Munkaerő-fejlesztés

36_iStock-Smart-Cities-Graphic.jpg
Forrás: ITB
„Az életem kilencven százalékát a komfortzónámon kívül élem”

Karrier a világok közt félúton, kultúrák és emberek keresztmetszeteként

Ha úgy hozta az élet, kertvárosi srácként nem riadt meg a sittpakolástól, társtulajként újjáélesztett egy kétszer becsődölt szállodaprojektet, majd egy olyan területtel kezdett foglalkozni, amelyről mindenki lebeszélte, mondván, nincs benne jövő. Rácáfolva az ötletét övező pesszimizmusra, a digitális turizmus „nagykövetévé” avanzsált, a mesterműveként aposztrofált munkássága pedig alapjaiban változtatná meg Budapest és Magyarország okosturisztikai és digitális jövőjét – Rasztovits Dáviddal beszélgettünk.

„Sokat kell tanulnia az embernek ahhoz, hogy megtudhassa, milyen keveset is tud” – Széchenyi István legendás szállóigéje a velem szemben ülő modern kori polihisztornak is beillő úriember vezérelve, aki egy óriási utazásként tekint az egész életére. Ebből az utazásból pedig valami egészen különleges született az elmúlt évek alatt.

 

Kultúrák, emberek és a világ lenyomata a lélekben

Rasztovits Dávid, Digitális Turizmus Zrt.
Rasztovits Dávid, Digitális Turizmus Zrt.
„Az utazás formált azzá, aki vagyok. Gyerekkorom óta imádok utazni, és mindig is a helyváltoztatás inspirált legjobban, az új tapasztalatok gyűjtése és az olyan pillanatok megélése, ami unikális, és nem a szürke hétköznapok mókuskereke. Valahol a világok közt félúton tudom magam elhelyezni: kultúrák és emberek sokaságával találkozunk az életünk során, ezeknek a metszete, a lenyomatai vagyunk. Ezek az impulzusok alakítják a személyiségünket, akár negatív, akár pozitív irányba”, mondta Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója. „Szenvedélyes embernek tartom magam, szenvedély nélkül ugyanis semmit nem érdemes csinálni.” A szenvedély egy világ körüli út képében manifesztálódott, beszélgetőpartnerem ugyanis az elmúlt három évet harminc ország bejárásával töltötte, a kiruccanássorozat pedig a Nagy Digitális Audit nevet kapta. A célja, ahogy a cím is sugallja, nem más, mint a városok és a városszövet feltérképezése.

 „Bármilyen célt tűztem ki, túlfutottam rajta a biztonság kedvéért. Inspirál a komfortzóna szélére történő kilépés, az »out of the box« életstílus. Az életem kilencven százalékát a komfortzónámon kívül élem, ez abból fakad, hogy nagyon kíváncsi vagyok. Talán ez vezetett oda, hogy abbahagytam a profi sportolói karrierem, két egyetemet, és megnéztem mit tartogat a világ. Végül megérkeztem a turizmusba”, tette hozzá a vezérigazgató.

 

Szemben az árral, csak a célra fókuszálva

A vállalkozói szférából, pontosabban a hoteltulajdonosból lett szakértő három évvel ezelőtt kezdett foglalkozni a digitális turizmussal, többek közt a saját tapasztalásai miatt. Mint mondta, kezdetben nem vették komolyan. „Volt, aki kinevetett, hogy olyan dologgal akarok foglalkozni, ami akkor még nem is létezett. Most három országnak van már digitális turizmus stratégiája”, mondta.

Tisztségek

– Magyar Mentőkutyás Szervezetek Országos Szövetsége – 2018 óta Tiszteletbeli Nagykövet és alapítója a mentőkutyás utánpótlás támogatói rendszerének. Minden évben privát adományokból egy új mentőkutya-bébit adományoz a szervezetnek. Egy kutya élete során átlagosan 20-40 emberéletet ment meg.

– FIVOSZ – Turizmus Bizottság, elnök

– Menedzserek Országos Szövetsége – Digitális vezető

Törekvéseinek a nem várt nehézségek sem szabhattak gátat, mert a „minden fejben dől el” vezérelv mentén haladva eltántoríthatatlan maradt a céljától. Kitartása kifizetődött, most az általa csak mesterprojektnek nevezett okosváros-szöveten dolgozik. „Olyan okosváros-szövet létrehozása a célom, amelynek nemcsak hardver- és szoftveroldala van, hanem urbanisztikailag, digitális és fogyasztói útvonal szempontjából alakítja át a turizmus fogadóoldalát”, fűzte hozzá Rasztovits Dávid.

De a fenntartható, élhető jövőhöz vezető utat is többek közt a turizmuson, az emberek egymáshoz kapcsolódásában látja. „Meg kell találnunk a generációk, a társadalmak és a gazdaság közötti szinergiákat, amiket akár digitális megoldásokkal is támogathatunk. Legyen ez egy útmutatás a jövő nemzedékének, egy segítségnyújtás, aminek a végén egy pozitív és fenntartható jövőt tudunk építeni. Egy olyan jövőt, amelyben a gyermekeink olyan jóléti társadalomban nőhetnek fel, ahol az egyetemes értékek, a hazaszeretet és a bolygónk védelme alapvetésnek számít. Biztos vagyok benne, hogy ez sikerülhet”, zárta gondolatait a vezérigazgató.