Menedzsment

Píárosból stratégiai kommunikátor (Forrás: Greyling)
Píárosból stratégiai kommunikátor (Forrás: Greyling)
Forrás: Greyling

PR-világ Európában

Számos európai országban a sajtóban negatív visszhangja van a közönségkapcsolati (public relations, pr) tevékenységnek. Gyakran sajtó automatikus tájékoztatását értik rajta, a pr-eseket pedig nem egyszer propagandistáknak nevezik. Viszont a fizetésük akár évi 200 ezer euró is lehet.

A többek között a Greyling nemzetközi pr- és médiaügynökség támogatásával készült friss európai felmérés szerint a válaszadók 41,6 százaléka úgy tartja, hogy országában a tömegtájékoztatásban meglehetősen rossz a pr konnotációja. 73 százalékuk szerint pedig ez a negatív értelmezés rontja a kommunikációs szakemberek reputációját, illetve csökkenti a az irántuk táplált bizalmat. A pr-esekről alkotott kép különösen Lengyelországban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában, Horvátországban, Dániában, Szlovéniában, Szerbiában és Németországban lehangoló.

Píárosból stratégiai kommunikátor (Forrás: Greyling)
Píárosból stratégiai kommunikátor (Forrás: Greyling)

A negatív felhangok kiküszöbölése érdekében a kommunikációs szakemberek egy idő óta már nem pr-esként titulálják magukat, hanem olyan alternatív kifejezéseket alkalmaznak tevékenységükre, mint vállalati kommunikáció, stratégiai kommunikáció és kommunikációmenedzsment. A szakemberek 67,8 százaléka nevezi munkásságát stratégiai támogatásnak, ami azt jelenti, hogy szervezetük céljait nemcsak külső kommunikációval segítik, hanem részt vesznek az üzleti stratégia kidolgozásában is. Mindez arra mutat, hogy a kommunikációs szakértők nagyobb befolyásra tettek szert szervezetükben Európában az utóbbi években: négy szervezet közül háromban komolyan veszi őket a felsővezetés, sőt 17,8 százalékuk tagja az igazgatótanácsnak is. Különösen a vezérigazgatóval jó a kapcsolatuk (86,6,százalék), de a marketingesekkel sincs gond (75 százalék).

A kommunikációs szakértők nem mehetnek el szó nélkül a digitális evolúció és a közösségi oldalak népszerűsége mellett sem. A válaszadók 55 százaléka szerint ez a téma erősen befolyásolja majd tevékenységüket a következő néhány évben. Ennek megfelelően számos online eszköz kerül be a közeljövőben a kommunikációs szakemberek médiamixébe. Ezek közül első helyen áll az online kommunikáció (weboldalak, e-mail, intranet), ezt követi az online újságírókkal és a közösségi oldalakkal való kapcsolattartás. A személyes találkozók is tartják pozíciójukat, ugyanakkor a nyomtatott sajtó újságíróival már nem lesz annyira releváns a kapcsolat 2014-ben.

A felmérés kitér a kommunikációs szakemberek – egyébként differenciált – jövedelmi viszonyaira is. Eszerint a bérek tavalyi csökkenése megállt, s a szakértők mintegy negyede átlépte az év 100 ezer eurós jövedelmi határt – ezzel nagyjából helyreálltak a 2009 előtti állapotok. A válaszadók 5 százaléka ugyanakkor idén 200 eurónál is többet fog keresni, míg ötödük kevesebbet vihet majd haza 30 ezer eurónál.