Munkaerő-menedzsment

50_severinoeassociados.adv.br.jpg
Forrás: ITB
Égnek, de hogyan?

Másban látják a kiégés fő okát a vezetők és a beosztottak

Évente 125 és 190 milliárd dollár között közvetlen egészségügyi költsége van az Egyesült Államokban a munkahelyi kiégésnek, és egy felmérés alapján a vállalatvezetők 96 százaléka szembesült már a jelenséggel munkahelyén. Egy hazai kutatás szerint a magyar munkavállalók kétharmada már tapasztalta magán a kiégés tüneteit.

Folyamatos fáradtságérzés, a munkahellyel kapcsolatos negativitás és cinizmus felerősödése, illetve csökkent munkahatékonyság – ha valaki ezeket a tüneteket fedezi fel magánál, akkor könnyen lehet, hogy kiégéstől szenved, amit már az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is hivatalosan betegségnek minősített. A hivatalos definíció szerint a problémát a nem megfelelően kezelt, krónikus munkahelyi stressz okozza, és hogy mekkora a gond, azt jól mutatja egy közelmúltban, az Egyesült Államokban készült felmérés. A főként a pénzügyi területre fókuszáló, munkaerő-toborzással és -közvetítéssel foglalkozó Accountemps kutatása során megkérdezett vállalatvezetők 96 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkatársaik körében tapasztalhatók a kiégés különböző fokozatai. További elgondolkodtató eredménye a kutatásnak, hogy a válaszadó menedzserek ötöde az 1 és 10 közötti skálán (amin a 10 jelenti a kiégés legmagasabb szintjét) 8-as, vagy ennél is magasabb értékben állapította meg a csapata kiégésének mértékét.

 

Eltérő vélemények

A céges vezetőket arról is megkérdezték, hogy véleményük szerint milyen okokra vezethető vissza leginkább a kiégés. A válaszadók az első helyen a túl nagy munkaterhelést jelölték meg, ezt követte a karrier elakadása, a munkafolyamat rendszeres megszakítása, a mérgező vállalati kultúra, illetve az idejétmúlt technológia használata.

Az Accountemps felmérésében azonban nemcsak a menedzsereket, hanem a beosztottjaikat is megkérdezték arról, hogyan látják a helyzetet. A munkatársak körében a kiégés átlagos mértéke 5 volt a 10-es skálán, de figyelmeztető jel lehet a vállalkozások számára, hogy több mint egynegyedük 8 és 10 között értéket adott meg. Ráadásul jelentős eltérés mutatkozott abban is, hogy a különböző tényezők milyen mértékben játszanak szerepet a kiégésben. A beosztottak első helyre ugyanis a munkájuk félbeszakítását tették, vagyis az amerikai munkavállalók nagyon nehezen tolerálják, ha megszakítják őket egy-egy munkafolyamat közben. Ebben a körben a második helyre a karrier megtorpanása került, a túl nagy terhelés csak a harmadik lett, azt követte a mérgező vállalati kultúra és az idejétmúlt technológia. Azt, hogy mekkora problémát okoz, ha az egyik feladat elvégzése közben egy másikkal is megkeresik a munkavállalókat, jól mutatja az a becslés, mely szerint ebben az esetben mindkét projekt befejezésére 25 százalékkal több időt kell szánni, mintha egymás után dolgoznának rajtuk. A Microsoft egy korábbi tanulmánya pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy átlagosan 15 percet vesz igénybe, hogy a munkatársak teljesen visszarázódjanak egy fontos feladatba, miután egy e-maillel megzavarták a munkájukat.

 

Az imázst is rombolja

Az Egyesült Államokban csak a munkahelyi kiégés okozta egészségügyi gondok kezelése évente 125 és 190 milliárd dollár közötti kiadást jelent, de a vállalkozásoknak ennél jóval nagyobb kárt okozhat ez a probléma. Elég csak arra gondolni, hogy jelentős romlás következhet be a szervezeti hatékonyságban, megnőhet a kudarcba fulladt projektek száma, és fennáll az a veszély is, hogy a legjobb tehetségek otthagyják a céget. Ez főként napjainkban jelenthet hatalmas kihívást, amikor szinte minden területen munkaerőhiány mutatkozik. A HR-technológiákkal foglalkozó Hibob nevű vállalat kutatása során a megkérdezettek 69 százaléka jelezte, hogy visszautasítana egy állásajánlatot, ha arról értesülne, hogy az adott társaság munkavállalói általában elégedetlenek a helyzetükkel, vagy a kiégés jeleit mutatják olyan tényezők miatt, mint a munkakörnyezet vagy a céges kultúra. Tehát a hatékonyabb és sikeresebb működés mellett a legjobb tehetségek bevonzása és megtartása érdekében is kezelniük kell a vállalatoknak a kiégés problémáját.

„A munkavállalóknak sokszor nincs gondjuk azzal, ha keményen kell dolgozniuk, amennyiben tudják, hogy az erőfeszítéseiket elismeri a munkaadó és segít nekik abban, hogy előrébb jussanak a karrierjükben” – mutatott rá Michael Steinitz, az Accountemps igazgatója. A szakember szerint a menedzsereknek meg kell határozniuk azokat a felelősségi köröket, amelyek áthelyezhetnek másokra, vagy egész egyszerűen átmenetileg felfüggeszthetnek. Emellett átmenetileg olyan szakértőkkel is támogathatják a részlegek munkáját, akik segítenek a munkaterhelés csökkentésében, vagy éppen a legfontosabb képességekkel és tudással támogathatnak egy-egy projektet. De szükség lehet arra is, hogy magasabb szinten, az egész vállalati szervezetet érintő változtatást vezessenek be. Több nagyvállalatnál is előfordul, hogy túlságosan magasak az elvárások annak kapcsán, hogy a munkatársak még a munkaidő után is gyorsan reagáljanak az e-mailekre, ezt a gyakorlatot nagy valószínűséggel érdemes felülbírálni, ha azt tapasztalja egy cég, hogy magas a kiégéstől szenvedők aránya.

 

Hazai gondok

Nemcsak az Egyesült Államokban, de itthon is komoly probléma lehet a jelenségből. A Workania által készített felmérés szerint például a hazai munkavállalók 78 százaléka hallott már a kiégésről, és ami igazán rossz hír, hogy közel kétharmaduk már tapasztalta is valamelyik tünetet magán. Aggodalomra ad okot az is, hogy a válaszadók 66 százaléka egyfolytában fáradtnak, 64 százaléka ingerlékenynek, és 63 százaléka folyamatosan feszültnek érzi magát. A kérdőívet kitöltők több mint fele számolt be alvászavarról, 46 százalékuk pedig a munkához köthető szorongást is jól ismeri. Megdöbbentő adat, hogy mindössze 7 százalék állította azt, hogy egyik tünetet sem tapasztalta magán.

A felmérésből kiderült az is, hogy a munkavállalók nagyon stresszesek, 36 százalékuk nagyon, míg 57 százalékuk közepes vagy annál kissé erősebb mértékben érzi magát stresszesnek. A legnagyobb feszültségforrást a főnök jelenti, majd a kollégák és végül a munka mennyisége következik a sorban. Ezek a tényezők is szerepet játszhatnak abban, hogy a Workania felmérését kitöltők 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedetlen a munkahelyével, ami mindenképpen figyelmeztető jel a munkaadók számára, és arra utal, hogy komoly változtatásokra lenne szükség.