Munkerőpiac

14_Business_Insider_India.jpg
Forrás: ITB
Merjünk elmenni szabadságra!

Digitális detoxszal fűszerezzük a vakációt

Sokszor jelent kihívást a szervezetek életében, amikor a fontos döntéseket meghozó vezető szabadságra megy. Az egész éves hajtást és a cég életét befolyásoló döntésekkel együtt járó stresszt azonban ki kell pihenni, ahogy a szervezetnek is meg kell tanulnia a döntéshozatal folyamatát. Az igazi vakáció legalább két hétig tart, és digitális detoxszal együtt pihentet igazán.

Évente egyszer, általában július végén van egy hét, amikor szándékosan olyan helyet keresünk a kikapcsolódáshoz, nyaraláshoz, ahol rossz a térerő, a vezetékes internet nem létező fogalom, a vezeték nélküli pedig csak a szállásadó e-mailjeinek letöltésére elég, az ott üdülőkkel megosztani nem lehet. Kollégáimnak előre szólok, hogy tudják, még telefoninterjút sem tudok ilyenkor vállalni, nincs lehetőségem szöveget szerkeszteni és egyébként is, a gyermekekkel együtt vakációzunk, tehát ne keressenek. Számomra ez az igazi kikapcsolódás, nyaralás. A nyár többi részében cserébe riasztható vagyok, és még ha 400 kilométeres távolságból, egy órás időeltolódással is végzem a munkámat, akkor is tudok telefonon interjút készíteni, cikket írni, információkat szerezni.

 

A vakáció is lehet megpróbáltatás

A tapasztalat azt mutatja, hogy nyáron, a vakáció és a strand idején a munka sem megy a megszokott intenzitással (mindenki az őszi kezdésre gyúr, amikor a gyermekfelügyelet felelősségétől megszabadult szülők a munka bűvöletében folytathatják tovább). Ilyenkor jut idő arra, hogy a szervezet befelé figyeljen, kicsit saját magára összpontosítson. A kollégákat el lehet küldeni tanfolyamra, céges csapatépítésre, de a stratégiai tervezés és a gondolkodás is előnyt élvez vállalaton belül. Lazább keretek között lehet létezni, amikor is a cég belső szerkezetének ápolása, javítása, építése a feladat.

Van, amikor kifejezetten jó, ha rossz a vétel

Arra az esetre, ha valakit részletesebben is érdekel, hol vannak Magyarországon olyan helyek, ahol könnyen lehet digitális detoxot tartani, nos, szívesen ajánlok hármat is. Fenyvespusztán létezik egy erdei iskola, ahogy Mátrakeresztesen is lehet ilyet találni, Felsőtárkányban pedig a régi tábornál nem lehet panaszunk arra, hogy folyton leköt bennünket a virtuális valóság az igazi helyett. Egyszóval, irány a hegyekbe föl!

 

Azonban amikor a vezető hosszabb időre megy vakációzni, az megpróbáltatás lehet a szervezet és a vezető számára egyaránt – véli Szirtes Hajnalka pszichológus, az IPS Services tanácsadó cég ügyvezető igazgatója, a guessyourself.com alapítója. A cég első embere számára igazi tesztnek bizonyul, hogy mennyire képes a kontrollt átadni másoknak a mindennapi munkavégzésben. Egyáltalán képes-e megszervezni a dolgokat úgy, hogy a vállalat ne dőljön össze a távollétében. Ugyanakkor a munkatársaknak is tesztet jelent: mennyire képesek és hajlandóak meghozni azokat a döntéseket, amelyeket korábban a vezető hozott meg; megállják-e, hogy ne hívogassák minden apró kérdéssel a főnököt. Megmérettetés mindenki számára, hogy képesek-e olyan bizalmi rendszert felállítani cégen belül, ami döntésképes a vállalat vezetőjének távollétében is. Ehhez persze a felső vezetőnek elő kell készítenie a vakációt – meg kell határozni, hogy cégen belül kinek mi lesz a feladata.

