Munkerőpiac

22_shutterstock_222583564.jpg
Forrás: ITB
Túlélési joly joker a kkv-k piacán

Nem csak a nagyoké! mit profitálhat a kkv az agilis működésből?

Az agilitás hatalmas népszerűségnek örvend az elmúlt években, a trendvonatra pedig szinte az összes nagyvállalkozás felült. A kis- és közepes vállalkozások esetében az agilitás, mint az életben maradás záloga jelenik meg, és nem mint divatkövetési szándék. Ugyanakkor a sokszor kényelmetlen módszertan tudatosabb alkalmazásával egészen új perspektívába kerülhet a versenytársak lehagyása, a gyors és stabil előretörés.

Agilitás. Az elmúlt évek leggyakrabban ismételt buzzwordjévé nőtte ki magát, ami az innováló nagyvállalatok esetében trend, a kisebbek esetében pedig a működésből származó létforma, amit vagy tudatosan, vagy teljesen ösztönösen alkalmaznak a mindennapokban. De miként lehetne megérteni az agilitást?

Az agilitás nem más, mint egy robbanékony futó start, egy másodpercnyi lassulás a heves szívverés féken tartására, egy dinamikus irányváltás a szélárnyékban loholó versenytárs kicselezésére, egy végső hirtelen gyorsítás a célvonalra összpontosítva. Az agilitást nevezhetnénk akár az adaptációs készség, az egyensúly és ritmusérzés összesített képességcsomagjának, amely nemcsak a versenypályán, hanem az üzleti életben is a képzeletbeli dobogóhoz vezet. Ez utóbbira pedig ráéreztek az innováció szakágában konkurens cégek is.

 

A prosperáló agilitási hullám előnyei

A tavalyi év az üzleti agilitás fejlesztésé volt a kis- és közepes vállalkozások esetében, többek közt ez derült ki a Ricoh Europe megbízásából készített tanulmányból, amely több mint 1600 kkv kérdezett meg. A válaszadók 86 százaléka állította azt, hogy a módszertan alaposabb kidolgozása, implementálása volt a célkeresztben. A kutatásban megkérdezett cégek háromnegyede egyébként a technológiai felkészültséget jelölte meg sikerfaktorként.

Az unásig ismételt agilis módszertan, bármennyire elcsépeltnek tűnik, valójában tényleg csak előnyökkel szolgál a cégek számára, mérettől függetlenül. Az agilitás ugyanis lehetővé teszi a piaci változásokra való azonnali, gyors reagálást, illetve a 21. századi munkahelyi feltételek megteremtésében és a korszellem igényeinek kielégítésében is szerepet játszik.

Ráadásul rugalmasabb és gyorsabb termékfejlesztést tesz lehetővé, miközben az informatikai és az üzleti területek törekvéseit is harmonizálja. Mégis, szervezetszinten talán legnagyobb előnye a transzparencia. A technológiai megfelelő erőnlét egyébként az agilis működés egyik alapja, mert nincs agilitás digitális transzformáció nélkül.

Négy random dolog az agilitásról

1. Róma sem egy nap alatt épült fel! Az agilis működés sem egyik napról a másikra fog megvalósulni.

2. Nem kell mindent agilissá tenni! Bizonyos esetekben a klasszikus menedzsmentfilozófia bőven elég.

3. A sprint sikere legfőképp azon múlik, hogy a vezető tudja, ki mire képes.

4. Az agilitás nemcsak módszertan, hanem szemlélet is. Ebben a vízióban vezetőnek és csapattagnak is egyaránt osztoznia kell, csak így lehet sikeres.

Meglepetés, fejfájás frusztráció – ambivalens agilitás

Az agilis működést azonban nem lehet csak a technológiai apparátus mértékében szemlélni, mert az csak egy szelete az egésznek. Az agilis működéshez, főként a kis- és közepes vállalkozások, startupok esetén egy agilitásra nyitott csapatra is szükség van. Ha olyan személyiségek verbuválódnak egy munkahelyen, akik nem csapatjátékosok, értelemszerűen nem fog működni a szinergia, ahogyan azt is számításba kell venni, hogy a módszertan sajátosságából fakadó ambivalencia frusztráló lehet a csapattagok számára.

Elvégre az agilis működés része, hogy sokszor nincs idő arra, hogy az adott megoldás, termék, kiforrott valójában kerüljön a piacra, sokkal inkább jellemző az, hogy egy-két hibával együtt, rövid tesztelés után kerül ki. Az állandó utólagos javítás, újragondolás pedig kellemetlen tapasztalás lehet a dolgozók számára is.

Ugyanakkora vezető szinten is okozhat fejtörést az agilis tranzakció, pontosan a módszertanba kódolt kettősség miatt. Hiszen az agilitás azt ígéri, hogy gyors válasz ad a piaci történésekre, ugyanakkor a módszertan bevezetése nem hónapok kérdése, hanem éveké. Az agilis szervezetté válás folyamatában is ugyanúgy felbukkannak előre be nem tervezett események, váratlan történések, amelyekre szintén reagálni kell – az agilis működés miatt –, ez a fajta gyors adaptációt igénylő módszertan könnyen kiábrándulást okozhat, egy kevésbé felkészült vezető esetén.

 

Magasból szemlélődni: ez a kulcs!

A csalódottság és a kiábrándulás elkerülése érdekében éppen ezért az agilis módszertanban való teljes elmerülés előtt az adott céget felülről kell látnia a vezetőnek, és ez alapján kell megfogalmaznia azokat az irányelveket, szükséges technológiai újításokat, amelyek igazodva a vállalkozáshoz, valóban előreviszik azt. Csupán a trendkövetés miatt kár belevágni a módszertan alkalmazásába.

Viszont ha az agile working egyszer már zöld utat kapott, a vállalkozás rengeteget profitálhat belőle. A felgyorsult piaci helyzetben így nemcsak a hierarchia csúcsán álló cégek képesek megtartani a versenyelőnyt, hanem a kisebb, innovációra és adaptálódásra nyitott kkv-k is. Ezzel a képességgel az agilis működés ruházza fel őket, ami lehetővé teszi, hogy az adott vállalkozás szinte előre lássa a piac mozgását és a versenytársak lépéseit. Ez a fajta intelligens, jövőbelátó gyors válaszadási képesség jelenti a különbséget a siker és a kudarc között.

Noha már itthon is egyre népszerűbb ez a módszertan, világviszonylatban még mindig gyerekcipőben jár a folyamat. Persze a most agilissé váló vállalkozásoknak és cégeknek nincs évtizedes lemaradásuk, azért vesztegetésre való idejük sincs nagyon. Attól pedig nem kell tartani, hogy egy túlszabályozott piac kiveti magából a módszertant alkalmazó céget, mert egyelőre globális elmozdulásnak lehetünk szemtanúi.