Címlapsztori

06_bonus.ly.jpg
Forrás: ITB
Rendszerváltó idők

Változatos juttatások hoznak versenyelőnyt a toborzásban

Két év alatt teljesen átalakul a hazai cafeteria rendszer. Számos, korábban népszerű lehetőség elvesztette adómentességét – igaz, az üdülést vagy a sportesemények, kulturális rendezvények látogatását még mindig kedvezményesen segíthetik a cégek. A BEHAVIOUR magazin által megkérdezett vállalkozásoknál úgy látják, a változatos juttatások előnyt jelentenek a toborzásban.

Az elmúlt egy-másfél évben megjelent felmérések alapján úgy tűnik, hogy a hazai munkavállalók egyre szélesebb csoportjánál jelennek meg új preferenciák a bér és az egyéb juttatások mellett a munkahellyel kapcsolatos döntések során. Ugyanakkor az elérhető jövedelem továbbra is a legfontosabb tényezők között szerepel és az utóbbi bő két évtizedben számos lehetőségük volt a magyarországi vállalkozásoknak arra, hogy a fizetés mellett egyéb, béren kívüli juttatásokkal is kimutassák elismerésüket a munkavállalók felé. A 2019-es év azonban alapvető változásokat hozott a hazai cafeteria-rendszerben és a módosítások sora jövőre is folytatódik. Ezek eredményeként a korábbihoz képest számottevő mértékben csökkent az adómentesen, vagy rendkívül kedvező adózási feltételek mellett adható juttatások köre. Az elemzések szerint a struktúra átalakításával a kormány célja az lehet, hogy cafeteria helyett béremelésként kapják meg a jövedelmüket az alkalmazottak.

 

Eltűnő elemek

Az idei évben bevezetett változások eredményeként megszűnt számos eddig adómentes elem, eltörölték a béren kívüli készpénz-cafeteriát, és hatályon kívülre helyezték az egyes meghatározott juttatások nagy részét is. Továbbra is adómentes maradt többek között a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat, a bölcsődei, óvodai szolgáltatás, vagy éppen a sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet, feltéve, ha a támogatás összege nem haladta meg a minimálbért, és hasonló szabályozás lépett életbe a kulturális szolgáltatások használatára vonatkozó jegyek kapcsán is. Az egyéb béren kívüli juttatások körében megmaradt a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya), évente legfeljebb 450 ezer forint értékben. Ennek az összegnek egyharmadát vendéglátásra, 225 ezer forintot szálláshely-szolgáltatásra, míg a fennmaradó 75 ezer forintot szabadidős tevékenységre lehet költeni.

Komolyabb fejtörést okozhatott a hazai vállalkozásoknak, hogy ettől az évtől bérjövedelemként kellett számításba venni korábban igen közkedvelt juttatásokat is, mint például a helyi utazási bérlet, az Erzsébet-utalvány, a diákhitel vagy éppen az iskolakezdés támogatása, de ebbe a körbe került a mobilitási célú, lakhatásra adott összeg, vagy a munkáltató által adott üdülési szolgáltatás is.

Hiányzik a széles választék

Nem az adókedvezmények, hanem sokkal inkább a dolgozói igények határozzák meg, hogy milyen juttatásokat kínálnak a hazai társaságok – többek között ez volt az egyik fő következtetése az Edenred idén szeptemberi felmérésének. A kutatás szerint a béren kívüli juttatások között az iskolakezdési támogatás töretlenül a lista élén szerepel a cégeknél, annak ellenére, hogy adókedvezménye az idei évtől megszűnt. Továbbra is kiemelten fontos az étkezéshez adott segítség, míg a harmadik legnépszerűbb cél a dolgozói elégedettség és a megtartás támogatása. Ilyen például a törzsgárda vagy hűség jutalom, az év dolgozói vagy az extra teljesítmények jutalmazása.

A felmérés szerint a vállalkozások nem szüntették meg a juttatásaikat a cafeteria adókedvezményének elmúltával sem. A megkérdezett társaságok kétharmada ad továbbra is béren kívüli juttatásokat, azonban a cafeteriában választható elemek száma csökkent, és nem meglepő módon ezt szóvá is teszik az alkalmazottak: a kutatás szerint 61 százalékuk hiányolja a korábbi széles választékot.

