work

34_economics-online-dating_420
Forrás: -
Magányos harmincasok

Társkeresés felsőfokon: a Nagy Ő nyomában

„Megszerezni könnyű, megtartani nehéz”, szólt a mondás régen, és jó volna, ha napjainkban is a megtartás jelentené a legnagyobb kihívást a magánéletben. Budapestet szinglifővárosként emlegetik, ráadásul kényszerszinglik lettünk. Vezető beosztás mellett (is) nehéz az ismerkedés, de vajon milyen lehetőségek vannak?

7 milliárd 300 millió. Körülbelül ennyi ember él a Földön most éppen. A nemek megoszlása közel egyenlő, 55 százalék a nők javára, de az arány korcsoportonkénti bontásban változik, és mivel a férfiak korábban halnak, az idős korosztályban már a nők vannak erős többségben. A felmérések szerint Magyarországon évről-évre rohamosan nő az egyedülállók száma, azoké, akik nem találnak maguknak társat. Miért nem? Mert túl sokat dolgoznak vagy túl magasra tették a mércét? Vagy nem tudják, hol és hogyan kezdjék?

 


 

 

Itt a szezon!

Még mindig kényes téma az egyéni társkeresési szokásokról beszélni, minél magasabb pozícióban van valaki, annál kényesebb. Nem könnyű nyíltan felvállalni, hogy a sikeres élet más oldalról nézve nem annyira fényes, és persze a párválasztás magánügy. Nem szeretnék száz évvel korábban élni, információs szupersztráda és hajvasaló nélkül, de tény, hogy irigylem azt a kort, amikor jóval zártabb világ és kevesebb lehetőség mellett Rideg Sándor Csámpás Rozija is párra talált. Úgy tűnik, a megfelelő partnert megtalálni nemcsak az üzleti életben küzdelmes. Nem állunk jól sem érzelmileg, sem statisztikailag, és ez a családalapítós korosztályt is érzékenyen érinti, a diplomásokat pedig egyre inkább.

Nincs pontos adat arról, hány ember keresi a párját Magyarországon, egyes becslések szerint több mint 1,5 millióan. A téli időszakban (különösen az ünnepek hatására decemberben és januárban) valósággal pezseg a társkereső ipar. Kíváncsi voltam mennyire, ezért regisztráltam az egyik online társkereső oldalra, hogy teszteljem a szezont. December 23-28. között több levél érkezett, mint az előző hónapban összesen. Tesztelés közben találkoztam családra vágyó alpolgármesterrel és válogatós informatikai vezetővel is.

 

Non-stop karrier

Tévedés, hogy több diplomával és jó pozícióval nem lehet magányos az ember. A vezető beosztásban lévők is ütközhetnek magánéleti nehézségekbe, és ütköznek is. Számukra az idő a legnagyobb ellenség. A karrierépítés margójára nem árt feljegyezni, hogy a párkapcsolati „piac” idővel beszűkül.

Kánya Kata húsz éve foglalkozik az emberek magánéleti problémáival. Társközvetítő irodája azon kevés offline partnerkereső megoldások egyike, amely az internet térhódítása ellenére is sikeres. Az ő titka a személyes figyelem. Tapasztalata szerint a közép- és felsővezetők legnagyobb problémája, hogy éjjel-nappal dolgoznak, munkatempójuk szinte kizárja a magánélet lehetőségét, teljesen kiszolgáltatva őket a vállalatnak. Példaként említ egy 30-as éveiben járó, multinacionális vállalatnál felsővezető beosztásban dolgozó férfit, akinek ahhoz, hogy személyesen tudjon regisztrálni a társközvetítő irodában, szabadságot kellett volna kivennie, de éppen nem tehette. Helyette végül az édesanyja (!) intézte el az ügyét.

Azoknak sem könnyebb, akik saját céget irányítanak, őket talán még jobban hajtja a karriermotor és a teljesítménykényszer, hiszen eredményük azon múlik, mennyi időt szentelnek a munkának. Mire ráeszmélnek, a párkapcsolat hiányára, addigra már türelmetlenné válnak a társkeresésben.

Kánya Kata azt mondja, az elvárások is megváltoztak, egyre magasabban van a mérce. Társkeresői között a 30-as, 40-es korosztályból igen magas a diplomások száma, de meglepő módon egyre többen keresik fel már 30 alatt is, akár közvetlenül az egyetem után.

 

Megváltozott szokások

Mára a társkeresés régi, hagyományos színterei elvesztek. Kávézóba, moziba vagy színházba nem ismerkedni járunk, az újsághirdetés útján való párkeresés is háttérbe szorult. Az elmúlt 15-20 évben új platformok alakultak, professzionális társkereső szolgáltatások jelentek meg.