Természetesen mindenkinek szüksége van a pihenésre, a megújulásra, de a döntéseket meghozó közép- és felső vezetőknek hangsúlyozottan. A csúcsvezetők esetében a felelősség mellett ez az állandó döntéshozatal is megterhelő, felettük nincs senki a vállalati hierarchiában, akivel a döntés felelősségét és nehézségét megoszthatnák. Nem ritka, hogy a topmenedzsereknél döntési fáradtság jelentkezik, amit az állandó stresszhelyzet csak súlyosbít. (A pszichológus szerint a személyi edzők például azért népszerűek a felső vezetők körében, mert olyan helyzetet teremtenek az edzések során, ahol ők irányítanak és nem a vezetők. Ebben a szituációban a döntésektől megfáradt vezető csupán végrehajtó, a fizikai megterhelést jelentő feladatokra összpontosít, így az edzés időtartama alatt pihenhet szellemileg.)

 

Tartsunk digitális detoxot!

Még nehezebb kiszakadniuk a vállalati mókuskerékből a középvezetőknek, hiszen a döntéshozatal mellett operatív feladataik is vannak, a munka egy részét ők végzik el. A feladatok megfelelő átadása nélkül az ő hiányukat erősebben megérzi a szervezet, mint a felső vezető távollétét. Döntés tekintetében azonban a pszichológus szerint kevesebb felelősség hárul rájuk, hiszen van felettük egy csúcsvezetői szint, amely felülbírálhatja elképzeléseiket.

Ha szabadság, akkor az igazi szabadság legyen – figyelmeztet Szirtes Hajnalka. Ez azt jelenti, hogy a vezető kikapcsolja, sőt mit több, „otthon felejti” a telefonját, és lehetőség szerint olyan helyre megy nyaralni, ahol nincs térerő, ahol nem érik utol a kollégák. Ez az úgynevezett „digitális detox” segít abban, hogy ténylegesen kikapcsoljon a vállalat vezetője; hogy valóban kiszakadjon a hétköznapi rutiból és pihenjen, kikapcsolódjon, felfrissüljön.

A kiégés hivatalosan is betegség

Felvették a kiégést az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) hivatalos diagnosztikai kézikönyvébe, az ICD-11-be, amely 2022-től lép életbe. A szakkönyv szerint a kiégés tünetei a következők: fáradtság és fizikai kimerültség, eltávolodás a munkától, negatív érzelmek a munkával kapcsolatosan, csökkenő szakmai hatékonyság és teljesítmény.

Mielőtt az orvos kiégéssel diagnosztizálna egy beteget, ki kell zárnia más betegségeket, például a szorongást vagy az alkalmazkodási zavarokat. A kiégést ráadásul a leírás szerint kizárólag a munkahelyi környezethez kapcsolódóan lehet diagnosztizálni, az élet más területein ezek szerint nem léphet fel a tünetegyüttes, illetve ha fel is lép, másfajta betegségre utal.

A kiégést vagy burnout szindrómát először 1974-ben írta le Herbert J. Freudenberg amerikai pszichológus. A tapasztalat szerint főleg azoknál jelentkezik a betegség, akik emberekkel dolgoznak, nekik nyújtanak szolgáltatásokat. Elsőként egészségügyi és szociális intézmények dolgozóinál figyelték meg, de tanároknál, jogászoknál, rendőröknél is tapasztalták, és megjelent a modern irodai dolgozók életében is.

 

Naponta egyszer-kétszer ellenőriz

Nem tartja a pszichológus előírásaihoz magát Csillag Dávid, a Pillér Kft. stratégiai és innovációs igazgatója. Maximum 10 napos egybefüggő szabadságra tud elmenni, de miközben pihen, szereti a vállalati életen tartani az egyik szemét, mert kíváncsi is, hogyan haladnak a kollégák a feladatokkal, így ha kell, közbe tud avatkozni, mielőtt komoly probléma alakulna ki. Nála a szabadság nem jelent digitális detoxot is, naponta egyszer-kétszer megnézi a céges levelezést, és ha kell, fogadja a kollégák hívását is. Szinte mindegy, hogy mikor megy szabadságra, mert nyáron sem áll le az élet a vállalatnál, talán csak kisebb az intenzitás.

Összes feladatát nem tudja átadni, mert nincs, aki teljes egészében helyettesíthetné. A folyamatos cégműködés érdekében (de a belső kíváncsisága és érdeklődése miatt) sem adhatja át magát 100 százalékosan a pihenésnek. Munkatársai természetesen tudják, hogy nyaral, így igyekeznek módjával zavarni őt.