A felmérés szerint a cégek a juttatások összegét megtartották, sőt némileg meg is emelték azt, elenyésző azoknak a száma, akik az adóterhet áthárították a dolgozókra. Az Edenred szerint nem meglepő ez a tendencia, hiszen még mindig hatalmas probléma a munkaerőhiány számos szektorban, így bármiféle megvonás dolgozói feszültséget szülhet. Bár a kormány elsődleges célja a cafeteria rendszer átszabásával a bruttó bérek megemelésének elérése, az Edenred kutatása szerint nem jellemző, hogy a cégek a juttatásokról béremelésre váltottak volna. A válaszadók 70 százaléka fontosnak tartja, hogy bértől elkülönítve legyen minden juttatás. Ha bérben is adják ki a juttatás egy részét, semmiképpen sem béremelés formájában.

Kitartanak a vállalkozások

Az átfogó változások, a juttatásokat terhelő közterhek számottevő növelése, valamint a rugalmas elemek kivezetése ellenére nem sikerült eltántorítani a magyarországi cégeket a cafeteria rendszertől, legalábbis ezt a következtetést lehet levonni a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak felméréséből. A kutatás során több mintegy 400 céget és intézményt vizsgáltak meg, főként a szolgáltató szektorból, illetve az iparból.

A felmérés során megkérdezett társaságok válaszai alapján az elmúlt évekhez képest nem történt jelentős változás abban, hogy melyek a leggyakrabban biztosított fix juttatások. Mobiltelefont, céges autót, a vállalati rendezvényeken való részvétel lehetőségét, illetve munkabér előleget a válaszadók közel felénél kínálnak. A cafeteria körüli változások azonban már jóval komolyabb hatással voltak a választható juttatási elemek népszerűségi sorrendjére. Míg 2018-ban még a kedvező adózású készpénz vezette a listát, addig idén a SZÉP kártya juttatás előzött és feljött az élre, a megkérdezett és cafeteriát használó társaságok 90 százalékánál érhető el ez a konstrukció.

A 2019 elején bemutatott kutatás alapján számottevő mértékben nőtt azon vállalkozások száma, amelyek egyáltalán nem adnak, vagy csak 100 ezer forintig biztosítanak cafeteria keretet. Míg 2018-ban mindössze két, addig idén már hét százalék volt az ilyen cégek aránya a válaszadók között. Emellett 14 százalékról 12 százalékra csökkent azon társaságok aránya, ahol évi 500 ezer forintnál magasabb juttatási csomagot biztosítanak.


Kombinált tételek

A Procter&Gamble (P&G) karrier és munkáltatói programja számos lehetőséget biztosít a cég munkavállalóinak, melyek egyaránt szolgálják a toborzást és a megtartást is. A társaságnál arra törekednek, hogy minden befolyásoló tényezőt számba véve teremtsék meg az ideális munkakörnyezetet, ugyanakkor folyamatosan fejlesztik a rendszert, hogy minden igénynek meg tudjanak felelni – mondta el érdeklődésünkre Krubl Yvette, a Procter & Gamble közép-európai vállalati kommunikációs menedzsere. A cég itthon több mint 1750 embert alkalmaz, akik természetesen különböző generációkat és különféle igényeket képviselnek, azonban a szakember szerint egy közös pont mindenképpen van bennük: mindenkinek szakmailag és emberileg is megfelelő munkát és kellemes munkakörnyezetet akarnak biztosítani.

A P&G vállalati kommunikációs menedzsere szerint a versenyképesség az egyediségben, a különböző elemek kombinációjában keresendő, hiszen a cég a szakmai (karriertervezés, rotáció, változatosság, értékes és hasznos tréningek, mentorálás, coaching) képességek fejlesztése mellett gondoskodik a munkavállalók személyes jóllétéről is. Ez azt jelenti, hogy alanyi jogon jár minden munkavállalónak a társaság által kínált számos lehetőség. Ezek között megtalálható a rugalmas és/vagy otthoni munkavégzés, illetve természetesen a cafeteria rendszer elemei. A vállalat munkatársai élhetnek a SZÉP kártya kínálta lehetőséggel, de az ösztönző eszközök között van részvényprogram, élet- és nyugdíjbiztosítás is.

