Munkerőpiac

Kmoskó Judit
Kmoskó Judit
Forrás: ITB
A megoldóember másik arca

„Ne az asztal mögül akarjuk megoldani a dolgokat!”

Kmoskó. Egy vezetéknév, ami önmagában is egyedi, akárcsak a birtokosának karrierútja, aki igen fiatalon az egyik legnagyobb világmárka vezetői székében ült, ahonnan nem volt megállás. Fittyet hányva az ősbölcseletre, miszerint „a csúcson kell abbahagyni”, az azóta eltelt évek során impozáns karrierbirodalmat épített fel, amelybe tizennégy év alatt három ember tudásával is felérő HR-szakértelmet préselt. Ezer fokon égő személyiség inspiráló pályaíve – Kmoskó Judittal beszélgettünk.

A budapesti Fashion Streeten és az Andrássy úton egymásba ölelkezve tolonganak a világhírű márkák üzletei, fenséges luxust árasztó kirakatokkal, prémium életérzést sugalló portékákkal, a gyakorlott szemet is rabul ejtő kifinomultsággal, nem beszélve a város szívében lüktető szállodákról. A siető forgatagot megtorpanásra késztető helyszínek azonban nem maguktól lettek az utcák legizgalmasabb színfoltjai, hanem értő kezek odaadó munkájának eredményeképp váltak azzá, amivé.

A velem szemben ülő, első pillantásra visszafogott, lezser eleganciát megtestesítő HR-szakértő, oktató, business coach maga is a fenti kategóriát erősíti, hiszen már egészen fiatalon letette névjegyét az innovátorok világában.

 

„Nagyon hamar megtalált a szakma”

Mindig lehetetlennek tűnik, amíg meg nem csinálja valaki. Nelson Mandela szállóigévé lett mondata jutott eszembe, miközben Kmoskó Judit arról mesélt, miként talált rá a szakma, és lett housekeeperből a HR-szakmát fenekestül felforgató megoldóember.

„Idegenforgalom és szálloda szakirányon szereztem az első BA diplomámat, a szakmai gyakorlatot követően pedig úgy döntöttem, elkezdek dolgozni. A Sofitel Budapest housekeeping vezető helyettesi pozíciójára vettek fel. Nem sokkal ezután vezetőváltás volt a Sofitelnél, és rebrandingbe kezdtek, amiben a budapesti szálloda volt a pilot. Felajánlottak egy HR-pozíciót, és az volt a feladatom, hogy kitaláljam a munkavállalói tréningeket” – emlékezett vissza pályájának elejére a HR-szakértő, business coach és oktató. Ez utóbbi olyan jól sikerült, hogy az általa megalkotott tréningeket a legtöbb Sofitel átvette, a szállodalánc pedig egy innovációs díjjal jutalmazta, amit a cégtörténelem legfiatalabb HR-szakembereként tudhatott magáénak.

A gazdasági válság azonban a szállodaipart is megtépázta, a törtető tehetség pedig nem látott további fejlődési lehetőséget, így tovább állt. „Ezután kerültem az első HR-vezetői pozícióba, azóta pedig ebben a munkakörben dolgozom.”

 

Kis asztronauták, grandiózus projektek

S noha eredetileg az egészségügyi pálya egy kevéssé népszerű ágazata mozgatta a HR-szakember fantáziáját, végül a humánerőforrás iparágában találta magát, szakmai léte egyik legnagyobb kihívásával farkasszemezve. „Ami elindított és lökést adott, az az innovációs díj volt, viszont amire a legbüszkébb vagyok a pályafutásom során, az az il Bacio di Stile. Nulláról kellett felépíteni a házat, egyedüli HR-esként – mondja Kmoskó Judit.  – Kis asztronauták, így hívtam a kollégákat, mert szerintem embernek nem volt olyan hosszú onboarding tréningje, mint az ottani értékesítőknek és mindenki másnak, aki a megnyitás előtt benne volt a csapatban.”

