Egyszerűség a szervezetben, gyorsan végigvitt projektek, tiszta szerepkörök, mindig a feladathoz igazított csapatok és rugalmas tervezés. Ki ne akarná ezt a csokrot a saját vállalatán belül? Az agilis transzformációt ez teszi csábítóvá, de sokan mondják, hogy ez csak az IT-világ játékszere.
Manapság már nem az a kérdés, hogy egy szervezetet ért-e kibertámadás, hanem az, hogy ezt mennyi idő alatt veszi észre és hárítja el. Ezen a területen általában nem jól teljesítenek a vállalatok. Több aktuális kutatás szerint a támadások felismerése átlagosan 228 napot vesz igénybe, míg ezek elhárításához további 80 napra van szükség.
Ahogy a legtöbb hasznos technológiának, a felhőszolgáltatásoknak is megvannak a maguk árnyoldalai és veszélyei, amelyek sokszor éppen előnyeikből fakadnak. Ilyen káros jelenség a „shadow IT” is: olyan eszközök és szolgáltatások használata vállalati környezetben, amelyeket nemhogy nem engedélyezett az informatikai részleg, de sokszor még nem is tud róluk.
A fejlődés vonatára vagy felszáll valaki, vagy azt kockáztatja, hogy az elgázolja. Az SAP kínálatában az S/4HANA jelenti az új generációt.
Bár a piaci verseny önmagában is bőven jelent kihívást minden vállalkozásnak, közben a jogszabályi környezet változásaira és a munkaerő-piac átalakulására is oda kell figyelnie, ha talpon akar maradni. Az ITB Club októberi rendezvényén az itelligence Hungary jóvoltából két olyan, SAP alapú megoldással is megismerkedhetünk, amelyek épp a fenti területek – a számlakezelés és a HR – elkerülhetetlen digitalizációjában segítik a vállalatokat.
Nem az a kérdés, hogy be tudsz-e vezetni egy új technológiát, hanem, hogy az milyen új szuperképességgel ruházza fel a cégvezetést
Az utóbbi években amúgy is dinamikusan fejlődő elektronikus ügyintézés idén két nagy lökést is kapott. Január elején elindult a megújult magyarorszag.hu portál, ahol az állampolgárok személyre szabható felületen, élethelyzetekhez kapcsolódóan intézhetik ügyeiket. A koronavírus-járványhoz kapcsolódó korlátozások pedig nemcsak a munka és a kereskedelem világába hoztak (kényszerűségből) új módszereket, hanem az e-ügyintézésbe is: olyanokkal is megismertették az elektronikus államigazgatási szolgáltatásokat, akik korábban ragaszkodtak a személyes ügyintézéshez.
10 ezer, 15 ezer, 25 ezer – nem lehet pontosan tudni, mennyi informatikus hiányzik a magyar informatikai szakmából, de az biztos, hogy a hiány már az ágazat fejlődését is veszélyezteti. A sürgető helyzetre reagálva a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara (VIK) 2018 őszén az országban elsőként indította el az üzemmérnök-informatikus (BProf) képzést. A hat féléves képzés utolsó két szemesztere gyakorlati munkát jelent.
Az információbiztonság hosszú évek óta a hálózat- és végpontvédelemről, esetleg a fejlett támadások elleni védekezésről szól. Pedig az információvédelemmel foglalkozó szakemberek elég régóta mondják, hogy a rendszerekre a legnagyobb veszélyt a felhasználók hanyagsága, nemtörődömsége vagy rosszindulata jelenti. Ezért is fontos, hogy az IT-biztonságban egyre inkább fókuszba kerüljön az ember is, mint az informatikai rendszerek felhasználója.
Professzionális munkát csak professzionális irodai környezetben tudnak végezni a dolgozók – a vállalat szempontjából viszont az is fontos, hogy mindezt a lehető legkisebb erőfeszítéssel lehessen biztosítani.