Toborzási előny

„Tapasztalataink szerint nem ez a tényező a legfontosabb a meglévő dolgozóink megtartásában, elkötelezettségük fenntartásában. Ugyanakkor toborzási oldalon már úgy érezzük, van jelentősége az álláskeresők, a leendő potenciális munkavállalók munkahely választásában annak, milyen egyéb béren kívüli juttatásokat kínál a cég” – jelezte Szauer Nikolett. Az építő- és szigetelőanyag-gyártással és forgalmazással foglalkozó Masterplast esetében jelenleg elsősorban a fizikai munkaköröknél jelent kihívást az új munkatársak megtalálása, vannak bizonyos feladatkörök, amelyekre nehezebben, hosszabb toborzási-kiválasztási idő alatt találnak megfelelő jelölteket. „A meglévő munkavállalók megtartása érdekében igyekszünk növelni a munkavállalói élményt, minél több céges esemény szervezésével, a vállalat és a munkavállalók egyéni sikereinek megosztásával, elismerésével, belső kommunikációs csatornáink fejlesztésével. Saját belső mobilalkalmazás támogatja a kétirányú kommunikációt a cég és a dolgozók között, valamint a munkavállalók egymás közötti közvetlen viszonyát, az információ- és élménymegosztást. De lehetőséget ad ez az eszköz arra is, hogy a munkatársakat közvetlenül bevonjuk akár a rendezvényszervezésbe, akár az őket érintő döntésekbe, valamint ösztönzi a dolgozók vélemény-nyilvánítását a vállalati történésekkel, hírekkel, eseményekkel kapcsolatban” – tette hozzá Szauer Nikolett.

Egészséges koncepció

Azt pedig, hogy a munkahelyen is jól érezzék magukat a dolgozók, olyan kezdeményezések szolgálják, mint a gyümölcsnapok vagy az irodai masszázs, illetve az irodán belüli sportolási lehetőség – ha már a sportolásról esett szó, a cég kedvezményes testedzési lehetőséget kínál munkatársainak sportklubokban is. A további juttatások között érdemes kiemelni a munkavállalók családját is segítő lehetőségeket, mint például azt, hogy a betegszabadságot 100 százalékban térítik, illetve azt, hogy az újdonsült apáknak két hónapos fizetett távollétet biztosít a cég.

„Ezzel is támogatjuk a családokban az egyenlő tehervállalást, növeljük a dolgozó nők munkaerőpiacra való visszatérési esélyeit és segítjük az apai szerep erősítését a családokon belül” – mutatott rá Krubl Yvette. Az albérlet támogatás, az 5 millió forintos kamatmentes lakás- és rendkívüli kölcsönök szintén nagy segítséget jelenthetnek a munkavállalóknak, ahogyan fontos elemei a társaság juttatásainak az egészségmegőrzést támogató lehetőségek, mint az egészségügyi szűrővizsgálatok, vagy a bárki által, anonim módon igénybe vehető érzelmi és pszichológiai tanácsadás.

„Az egész rendszer alapját a versenyképes fizetés jelenti, melynek része a teljesítményalapú bónusz, illetve egy értékes karácsonyi csomag és a 13. havi fizetés. Azt, hogy eredményes a nálunk működő rendszer jól mutatja munkavállalóink elkötelezettsége, hiszen számos kollégánk a magyar cég megalapítása óta, vagyis 28 éve velünk dolgozik” – tette hozzá Krubl Yvette.


Újításra készülnek

A két magyarországi telephelyén összesen közel 300 főt foglalkoztató Masterplast munkatársai körében a tapasztalatok szerint a vendéglátásra és szállásra használható SZÉP kártya a legnépszerűbb, de közkedvelt a célzott egészségpénztári szolgáltatás, valamint a kulturális vagy sporteseményre szóló belépőjegy vagy bérlet támogatás is. Szauer Nikolett a vállalat HR-menedzsere a BEHAVIOUR magazinnak nyilatkozva elmondta, hogy természetesen lekövetik az adóváltozásokat minden évben a cafeteria rendszerükben. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy 2020-ban a béren kívüli juttatások (SZÉP kártya három alszámlája), valamint az adómentesen adható bölcsődei vagy óvodai szolgáltatás támogatása, illetve az egyes meghatározott juttatások (célzott egészségpénztár, célzott nyugdíjpénztár, SZÉP alszámlák keretösszegen felüli része) megmaradnak a rendszerben, de a 2020-ban bérként adózó juttatások kikerülnek belőle. Bár eddig a cafeterián kívül egyéb béren kívüli juttatásokat nem kínált a társaság, azonban a jövőre érkező változások miatt, valamint annak érdekében, hogy növeljék munkaerő-piaci versenyképességüket, felmerült, hogy módosítsanak a helyzeten, ugyanakkor döntés még nem született a javaslatról. Várhatóan a csekély értékű ajándék egyes meghatározott juttatásként bekerül majd a rendszerbe.

