A konkrét új pályázat „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” címet viseli és a kódszáma: VINOP-1.2.1-21, itt érhető el a konkrét tervezet. Megnyitva a tervezetet, látszik benne, hogy egy 200 milliárdos keretösszegű konstrukcióról van szó, ami még a „régi” ciklusban is ritkának számított, így ez sok cégnek mindenképpen érdekes lesz és a tervezetből is látszik, hogy várhatóan 1-3 ezer fejlesztési projektet terveznek majd támogatni a projektek méretétű függően, hiszen elég tág az igényelhető támogatási tartomány: 10-630 millió forint között szóródhat.

Szigorodnak a kataszabályok, bajba kerülhetnek a kényszervállalkozók Jövő év első napjától életbe lépnek a kisadózó vállalkozások tételes adójára (kata) vonatkozó szigorúbb szabályok, amellyel a kormány – magyarázata szerint – a burkolt munkaszerződéseket igyekszik kiszorítani a kedvezményes adónemből. A 2013-ban létrehozott kata lehetővé tette, hogy egyösszegű, 25, 50 vagy 75 ezer forintos befizetéssel a kisvállalkozás megszabaduljon minden további adófizetéstől, illetve adóadminisztrációtól. Az adónem közkedveltségét mutatja, hogy közel 400 ezren léptek be katásnak. A jövőben az a cég, amely több mint három millió forintot fizet ki egy év alatt egy katás vállalkozónak, annak ezen összegen felüli kifizetéseit 40 százalékos különadó terheli.

Több Gloster-részvény lesz a piacon: mi áll a háttérben? Egy friss bejelentés szerint eladhat részesedéséből a Gloster nagytulajdonosa, a Széchenyi Alapok által kezelt Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap. Ezzel megnyílhat annak a lehetősége, hogy növekedjen a közkézhányad, több, piacon elérhető részvény legyen, ezáltal emelkedjen a Gloster részvények napi forgalma. Ahogy arról a Portfolio is beszámolt, december közepén jelentették be, hogy a Széchenyi Alapok jóváhagyta a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap Glosterben meglévő 24,65 százalékos részesedésére vonatkozó stratégiáját. A részletekről ebben a cikkünkben írtunk bővebben. De mi áll a háttérben?