Egyszerűség a szervezetben, gyorsan végigvitt projektek, tiszta szerepkörök, mindig a feladathoz igazított csapatok és rugalmas tervezés. Ki ne akarná ezt a csokrot a saját vállalatán belül? Az agilis transzformációt ez teszi csábítóvá, de sokan mondják, hogy ez csak az IT-világ játékszere.
Manapság már nem az a kérdés, hogy egy szervezetet ért-e kibertámadás, hanem az, hogy ezt mennyi idő alatt veszi észre és hárítja el. Ezen a területen általában nem jól teljesítenek a vállalatok. Több aktuális kutatás szerint a támadások felismerése átlagosan 228 napot vesz igénybe, míg ezek elhárításához további 80 napra van szükség.
Ahogy a legtöbb hasznos technológiának, a felhőszolgáltatásoknak is megvannak a maguk árnyoldalai és veszélyei, amelyek sokszor éppen előnyeikből fakadnak. Ilyen káros jelenség a „shadow IT” is: olyan eszközök és szolgáltatások használata vállalati környezetben, amelyeket nemhogy nem engedélyezett az informatikai részleg, de sokszor még nem is tud róluk.
A fejlődés vonatára vagy felszáll valaki, vagy azt kockáztatja, hogy az elgázolja. Az SAP kínálatában az S/4HANA jelenti az új generációt.
Bár a piaci verseny önmagában is bőven jelent kihívást minden vállalkozásnak, közben a jogszabályi környezet változásaira és a munkaerő-piac átalakulására is oda kell figyelnie, ha talpon akar maradni. Az ITB Club októberi rendezvényén az itelligence Hungary jóvoltából két olyan, SAP alapú megoldással is megismerkedhetünk, amelyek épp a fenti területek – a számlakezelés és a HR – elkerülhetetlen digitalizációjában segítik a vállalatokat.
Nem az a kérdés, hogy be tudsz-e vezetni egy új technológiát, hanem, hogy az milyen új szuperképességgel ruházza fel a cégvezetést
Az utóbbi években amúgy is dinamikusan fejlődő elektronikus ügyintézés idén két nagy lökést is kapott. Január elején elindult a megújult magyarorszag.hu portál, ahol az állampolgárok személyre szabható felületen, élethelyzetekhez kapcsolódóan intézhetik ügyeiket. A koronavírus-járványhoz kapcsolódó korlátozások pedig nemcsak a munka és a kereskedelem világába hoztak (kényszerűségből) új módszereket, hanem az e-ügyintézésbe is: olyanokkal is megismertették az elektronikus államigazgatási szolgáltatásokat, akik korábban ragaszkodtak a személyes ügyintézéshez.
10 ezer, 15 ezer, 25 ezer – nem lehet pontosan tudni, mennyi informatikus hiányzik a magyar informatikai szakmából, de az biztos, hogy a hiány már az ágazat fejlődését is veszélyezteti. A sürgető helyzetre reagálva a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara (VIK) 2018 őszén az országban elsőként indította el az üzemmérnök-informatikus (BProf) képzést. A hat féléves képzés utolsó két szemesztere gyakorlati munkát jelent.
Az információbiztonság hosszú évek óta a hálózat- és végpontvédelemről, esetleg a fejlett támadások elleni védekezésről szól. Pedig az információvédelemmel foglalkozó szakemberek elég régóta mondják, hogy a rendszerekre a legnagyobb veszélyt a felhasználók hanyagsága, nemtörődömsége vagy rosszindulata jelenti. Ezért is fontos, hogy az IT-biztonságban egyre inkább fókuszba kerüljön az ember is, mint az informatikai rendszerek felhasználója.
Professzionális munkát csak professzionális irodai környezetben tudnak végezni a dolgozók – a vállalat szempontjából viszont az is fontos, hogy mindezt a lehető legkisebb erőfeszítéssel lehessen biztosítani.
