Jogosan vagy jogtalanul, de a városi közlekedést tartják a légszennyezés egyik legfontosabb okozójának. A megoldás egyik lehetséges módja az elektromos autók elterjedésének elősegítése, illetve a nem hagyományos üzemű közösségi közlekedés fejlesztése.
Annyi minden „okos” már a környezetünkben: a telefonunk, a bankkártyánk, az óránk, a tévénk, lassan a hűtőnk is az lesz. Épp itt lenne az ideje, hogy okosabbá tegyük tágabb környezetünket is, a várost, ahol dolgozunk, ahol közlekedünk, ahol a szabadidőnk egy jó részét töltjük, ahol gyermekeinket neveljük.
Magyarország a 23. helyet foglalta el a kiberbűnözéssel fenyegetett országok listáján, de az európai országok között is benne voltunk az első tízben, sőt a bot-netekben való érintettségünket tekintve a harmadik helyen szerepeltünk – ez volt a helyzet tavaly. De vajon mi történt még 2013-ban, és mit hozhat 2014?
Az informatika olyan, mint Ludas Matyi: ha egyet kap, azt (legalább) háromszor adja vissza. No nem a verést, hanem a befektetett pénzt: felmérések egész sora bizonyítja, hogy az informatikai szektorra és az informatikai beruházásokra költött összegek sokszorosan megtérülnek, vállalati és nemzetgazdasági szinten is. Az is evidencia, hogy versenyképes nemzetgazdaság nincs fejlett informatikai ipar és informatikai szolgáltatások nélkül.
Előbb-utóbb minden informatikai trend és hype begyűrűzik Magyarországra is, és ez alól nem kivétel a Big Data néven ismert jelenség sem. A Nagy Adatról egyre több szó esik hazai szakmai és üzleti körökben – de vajon tényleg tudjuk-e, hogy miről van szó, szét tudjuk-e választani a tényeket a felhajtástól?
Egyre nagyobb jelentősége lesz a mobilitásnak és a szélessávú mobilkommunikációnak. A mobil-előfizetések száma rohamosan bővül, a szélessávú felhasználók száma szinte exponenciálisan nő, ezzel egy időben gyorsul az adatforgalom. Még elgondolni is nehéz, hogy manapság kétmilliárd ember tud szörfözni a neten, gond nélkül, okostelefonjával vagy tabletjével.
Érdekes, tanulságos és mindenképp egyedülálló beszélgetés résztvevői lehetnek vendégeink november 7-én, az Infotér konferenciára kihelyezett ITB Club rendezvényünkön.
Az informatika az ict-piac növekedési motorjainak kikiáltott big data, cloud, analitika és mobilitás bűvöletében él. E technológiáktól az üzleti élet szereplői versenyelőnyt és hatékonyságnövelést várnak. Látható, érezhető, hogy a magyar piacon is egyre inkább előretörnek ezek az innovatív megoldások. A kérdés csak az, hogy a hazai vállalkozások, de főként a kormányzat mikor, hogyan használhatják ki ennek előnyeit.
Stratégia, koncepció, nemzetközi látásmódban
Az infokommunikációs fejlesztések támogatására jelentős összeget szánnának az Európai Unió következő költségvetési ciklusában. Ennek elköltésére önálló IT-operatív programra (ITOP) van szükség a következő, 2014–2020-as költségvetési időszakban.
Jogosan vagy jogtalanul, de a városi közlekedést tartják a légszennyezés egyik legfontosabb okozójának. A megoldás egyik lehetséges módja az elektromos autók elterjedésének elősegítése, illetve a nem hagyományos üzemű közösségi közlekedés fejlesztése.
Annyi minden „okos” már a környezetünkben: a telefonunk, a bankkártyánk, az óránk, a tévénk, lassan a hűtőnk is az lesz. Épp itt lenne az ideje, hogy okosabbá tegyük tágabb környezetünket is, a várost, ahol dolgozunk, ahol közlekedünk, ahol a szabadidőnk egy jó részét töltjük, ahol gyermekeinket neveljük.
Magyarország a 23. helyet foglalta el a kiberbűnözéssel fenyegetett országok listáján, de az európai országok között is benne voltunk az első tízben, sőt a bot-netekben való érintettségünket tekintve a harmadik helyen szerepeltünk – ez volt a helyzet tavaly. De vajon mi történt még 2013-ban, és mit hozhat 2014?
Az informatika olyan, mint Ludas Matyi: ha egyet kap, azt (legalább) háromszor adja vissza. No nem a verést, hanem a befektetett pénzt: felmérések egész sora bizonyítja, hogy az informatikai szektorra és az informatikai beruházásokra költött összegek sokszorosan megtérülnek, vállalati és nemzetgazdasági szinten is. Az is evidencia, hogy versenyképes nemzetgazdaság nincs fejlett informatikai ipar és informatikai szolgáltatások nélkül.
Előbb-utóbb minden informatikai trend és hype begyűrűzik Magyarországra is, és ez alól nem kivétel a Big Data néven ismert jelenség sem. A Nagy Adatról egyre több szó esik hazai szakmai és üzleti körökben – de vajon tényleg tudjuk-e, hogy miről van szó, szét tudjuk-e választani a tényeket a felhajtástól?
Egyre nagyobb jelentősége lesz a mobilitásnak és a szélessávú mobilkommunikációnak. A mobil-előfizetések száma rohamosan bővül, a szélessávú felhasználók száma szinte exponenciálisan nő, ezzel egy időben gyorsul az adatforgalom. Még elgondolni is nehéz, hogy manapság kétmilliárd ember tud szörfözni a neten, gond nélkül, okostelefonjával vagy tabletjével.
Érdekes, tanulságos és mindenképp egyedülálló beszélgetés résztvevői lehetnek vendégeink november 7-én, az Infotér konferenciára kihelyezett ITB Club rendezvényünkön.
Az informatika az ict-piac növekedési motorjainak kikiáltott big data, cloud, analitika és mobilitás bűvöletében él. E technológiáktól az üzleti élet szereplői versenyelőnyt és hatékonyságnövelést várnak. Látható, érezhető, hogy a magyar piacon is egyre inkább előretörnek ezek az innovatív megoldások. A kérdés csak az, hogy a hazai vállalkozások, de főként a kormányzat mikor, hogyan használhatják ki ennek előnyeit.
Stratégia, koncepció, nemzetközi látásmódban
Az infokommunikációs fejlesztések támogatására jelentős összeget szánnának az Európai Unió következő költségvetési ciklusában. Ennek elköltésére önálló IT-operatív programra (ITOP) van szükség a következő, 2014–2020-as költségvetési időszakban.
