Címlapsztori

14_teona.jpg
Forrás: ITB
Körkép a robotizáció forradalma után

A munkahely nem vész el, csak átalakul

Az elkövetkezendő két évtized alaposan átírja a munkaerőpiac működését: míg a robotizáció ősrobbanása szakmákat töröl el a Föld színéről, addig a nagy átalakulás új hivatásokat teremt, és bizony néhány professzió kiállja az automatizálás forradalmát is. Talán nem is kell annyira a távoli jövőt firtatni, hiszen a munkaerő-piaci „nagy bumm”-ot megelőző változások már javában zajlanak. De mely professziók űzői felett Damoklész kardja, és kik vannak biztonságban?

Kicsivel több, mint húsz évvel ezelőtt kerekedett felül az emberi intelligencia bevehetetlen várának tartott táblajátékában a mesterséges intelligencia. 1997 májusában ugyanis a Deep Blue névre keresztelt MI megverte a korszak sakklegendáját, Garri Kaszparovot. Édes győzelem a robotnak, keserű tapasztalás a technológiától tartó embernek, de a keserédes mérföldkő után valósággal szárnyra kapott a mesterséges intelligencia fejlesztése. A sakk meghódítása után a sokkal több intuíciót igénylő Go-ban is kipróbálta magát az AlphaGo-ra keresztelt MI, ahol szintén elsöprő győzelmet aratott a világ legjobbja felett. Elődei sikerén felbuzdulva a Libratus nevű rendszer ült le a pókerasztalhoz, ahol nem volt szükség pókerarcra az emberi résztvevők feletti diadalhoz.

Ez utóbbi a sokat látott szakembereket is meglepte, hiszen a pókerben nem kiszámítható információkból dolgoznak a robotok: nem tudni milyen lapokat rejt a másik marka, ráadásul figyelemmel kell kísérni a többi játékost is, ezeket elemezni kell, következtetést levonni, és alkalmazkodni a szituációkhoz. A robot képes volt rá, sőt nyert is!

 

Egybecsengő kutatások, izgalmas jövőképek

De nem csak a sakkban és egyéb játékokban nőtt meg ugrásszerűen a mesterséges intelligencia vezérelte robotok jelenléte. Az ilyen jellegű kihívások legfőképp arra keresik a választ, hogy mennyire széles körben alkalmazhatók az MI-megoldások, az eredmények pedig azt mutatják, hogy szinte minden területen megállják a helyüket. Így nem kérdés, hogy a mesterséges intelligencia a munkaerőpiacot is fenekestül felforgatja.

A témával foglalkozó egyik legkomplexebb kutatás 2017-ben látott napvilágot a McKinsey & Company tollából, ez arról számolt be, hogy az elkövetkező években a foglalkozások 60 százalékában meg fognak jelenni a robotok – és itt nem csak az ipari robotokról van szó -, melyek az adott munkakörhöz tartozó feladatok legalább 30 százalékát fogják elvégezni az ember helyett.

Bank of England vezető közgazdásza az Egyesült Királyságra vetítve számszerűsítette is a dolgot, mint mondta, 15 millió ember munkáját fogják kiváltani a robotok, míg ez a szám az USA-ban 80 millió körülire tehető. Az Oxfodi Egyetem The Future of Employment című kutatása – melyet a leggyakoribb 702 foglalkozás elemzésével készítettek – pedig rámutat arra, hogy bizonyos munkakörök szinte teljesen automatizálhatóvá válnak majd.

Nyolc szakma, amely eltűnik majd a Föld színéről

1. Mezőgazdasági munkás

2. Adatrögzítő/irodista

3. Számítógépes operátorok

4. Olajipari dolgozók

5. Virágárus

6. Nyomdai dolgozó

7. Kamionsofőr

8. Behajtó

 

Amikor robot ül a volánnál – süllyesztő szélére került állások

The Future of Employment szerint az robotizáció első „áldozatai”, a teljesség igénye nélkül: a telemarketingesek, a hitelügyintézők, a pénztárosok, a jogi asszisztensek, a taxisofőrök, és a gyorsétterem szakácsok lesznek. A felsorolt szakmák esetében az elkövetkező években lezajló automatizáció százalékos valószínűsége 99 és 81 százalék közé esik. Az első „sokk” azonban a fuvarozók eltűnése lesz.