 

Butatelefonnal megy nyaralni

Az operatív vezetővel felváltva megy el szabadságra Matt Wohlmuth, a Coding Sans ügyvezető igazgatója. Nagyobb hajtás után mindenképp tart pár lazább napot, esetleg pihenőt vesz ki. De az áhított feltöltődést számára egy nyugodt, offline hétvége jelenti. Az egyhuzamban töltött hosszabb szabadság helyett a többszöri kisebb, három-négy napos hosszú hétvégék híve. Arra azért figyel, hogy évente legalább egyszer beiktasson egy kéthetes kikapcsolódást. Hangsúlyozta azonban, hogy az IT-szektorban dolgozóként fontosnak tartja, hogy alkalmanként offline életet éljen, lekapcsolódjék a hálózatról. Ebben segítségére van az MP3-makat lejátszani képes butatelefon is – mert azért a zenehallgatásról nem szeretne lemondani pihenés közben sem.

A fejlesztéssel foglalkozó vállalatnál csak az első években fordult elő, hogy nyárra elfogyott a munka, így augusztusban mindenki pihenhetett. Az viszont biztos, hogy az augusztus 20-ai hétvége előtt üres lesz az iroda, a kollégák már most kiírták magukat szabadságra.

 

Sok függ a cégvezetéstől

A vállalati és HR-vezetőktől is függ, hogy a munkatársak kiveszik-e a szabadságukat és valóban pihennek-e vagy sem. Ha a vezetők olyan vállalati kultúrát honosítanak meg, ami bátorítja a szabadság kivételét, akkor a kollégák is bátrabban mennek el pihenni.

A szabadság elhalasztásának több oka lehet, az egyik például az, hogy a munkavállalókban dolgozik a félelem: mi lesz akkor, ha kiderül, hogy nélkülözhető a cégnél (mindannyian nélkülözhetők vagyunk, ebben egyezzünk meg). Továbbá lehet bennünk egy adag megfelelési kényszer és segítőkészség is, ami nyáron is az irodában tartja őket – legyek mindig elérhető a kollégáimnak, hogy ne én legyek az a személy, aki akadályozza a munkát.

Akár kockázatkezelési okok is ösztönözhetik a vállalatot arra, hogy elküldje a beosztottakat szabadságra. Léteznek olyan munkakörök, például a pénzügyi szektorban dolgozó cégeknél, ahol a visszaélés lehetősége az adott pozícióban nagyon magas. Ilyenkor az adott személyt muszáj elküldeni szabadságra, mert a helyettesítések alkalmával adódik a vállalatnak lehetősége ellenőrizni a kolléga munkáját, a helyettesítések alkalmával derülnek ki az esetleges csalások, visszaélések.

Két hét? Három hónap?

Rengeteg vizsgálat, kutatás támasztja alá, hogy egy igazi szabadság két hétnél kezdődik. Az első egy hét pihenésben az ember szervezete leáll a hajtásból, majd a második héten kezdi el igazán elengedni magát, élvezni a lazulást, akkor tud szellemileg és testileg is pihenni. A vállalatok körében egyre népszerűbb a hosszabb, két-három hónapos fizetett szabadság is, amikor főképp a fiatal kollégák utaznak hosszabb ideig a nagyvilágban, vagy más hobbinak szentelik az idejüket (a sabbaticalról, vagyis a szombatévről a Behaviour magazin májusi számában írtunk bővebben).

 

Bármi is az oka ennek a nyughatatlan bizonytalanságnak, a vállalat feladata kiadni a szabadságokat, az embereké pedig az, hogy valóban pihenjenek. Több HR-vezetővel beszéltünk, akik megerősítették, hogy a magyar vállalatokra sajnos jellemző, hogy nem biztosítják a helyettesítéseket. Emiatt sokan nem veszik ki szabadságukat, vagy csak nagyon rövid időre utaznak el. Ha nem megoldott a helyettesítés (vagy nincs olyan lazább időszak a cég életében, amikor a kolléga hiánya nem érződik annyira), akkor a szabadságra menőnek kell elvégeznie a vakáció előtt és után a munkáját. Vagy még rosszabb, ha az amúgy is leterhelt kollégák között osztják szét a feladatokat.

A vállalat felelőssége tényleges pihenőre küldeni a kollégát, ahogy feladata az erőforrásokat is úgy beosztani, hogy ne a vakációzó munkatársra jusson az elvégzendő feladat. Ha nincs szabadság, akkor a kiégést (erről lásd keretes írásunkat), a rossz teljesítményt és a kolléga távozását kockáztatja a vállalat.