Munkaerő-menedzsment

50_headhunter.jpg
Forrás: ITB
Na, ki ül be a dobozba?

Négy példa a kreatív toborzás sikerei közül

Ötletes, vicces toborzási kampányokkal sokkal nagyobb hatást érünk el, mint egy szürke álláshirdetéssel. És mindehhez nem is kell végtelen mennyiségű pénz, csupán egy ihletett, jó helyre elrejtett ötlet. Összeállításunkban ezekre adunk példákat.

Cikkünk írásakor jelent meg a közösségi oldalakon egy diszkont üzletlánc első nézésre csupán viccesnek tűnő posztja, mely a svéd húsgolyókat a közismert bútoráruházra hajazva hirdette meg. A megszólított svéd bútoráruház vette a magas labdát, és le is csapta – majd többezer vállalkozás és cég is. A hirdetések teljesen átvették az uralmat, az emberek tömegével szórakoztak a viccesnél viccesebb reklámokon. A magyar marketingesek megmutatták, hogy viccesen is lehet. A magyar HR-esek is tanulhatnak az esetből: itt az ideje a kreatív, vicces HR-kampányoknak. A világon több sikeres példa is van, ezekből mutatunk be négyet.

 

Összeszerelési útmutató a karrierhez

Ha már a bekezdésben is svéd bútoráruházról beszéltünk, akkor érdemes az ő kreatív toborzási kampányukkal kezdeni. 2011-ben a lakberendezési áruház Ausztráliában terjeszkedett, megaáruházat nyitottak, és többszáz új alkalmazottra volt szükségük. Ahelyett, hogy álláshirdetésekre költöttek volna, azt a nagyszerű ötletet követték, hogy a termékek csomagolásába csúsztattak be egy papírt. Ezen a papíron az áruháztól megszokott módon piktogramokkal hívták fel a vásárlók figyelmét, hogy szereljék össze náluk karrierjüket.

 Az ötlet azért is nagyszerű, mert olyan emberekhez jutott el a hirdetés, akik már ismerték a brandet, és meg is bíztak benne, hiszen megvásárolták az áruház termékeit. A hirdetéseket nem kellett postázni, hiszen az emberek maguk vitték haza azokat. És többnyire olyan embereket szólítottak meg, akik a jó tapasztalat és élmény miatt a márka önkéntes nagykövetei voltak. Ha nekik nem is volt szükségük állásra, a hirdetéseket továbbadhatták ismerőseiknek. Mivel a hirdetés vicces volt, nagy valószínűséggel meg is tették. Az eredmény 4285 jelentkező, 280 új alkalmazott. És jókedvű, visszatérő ügyfelek.

 

It’s a match!

A német Eurowings diszkont légitársaság légiutas-kísérőket keresett, fiatalabb személyzetet szerettek volna felvenni. A népszerű Tinder társkereső alkalmazáson készítettek egy céges profilt, 2018 áprilisa és júniusa között volt aktív. Ha valaki ráakadt a légitársaság profiljára, és jobbra legyintve elfogadta az üzenetet, akkor máris az „It’s a match!” üzenet fogadta. Ezután az érdeklődőket a német és osztrák karrieroldalakra terelték, ahol leadhatták jelentkezésüket a kiválasztott munkahelyre.

A kampány 600 ezer felhasználót ért el 9,8 százalékos válaszadási rátával, az osztrák karrieroldal látogatottsága 37 százalékkal növekedett. Nem mellékesen a kampány rengeteg ingyenes médiamegjelenést generált, két PR-díjat is bezsebelt. Hasonló ötleten alapszik az hazai ITSH Skillmatch nevű appja: készségeket dob fel, és ha rendelkezünk egyikkel, akkor jobbra, ha nem, akkor balra kell húzni a képernyőt.

Miért jó, ha kíváncsi az alkalmazott?

Francesca Gino viselkedéskutató szerint, amikor a kíváncsiságunk hajt, akkor sokkal mélyebben és racionálisabban gondolkodunk, sokkal kreatívabb megoldásokkal rukkolunk elő. A kíváncsiság kérdéskörét kutatva a tudós rájött, hogy ha kíváncsi alkalmazottakat veszünk fel, akkor az minőségi munkát, innovatív gondolkodásmódot és kreatív problémamegoldást eredményez. Az emberekben természetesen meglévő kíváncsiság általában jobb munkahelyi teljesítményt jelent.

Mert kíváncsi vagyok

A keresőóriás Google-nak nincs problémája a tehetséges emberek megtalálásával, de ebben az esetben kíváncsi és értelmes embereket kerestek. A 2004-es hirdetés egyszerű volt: egy óriástábla, melyen egy .com végződésű cím meghatározását hirdették. A .com előtti résznek (a doménnévnek) az „e” szám tizedesjegyei közötti első, 10 jegyű prímszámnak kellett lennie. A programozási ismereteket igénylő megoldás után a kapott címen további feladatok várták a kíváncsi embereket. Ők még ekkor sem tudták, hogy miért oldják meg a feladatokat, a kíváncsiság viszont hajtotta őket. A keresőóriásnak viszont pont ezzel a jellemzővel rendelkező emberekre volt szüksége. Az ötletet a kreatív programozók megtalálásához azóta többen is felhasználták, itthon is láthattunk hasonló plakátokat.

 A keresőóriás saját online platformját is felhasználta programozók megtalálására: amikor Python programozók a programozási nyelvre jellemző szavakra kerestek rá, akkor egy extra hirdetés ugrott fel a találati ablakon, amely azt írta: a mi nyelvünket beszéled, érdekel egy kihívás? A kihívás egy programozási feladat megoldása volt, melynek sikeres teljesítése után a személyes találkozóra is sor kerülhetett.

 

Kit érdekel?

Ha svéddel indítottunk, azzal is fejezzük be, ezúttal a kormányzat területéről. A katonaság rájött, hogy az online világban olyan emberekre van szüksége, akik hajlandóak saját kényelmüket feláldozni azért, hogy mások biztonságban legyenek. Nem kommenthuszárokat, szájhősöket kerestek, hanem olyan embereket, akik baj esetén képesek cselekedni. Ennek érdekében Stockholm belvárosában felállítottak egy fekete dobozt, amelyben egy embert helyeztek el. A közösségimédia-felületeken és az erre a célra készített weboldalon is időben elkezdték futtatni a „Kit érdekel?” című kampányukat.

A doboz ajtaja óránként egyszer kinyílt, és ha valaki felváltotta a dobozban üldögélőt, akkor az illető kiszabadult, ha nem, akkor tovább kellett várakoznia. A dobozban ülő személy képét élőben közvetítették a kampány oldalán, ahol a látogatók csak nézhették a dobozt, semmi mást nem tehettek. Csak a valóságban cselekedhettek, vagyis, ha érdekelte őket a dobozban ülő ember sorsa, akkor a helyszínre kellett menniük, ott segíthettek. A kampány végül is óriási siker lett, a doboz 89 órát állt kinn, 74 ember fordult meg benne, ami azt jelenti, hogy átlagosan 1 óra 20 percenként váltották egymást az emberek. A katonaság azt remélte, hogy a meghirdetett 1430 állásra legalább 4300-an jelentkeznek – 9930 önéletrajz érkezett hozzájuk.