De a klasszikus értelemben vett fehérgalléros munkaerőt is utoléri a robot. A World Economic Forum 2015-ös riportja azt vizualizálta, hogy 2025-re a vállalatokat érintő könyvvizsgálatok 30 százalékát már a mesterséges intelligencia fogja csinálni. Sőt, nemcsak a pénzügy, hanem a közlekedés is komoly átalakulás elé néz. Mint a riportból kiderült, Amerikában a forgalomban furikázó autók 10 százaléka már vezető nélkül fog eljutni a város egyik feléből a másikba, és ha ez nem lenne elég, már 3D nyomtatású járgányok is fogják szelni az utakat.

Az orvostudomány bizonyos területei sem maradnak ki a szórásból. Már most elérhető az a technológia, ami a távműtétet lehetővé teszi, sőt mi több, februárban végrehajtották az első 5G mobilhálózaton futó műtétet. Egy spanyol orvos a Mobile World Congress (MWC) barcelonai helyszínéről irányította, az öt kilométerre lévő Hospital Clinic kórház műtőjében található robotkart, egy béldaganatműtét során. A műtét alatt a késleltetési idő 0,01 másodperc volt.

De nem csak a civil, hanem a katonai orvoslásban is bevetették már a robotkar nyújtotta távműtét lehetőségét, sőt, egyes felvetések azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a rutinműtéteket mesterséges intelligencia vezérelte robotok végezzék.


 

A munkaerőpiac ezen szegletén nem szorít a nadrágszíj

Vannak szakmák, amelyek érintetlenek maradnak. Ezek a kreatív és szociális intelligencián, valamint a megérzési képességen nyugszanak. S noha vannak olyan robotok, amelyek képesek zenét írni vagy épp képet festeni, soha nem lesznek képesek kiváltani a valódi művészek munkáját. A zsigerből fakadó kreativitást nem lehet beleprogramozni a mesterséges intelligenciába, de hasonló a helyzet az emberi motivációval, az együttérzéssel, az érzelmi világ megértésével is. Ezért például a gondozók, segítők, terapeuták sem lesznek kiválthatók. De még egy markáns tudáshalmaz található. Ebbe a csoportba a mesterséges intelligencia fejlesztéséért felelős szakemberek tartoznak, a tudósok, a kibervédelmi szakemberek, a fizikusok, az orvosok, és a magas képzettséget igénylő munkakörök képviselői mellett. De a papok is ide tartoznak.

A fenti példákon túl természetesen számos olyan pozíciót lehetne hozni pro és kontra oldalra, amelyeket sokkal vagy éppen kevésbé érint a robotizáció. A felsoroláson túl azonban sokkal lényegesebb az automatizáció jelenségét arról az oldalról megfogni, ami általánosan lefedi ezt a jelenséget. Eszerint az automatizáció főként az alacsony vagy közepes végzettséget igénylő munkahelyeket szünteti meg, és fogja megszüntetni a jövőben. Ez a jelenség az első időszakban még szélesebbre fogja nyitni azt a bizonyos ollót a képzett és a kevésbé képzett társadalmi szereplők között, főként a fejlett országokban. A jelenlegi munkaerő-piaci változás ugyanis nem azonos a történelem korábbiakkal. Itt nem arról van szó, hogy a mezőgazdaságból az iparba áramlanak az emberek, onnan meg a szolgáltatási szférába. Itt többről van szó.

