work

28_Fekete_Zsombor_4390r_420
Forrás: -
Gyerekektől tanulni. Kitől mástól?

Aki komolyan gondolta a játékot

Fekete Zsombor a gamifikáció egyik hazai úttörője. Közép- és nagyvállalatok számára készít oktatójátékokat.

Fekete Zsombor, Abagil
Fekete Zsombor, Abagil
– Szociológusként végzett a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Hogyan kezdett el videójátékokkal foglalkozni?

– Tiltott gyümölcs volt. Ahogy sok korombelinek, nekem is meg kellett küzdenem a szülői rosszallással, mikor iskola után órákra bezárkóztam a szobámba számítógépezni. Mentségül tdk-dolgozatokat írtam a játékokról, később PhD témának is ezt választottam, de nem lettem doktor. Inkább az érdekelt, hogyan lehet a gyakorlatban jól csinálni. 2003-ban felkértek egy közoktatási e-learning projekt gyártásvezetésére. Ebből sokat tanultam, de mindig zavart a minőségi különbség a tananyag-elemeink és a profi videojátékok közt.

– Pedig ez önökön múlott…

– Az e-learning rendszereket nem játékokhoz tervezték. Több száz tanulási objektumot kellett határidőre elkészíteni, nem lehetett egyetlen elemmel hónapokig foglalkoznunk. Mikor 2009-ben felkértek, hogy tervezzem az Egyszervolt.hu gyerekjátékait, vért izzadtam velük. Hiába volt hétévnyi e-learninges tapasztalatom, mindent újra kellett tanulnom.

– Ennyire más a két terület?

– A sulinetes projektekben legyártottunk több tucat szép vaktérképes feladatot, az Egyszervoltnál pedig egy Google Maps-es játékot. Számított az idő, a megoldás pontossága is, volt toplista, és a felhasználók is szerkeszthettek feladatokat. A játékosok imádták, nyertünk nemzetközi díjat vele, és évek múltán is kaptam köszönőlevelet, hogy a játék segített felkészülni az érettségire. Tudja, kedves dolog leveleket kapni a játékosoktól, de még jobb a statisztikákból látni az eredményeket. Kíváncsi voltam, hogy milyen eredményeket lehet elérni a játékokkal vállalati környezetben, ezért saját céget alapítottunk.

– Mond egy konkrét példát?

– Egy optikai hálózatnak készítettünk sales szimulációs játékot. Kérésünkre nem tették kötelezővé a munkavállalóknak, végül mégis mindenki kipróbálta, 95 százalék végigjátszotta, 60 százalék pedig „kimaxolta” a játékot. A cég szemüveg-eladásai 20 százaléklkal nőttek az előző évhez képest.

– Hogyan lehet egy sales tréninget játékosítani?

– Szituációs kalandjátékkal. A játékosnak egy-egy vásárlót kell kiszolgálnia. Ehhez szerteágazó párbeszédfát építettünk, ahonnan a legjobb gyakorlatok ugyanúgy választhatóak, mint a típushibák. Építünk a humorra, a versengésre, a sok apró játékmechanikai trükkre.

– Ilyen trükköket a magánéletében is szokott alkalmazni?

– Két gyermekem van, akik nap mint nap kihívások elé állítanak, tőlük tanulok inkább. Egyszer a feleségem isteni húst készített, de Kornél fiam nem volt hajlandó megkóstolni. Nem volt mit tenni, áttettem a kedvenc Villám McQueenes tányérjára, ez belső marketing, felvágtam apró szeletekre ergonómiai optimalizálásként, aztán falatonként megdicsértem, stresszmentesítettem. Ugyanezt a modellt alkalmazzuk telekom cégnél, vagy gyógyszeripari vállalatnál is. Minden megoldásunk kapcsolódik valamilyen hasonló tapasztalathoz, így elmondhatom, hogy a hivatásom és a családom együtt teszik teljessé az életem.