Hol ismerkednek most a diplomások és a vezető beosztásban lévők? Például golfklubban, filmklubban, edzőteremben, sporteseményen, borkóstolón, gasztronómiai „utazást” kínáló lakásétteremben, céges rendezvényen, szakmai konferencián vagy tematikus randevún. A lényeg a csoporthoz tartozás (ez már önmagában is közös alapot, bátorságot ad) és a tudatos jelenlét, az új ismeretségek célzott keresése.

Erre épít például a fiatal értelmiségi generációt megmozgató HaverVagy. A netes közösség különböző programokon próbálja összehozni az embereket, néha olyan estékkel, ahol ötös asztalokhoz sorsolják a vendégeket, hogy az ismeretlenek is beszédbe elegyedjenek egymással. Máskor közös mozizás, gourmet-est vagy flashmob tánc a program, a helyszín mindig különleges. Van, aki az ImagineBudapest tematikus városnéző sétáit használja ismerkedésre, a Randi-másképp oldal pedig kerékpáros, túrázós vagy éppen szabadulós randit szervez a bátor vállalkozóknak.

Az internetes társkeresők öt legrosszabb hibája

– Nem jó az adatlap (túl sablonos, hiányos vagy visszatetsző).

– Fénykép nélkül nehéz felkelteni mások figyelmét.

– A túl szigorú szűrés kizárja az esetleges „befutókat”.

– Randi-spirál: nehéz megállapodni, mindig új randevúk következnek.

– Passzív jelenlét: heti egy kattintás az oldalon kevés.

 

Online szerelem egy kattintásra

A társkereső piac meghatározó szereplője és mozgatórugója természetesen az internet (és újabban a mobilappok). Kezdetben bizalmatlanság és elzárkózás jellemezte az internetes társkeresést, aki ilyenformán ismerkedett, nem dicsekedett vele. Időközben azonban felnőtt egy olyan generáció, amelynek lételeme az online élet, és általuk természetessé vált, hogy ennek a párkeresés is szerves része – kortól, nemtől, végzettségtől és anyagi háttértől függetlenül.

Jelenleg húsznál is több társkereső oldal várja a magányosokat hazánkban, némelyik kifejezetten egy adott célcsoportra, például a diplomás vagy a vallásos rétegre fókuszálva. A legrégebbinek számító Randivonalon jelenleg 34 százalék a diplomások aránya, és társkeresőik 7 százaléka dolgozik felső- vagy középvezetőként (a teljes korosztályt nézve). A teszt során 26-35 év közötti diplomás férfiakra szűrve 6093 találatot, 36-45 év közöttiekre 5268 találatot dobott ki a rendszer. Többségük nem dohányzik, aktívan sportol, szereti a munkáját és viccesnek tartja magát.

A játék gyors és egyszerű: a szokásos lakhely, végzettség, magasság mellett olyan speciális információkat is megadhatunk, mint például melyik a legjobb étel a világon, milyen az ideális randevú, kell-e háziállat a lakásba, vagy mennyire fontos a humor és a zene. Mindez ízlésünkről árulkodik és segít a szűrésben: százalékra pontosan megmutatja, mennyire illik hozzánk az ellenkező nem adott képviselője. A rendszer azokat ajánlja automatikusan, akik potenciális jelöltek lehetnek.

Ez a hátránya is egyben: a túl szigorú beállítások esélyt sem adnak annak, aki társunk lehetne, ha jobban megismernénk. A másik ördögi kör az úgynevezett „randi-spirál”. A bőséges kínálatot nézegetve nehéz megállapodni egyetlen ember mellett, hiszen ki garantálja a sikert. Ez folyamatos keresésre ösztönöz bennünket, megállás nélkül, újra meg újra.

 

A legszemérmetlenebb alkalmazás

Akinek már az internetes társkeresés is lassú és unalmas, az manapság Tinderezik. Ez az app nemrég robbant a köztudatba, főként a fiatalabb, jól szituált korosztály használja előszeretettel. Itt nincs félrebeszélés vagy finomkodás, szupergyors és nyers. Az applikáció a társkereső Facebook-profilja alapján listázza a jelölteket, a szimpatikus profilképet jobbra, a kevésbé vonzót balra kell húzni az okostelefon érintőképernyőjén. Közös találatnál jelez az applikáció, és kezdődhet az ismerkedés. Olyan ez, mint egy digitális bár.