Táguló szakadék

A szükséges és a rendelkezésre álló szaktudás között egyre nagyobb a szakadék (skill gap) az amerikai cégeknél – derül ki a Wiley Education Services és a Future Workplace közös felméréséből. A kutatás során 600 HR-vezetőt kérdeztek meg és közel kétharmaduk jelezte, hogy a vállalatuknál problémát okoz ez a jelenség, míg 2018-ban még csak 52 százalék volt ez az arány. A felmérés arra is rámutatott, hogy a „skill gap” jelentette probléma kezelése egyre nagyobb kihívást jelent, a megkérdezett HR-vezetők 44 százaléka jelezte, hogy idén már nagyobb nehézséget okoz a társaságuk számára, hogy megszerezzék a hiányzó tudással és képességekkel rendelkező munkatársakat, mint tavaly, illetve 42 százalék szerint a jelenség miatt kevésbé hatékony a cégük működése.

A válaszadók 37 százaléka szerint a szükséges és a rendelkezésre álló képességek közötti szakadék fő oka a technológiai változásokban rejlik és ehhez kapcsolódóan abban, hogy újfajta tudásra van szükség a cégeknél. A második leggyakoribb ok a HR-vezetők szerint – 31 százalék jelölte meg ezt –, hogy kevés a jól képzett, tehetséges munkatárs, akit nagyobb felelősséget jelentő pozícióba lehetne előléptetni, de majdnem ugyanilyen arányban voltak azok, akik szerint a jelöltek körében is kevés a megfelelő képzettséggel rendelkező.

A helyzetet ráadásul bonyolítja, hogy a gyorsan változó technológia és üzleti környezet miatt a HR-vezetők 40 százaléka szerint a megszerzett szaktudás legfeljebb négy évig használható, vagyis szükség van a folyamatos fejlesztésre. Bár a megkérdezett HR-szakemberek 68 százaléka jelezte, hogy a cégüknél gyakran, vagy folyamatosan beszélnek arról, mennyire fontos a továbbképzés, a társaságok kevesebb mint felénél (48 százalék), költenek évente alkalmazottanként 500 dollárnál többet erre a célra. Persze vannak olyanok is, akik igyekeznek más módszereket választani. A kutatásból kiderült az is, hogy a munkaadók 40 százaléka ha teheti, inkább mesterséges intelligenciát vet be, ahelyett, hogy továbbképezze munkatársait, ami 11 százalékpontos növekedést jelent a múlt évhez képest.

Kalocsai Zoltán

 

A tudás vagy a szív hatalma dönt?

A technológia térnyerése új kihívás elé állítja a munkaerőpiac szereplőit, mert míg anno egy traktorvezetőből könnyen válhatott kamionsofőr, addig a szóban fogó illetőnek, most az önvezető járművek programozásának ismeretét kéne fejlesztenie, hogy a szakmában maradhasson.

A jelen és jövő ugyanis pont ezt az átképzést követeli meg, attól, aki egy kihaló professzióban tevékenykedik. Ráadásul az olcsó munkaerőnek sem lesz akkora keletje, hiszen az könnyedén kiváltható egy automatizált gyártósorral. Így egyetlen kiút van ebből a kelepcéből, mégpedig a többszöri átképzés, a változáshoz való alkalmazkodás, a készségek örökös pallérozása.

Az első szövőgép felbukkanása óta a technológia több munkahelyet kreált, mint megszüntetett. Ugyanis a robotok sokkal inkább átalakítják az adott szakmát, de nem söprik ki teljesen az emberi munkaerőt. A túlélés záloga a képességek fejlesztésében rejlik, amelyekre az adott szakma robotizációja után is szükség lehet a pozícióban.

Az átképzés kapujában azonban egyenlőre nincs biztos út. Ugyan számtalan lehetőség kínálkozik a fejlődésre, pályaváltásra vágyakozók előtt, nehéz egyértelműen kijelenteni azt, hogy merre érdemes indulni. Egy biztos, egy helyben toporogni nem jó döntés. A megszerzett tudást pedig senki nem veheti el!