A hosszas és komoly felkészítést nyújtó onboarding folyamat azonban nem csak a prémium márkák kiváltsága kellene, hogy legyen. „A fizetésért cserébe csak tudást és időt veszünk, lojalitást nem. Az a mi dolgunk, hogy kiépítsük, támogassuk, fogjuk a munkavállaló kezét a belépés után is. Iparágtól és cégmérettől függetlenül nagyon fontosnak tartom az onboardingot, mert ez segít abban, hogy minél előbb produktívvá váljon az ember. Illetve hiszek abban, hogy az emberektől kell, hogy jöjjön az üzenet, amit a munkáltatói márkaépítésben közvetítünk. Csak így lehet hiteles” – teszi hozzá a szakember.

 

Sikerrecept Kmoskó-módra

„Nagyon klisé, ha azt mondom, hogy a kemény munka a siker titka?” – tette fel a költői kérdést a HR-szakértő, amit mindketten megmosolyogtunk. Elvégre az ilyen fajta tudást véres verejtékkel, hajnali ébresztőkkel, a fejlődés farkas éhségével, hihetetlen önfegyelemmel és alázattal lehet csak megszerezni – s mi más ez, ha nem kemény munka?

„Az elmúlt 14 évben sok mindent csináltam. Öt éve tanítok, közben képzem magam, párhuzamosan dolgozom több projekten, még akkor is, ha valahol épp teljes értékű munkavállalóként vagyok jelen, jobban fejleszt. Tudatosan kerestem azt a lehetőséget, ahol nemzetközi környezetben dolgozhatok, ahol utazhatok, ahol megismerhetem a működés jogi hátterét. Próbálok nyitott szemmel járni a világban, és inspirációt szerezni a saját szakmámra nézve mindenhonnan. Teljesen más iparágakba lesek be, hogy ott hogy mit, hogyan csinálnak, mert onnan is tudok felszedni ötleteket. Rengeteget tanultam azoktól a CEO-któl, vezetőktől, akikkel együtt dolgoztam. Egyébként minden nap reggel ötkor kelek, az autóban ülve hangoskönyvet hallgatok, próbálom kimaxolni az időmet, hogy azt a leghatékonyabban kihasználjam. A nap 25 órájában könyvet írok arról, hogy miként lehet a vállalatokat komplex módon kezelni HR szempontból, A-tól Z-ig. A saját sikerességemet abban mérem, hogy a mellettem lévők hogyan fejlődnek” – fogalmaz Kmoskó Judit.

 

A HR nem egy autokrata szerepkör, hanem egyenrangú partner

A vezetői pozícióhoz mérten szokatlan módon, de a HR-megoldóembereként is aposztrofált szakember nem az íróasztal mögött ülve igyekszik megoldani mindent, sokkal inkább a személyes jelenlétben látja a flottul működő HR zálogát. „End-to-End folyamatban viszem a HR-t, nem maradok ki a belépők interjúztatásából, a budgetingből vagy épp a munkaszerződés elkészítéséből, átnézéséből sem. Szeretek mindenhol ott lenni, például az egyik előző munkahelyemen én tartottam a szobalányoknak az angol tanfolyamot, és nem a költségcsökkentés miatt, egyszerűen csak szerettem volna ott lenni velük, hogy tudjam, hogy érzik magukat, hogy vannak-e a problémáik, és ha igen, hogy tudunk segíteni nekik” – részletezte Kmoskó Judit.

A jövőbeli tervek nem meglepő módon még több ön- és cégfejlesztést tartogatnak számára: „Ugyanúgy szeretnék belépőket is interjúztatni, ahogy menedzsment metodológiát bevezetni, mindemellett a saját vállalkozásomat is fejleszteni, hogy minél szélesebb körben segíthessek a cégeknek. Innovátor akarok lenni a szakmámban.”

Ami pedig a feszített tempójú munka utáni szabadidőt illeti, a HR-szakértő szavaival élve a tanítás tölti fel és inspirálja igazán, de úgy tűnik, ez vice versa működik, hiszen gyakran előfordul olyan, hogy más szakra járó diákok is beülnek az óráira. A tanítás mellett pedig a boksz és a motorozás jelenti a legfőbb kikapcsolódást.