A Tinder nem virtuális elődjének talán a „rapid randi” felel meg, amely manapság is létezik. A jelentkezőknek csupán pár percük van arra, hogy egymással szemben ülve bemutatkozzanak, máris jön a váltás. Az értékelést egy lapon rögzítik, ha kölcsönös a szimpátia, összekötik a két jelentkezőt.

 


 

 

30 alatt szingli, 40 felett elvált

A vezető stratégiai elemzőként dolgozó, 35 éves Adrienn (nyilván nem igaziak a nevek – a szerk.) szerint a férfiak női ideálja „torzult” az elmúlt években, a fotósoppolt képekhez igazodni pedig nehéz és önbizalom-romboló. Ő a Bankár Mulatóba jár ismerkedni, ezt a zártkörű rendezvénysorozatot kifejezetten a bank és pénzügyi szektorban dolgozók számára hozták létre. A cél az volt, hogy a múlt század elejének egykori, amolyan kávéházas, szivarszobás tradícióját gondolják újra.

Gergő 29 éves, e-commerce menedzserként dolgozik az egyik vezető internetes műszaki webáruháznál. Szerinte a nőknek lett túl magas és túl anyagias elvárásuk a férfiakkal szemben. Ő a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének eseményeire jár. Barátja, István egy bútorgyártó webáruház alapító cégvezetője, nemrég múlt 30. Fiatal, sikeres és ő is egyedül van. A céges rendezvényeket részesíti előnyben, mert a közös kapcsolódási pont miatt könnyebb kezdeményezni.

A 39 éves Nóra sales vezetőként dolgozik. A munka ürügyén neki valóban könnyebb az ismerkedés akár konferencián, akár szakmai gálaesten, de tapasztalata szerint sokan csak flörtre (vagy meglévő kapcsolatuk mellett viszonyra) vágynak. Ő inkább az interneten kereste a párját hosszú éveken át, végül azon szerencsések egyike lett, aki sikerrel járt.

A 44 éves Beáta egy reklámügynökség vezetője. Túl egy váláson évek óta társkereső fázisban van. Számtalan zártkörű rendezvényre és olyan kulturális programokra jár, amelyek az átlagember számára elérhetetlenek, miközben interneten is ismerkedik. Úgy véli, 40 felett egy felelős beosztású nőnek nem sok esélye van párt találni, főleg, ha gyereke is van. A kevés szabadidő mellett probléma a magas mérce, számára már elvárás a jó pozíció, a saját lakás és autó – de a korban és beosztásban hozzá illő férfiak jóval fiatalabb nőkkel ismerkednek.

 

Az elmagányosodás kora

Míg a válások számának megugrása a 70-es, 80-as évekre tehető (ennek hátterében a közösségekből való kiszakadás, mobilizáció, a nők foglalkoztatottságának növekedése, és a válás rossz megítélésének enyhülése állt, miközben nem volt szokás a magánéleti válságok kezelésére igénybe vett tanácsadás), addig a szingli életforma megjelenése a 90-es években kezdődött és 2000 után robbanásszerűen terjedt a fiatalok (főleg diplomások) körében.

Eredetileg tudatos életmódválasztás volt, divat lett függetlennek és határtalanul szabadnak lenni. Sokan éppen a szülők házasságának rossz példáját látva döntöttek a szingliség mellett. A szolgáltató- és szórakoztatóipar azonnal „rámozdult” az egyedülállók becserkészésére, hiszen ők nem sajnálják maguktól a jót, vagyis költenek. Méghozzá sokat. Az egyszemélyes, gyorsfagyasztott ételek és minilakások mellett jöttek az elit szórakozóhelyek, szingli könyvek, filmek, sorozatok, és a professzionális társkeresés.

 

Valósítsd meg önmagad!

Hankiss Elemér egyik tavalyi interjújában arról beszélt, hogy a „Szeresd felebarátodat!” jelszót felváltotta a „Szeresd önmagad!” életérzés. Mostanra jól látszik, hogy az egyedüllét a magánéletben egy bizonyos ponton túl visszaüt, és nem csak lelkileg. Budapest is szinglifőváros lett az elmúlt években, ez szociológiailag, gazdaságilag is változást hoz az érintett családalapítós (25-35 év közötti) korosztály miatt.

A tavaly nyilvánosságra hozott 2011-es népszámlálás adataiból kiderül: a harmincasok körében több mint kétszeresére nőtt az egyedül élők aránya az elmúlt tíz évben. Utasi Ágnes szociológus szerint azonban hazánkban „kényszerszinglik” élnek, akik nem azért vannak egyedül, mert ez az életcéljuk, hanem mert belesodródtak ebbe a helyzetbe, vagyis nem találják a megfelelő partnert. Az egyedüllét nem tartozik hazánkban a vágyott életformák közé.