Menedzsment

social_media_2
Forrás: econsultancy.com
Nagy Közösségi Média Kutatás: íme a 2019-es használati szokások

Nem igaz, hogy függők vagyunk a közösségi médiától

Sok időt töltünk a közösségi médiával, de nem tartjuk magunkat függőnek. A Facebook hanyatlik a fiatalabbak körében, de helyette jönnek fel az újabb közösségi média platformok.

A közösségi médiacsatornák népszerűségét és az egyes korosztályok használati szokásait vizsgálta az ArvaliCom kommunikációs ügynökség 1128 fős Nagy Közösségi Média Kutatása. Mint kiderült, a 14-19 éves korosztály legkedveltebb platformja a YouTube, ezt követi az Instagram és a Facebook. A 20-40 éveseknél, valamint a 41 év felettieknél már kicsit más a helyzet, ők leginkább Facebook felhasználónak vallják magukat, a YouTube csak második helyre csúszik, az Instagramot pedig a kitöltők kis százaléka használja első helyen, de hamarosan leelőzheti a Facebookot (az adatokat torzíthatja kicsit az is, hogy a kitöltők többsége a Facebookról érkezett).

Az idei eredményeket érdemes összevetni a 2015-ös Nagy Közösségi Média kutatással. Akkor a válaszadók 75 százaléka akár egynél több órát is eltöltött a Facebookon, míg a kitöltők 13 százaléka csupán néhány percet. Korcsoportonként nézve a 41 év felettiek csoportja 2015-ben kifejezetten "fészbukozni" ült le a gép mellé, és ők voltak azok, akik leginkább egy órát vagy annál is többet eltöltöttek ott (45 százalék), míg a 40 év alattiak csupán 30 százaléka szánt alkalmanként ennyi időt a platformra.


Ezzel szemben az idei kutatás azt mutatja, hogy a fiatal válaszadók többsége (70 százalék) naponta három óránál többet is eltölt a Facebookon, a maradék 30 százalék pedig csak napi néhány percet, legfeljebb egy órát szán rá. A 41 év felettiek többet lógnak a Facebookon, mint 2015-ben, a többség (75 százalék) mára már leginkább napi két-három órát, míg a válaszadók 25 száazléka csak fél- vagy egy órát. A 24-40 éves korosztály 60 százaléka is naponta átlagosan két-három órát Facebookozik.

Nem gondoljuk magunkról, hogy függők lennénk

Na és mi lenne a felhasználókkal a közösségi média nélkül? A felhasználók nem gondolják magukat függőnek, a 14-23 éves korosztály 58 százaléka szerint (2017-ben 57 százalék) csak kiegészítő szerepe van az életében a közösségi médiának, 16 százaléknak (2017-ben 20 százalék) egyáltalán nem fontosak a közösségi média csatornák, és mindössze két százalék tartja erőteljesen függőnek magát, (korábban 4 százalék). 2019-ben a válaszadók többsége úgy gondolja, hogy minden további nélkül tudna létezni a Facebook nélkül, de 33 százalék pár hét után már elvonási tünetekkel küzdene, míg mostanság 13 százalék gondolja azt, hogy nem tudna egyáltalán létezni a platform nélkül.

Az idei kutatás azt mutatja, hogy a 14-23 éves korosztály nem meglepő módon leginkább csetelésre, kedvenc oldalaik követésére és saját tartalom feltöltésére használja a platformot, a középkorosztály (24-40 évesek) szakmai és egyéb híreket olvas, és csetel a Facebookon. A 41 év felettiek korosztálya itt tájékozódik a napi és a szakmai hírekről is. A megkérdezettek 96 százaléka azt válaszolta, hogy nem akadt még gondja abból, hogy a munkahelyén Facebookozott, de négy százaléknak már származott kára munkahelyi fészbukozásból.

A Facebook legyőzte a szexet?

Manapság a közösségi média sokak életében napi szerepet játszik, ami akár a párkapcsolatra is negatív hatással lehet. Idén is válaszoltak a kitöltők, hogy adott esetben a fészbukozást vagy a szexet választják. A 2015-ös adatok alapján szinte mindig a szex győzött, de 2019-ben előretört a Facebook, már a megkérdezettek mintegy 31 százaléka válaszolta azt, hogy időnként vagy mindig a Facebook győz a négy évvel ezelőtti 8% helyett (ehhez persze hozzájárulhatott az is, hogy az idei kutatás korfája jobban tendált az idősebbek felé).

A válaszadók többsége (75 százalék) egyébként még egyáltalán nem ismerkedett Facebookon, 15 százalék vallotta azt, hogy ugyan ismerkedett már, de sose lett belőle semmi, a maradék 10 százaléknak pedig csak rövid távú kapcsolatai voltak a Facebookos ismerkedés által.

Egyre jobban utáljuk a hirdetéseket

A hirdetésekhez való viszonyunk jócskán megváltozott. Míg 2015-ben csak 48 százalék, most már a válaszadók 65 százaléka véli úgy, hogy zavaróan sok hirdetés van a közösségi médiában, korábban 39 százalék szerint nem volt vészes, most már csak 25 százalék véli így, és csak 10 százalékukat nem zavarja a sok hirdetés.

Biztonságban vagyunk?

Ugyan a legtöbb közösségi média felület már többpontos biztonsági rendszerrel rendelkezik, ám még ez sem tudja megakadályozni teljes mértékben a hackereket. A válaszadók 83 százaléka azt a választ adta, hogy még sosem törték fel valamelyik közösségi média fiókját, viszont 13 százaléka már áldozatául esett a hackereknek. A megkérdezettek többsége (73 százalék) szerint már igenis fontos az adatai biztonsága, míg 2015-ben csak 36 százalékukat foglalkoztatta nagyon ez a kérdés.