 

Csökkenthető bérköltségek

Az EY szakértői szerint egyébként az előírások megfelelő alkalmazásával lényegesen csökkenthető a vállalatok bérköltsége, alternatív juttatások bevezetésével pedig növelhető a munkavállalók elégedettsége. A társaság nemzetközi felmérése szerint az alkalmazottak negyede elégedetlen a juttatási csomagjával, a cégek kínálata ráadásul nem áll összhangban azzal, amit dolgozóik igazán értékelnének. „A bérek átlagos munkáltatói terhe több mint 76 százalék, szemben a béren kívüli juttatások 32,5 százalékával, így érdemes átgondolni, hogy az alapfizetésen kívül milyen ösztönző lehetőségeket tud a cég bevezetni” – hívta fel rá a figyelmet Oláh Veronika, az EY adótanácsadó szakértője a társaság októberben tartott rendezvényén. A fentieken kívül vannak adómentesen adható juttatások is – mint például a 2019-től új lehetőséget kínáló munkásszállás vagy a munkavégzéshez szükséges technikai eszközök, illetve a tréningek, amelyek körét szintén ki lehet használni.

A különböző kedvezmények igénybevételével – bizonyos feltételek teljesülése mellett – a munkáltatói közteher akár a felére is mérsékelhető. A júliustól 17,5 százalékra csökkentett szociális hozzájárulási adóból például a dolgozók egyre szélesebb körénél vehető igénybe engedmény, ami munkavállalóként elérheti a havi mintegy 13-26 ezer forintot.


Ugyancsak érdemes – akár egy egészségnap keretében – felmérni és beazonosítani a megváltozott munkaképességű kollégák helyzetét a vállalatnál. A huszonötnél több embert alkalmazó cégeknek ugyanis rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni az elmaradt foglalkoztatotti létszám után, ez a kötelezettség egy ezer fős vállalat esetében évi 67 millió forint.

„Az egészség kiemelten érzékeny személyes körülmény, ugyanakkor a dolgozónak is érdeke, hogy nyilatkozzon, ha megváltozott munkaképességű. Nettó bérének emelkedése mellett pénzbeli rehabilitációs ellátást és évente öt plusz szabadnapot is kaphat. Lényeges ezért időt szánni annak feltérképezésére, hány főt érint a szociális hozzájárulási adóból vagy a rehabilitációs hozzájárulásból érvényesíthető kedvezmény. A bérszámfejtés módosításával és önellenőrzéssel – amennyiben a körülmények nem változtak – ezek a kedvezmények öt évre visszamenőleg érvényesíthetők” – mondta el Oláh Veronika.

A jövő évi szabályozás alapján arra lehet számítani, hogy tovább erősödik a SZÉP kártya szerepe, ugyanis ez a juttatási forma 2020-ban is kedvezményesen adózik majd, igaz a már említett, 450 ezer forintos összeghatárig. Apróbb változás ugyanakkor lesz, az eddigi három zseb helyett ugyanis három alszámlára utalhatják majd a munkáltatók a dolgozóknak szánt összeget. A munkavállalóknak pedig egy kis papírmunkát is kell végezniük, ugyanis a SZÉP kártya tulajdonosának közvetlenül szerződnie kell a kártyát kibocsátó pénzintézettel. Az óvodai és bölcsődei támogatás a költségek mértékéig adómentes lesz, és az ajándékutalvány esetében is kedvezményes adókulccsal lehet számolni a minimálbér tíz százalékáig, az ezt meghaladó tétel azonban már jövedelemként adózik majd.