Egyre több helyen találkozhatunk az ucc kifejezéssel, ami a unified communication and collaboration rövidítése, s egységes(ített) kommunikációt és együttműködést jelent. Már ebből is sejthető, hogy nem puszta technológiáról vagy termékcsoportról van szó, hanem eljárásról, módszerről, vagy ha úgy tetszik, platformról.
Az internetrobbanás mértékét jól érzékelteti, hogy manapság 20 háztartás több internetes forgalmat generál, mint 2008-ban a teljes világháló. Ugyanakkor a minket körülvevő fizikai világban a dolgok 99 százaléka még nincs rákapcsolva az internetre. Ha ez megtörténik – márpedig a jelenség a szemünk előtt zajlik –, megszületik az Internet of Things, sőt, a folyamatok és az emberek bekapcsolásával az Internet of Everything.
A Tesco már meg is kezdte online vásárlóinak toborzását, és piaci hírek szerint más kiskereskedelmi láncok is (a Media Markt, az Auchan) foglalkoznak az online kereskedelem gondolatával. Mi több, megkezdheti magyarországi működését az Amazon.
Akár költői kérdés is lehetne a cím, de nem annak szánjuk. A piac szereplői ugyanis konkrét kérdésekkel készültek most, s készülnek már évek óta. Amelyeket folyamatosan feltesznek a kormányzatnak az együttműködés módozatairól.
Több nemzetközi piackutató szerint 2013 egyik fókuszterülete a közösségi technológia lesz – vállalati környezetben is. A közösségi hálózatok akkor válhatnak igazán értékes információforrássá, ha sikerül azokat integrálni a hagyományos vállalati adatokkal.
A kínaiak szerint 12 évente váltják egymást a generációk: 1947–1959, 1959–1971, 1971–1983. Aztán jön a sokat emlegetett Y generáció, ők a 1983–1995 között születettek. S mostanság már egyre többet lehet hallani az 1995 után születettekről, vagyis a Z generációról, akik lassanként szintén belépnek a munkavállalói piacra.
Lassan véghajrájába ér a jelenlegi EU-s tervezési ciklus, jövő év végére el kellene költeni a még lehívható összegeket. Mekkorák ezek a pénzek a különféle célterületeken (állam, kkv stb.)? Van-e elég idő, hogy ezeket le is hívjuk? Milyen következménye lesz, ha kifutunk?
Már nemcsak a szállítók és elemzők beszélnek a felhőszolgáltatásokról, hanem az ügyfelek, köztük a kis- és középvállalatok is: mind nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az új lehetőségeknek és egyre szívesebben veszik őket igénybe.
Céges körökben egyre gyakrabban gondolkodnak el, hogy milyen kihívások előtt áll a vállalati informatika? Milyen lesz a jövő főinformatikusa, mik lesznek a feladatai, s ezeket milyen módon, milyen eszközökkel, milyen forrásból hajtja végre?
Bár a mobilfizetés még nem terjedt el hazánkban, Magyarország banki és mobilszolgáltatói készen állnak a mobilfizetés bevezetésére.
Egyre több helyen találkozhatunk az ucc kifejezéssel, ami a unified communication and collaboration rövidítése, s egységes(ített) kommunikációt és együttműködést jelent. Már ebből is sejthető, hogy nem puszta technológiáról vagy termékcsoportról van szó, hanem eljárásról, módszerről, vagy ha úgy tetszik, platformról.
Az internetrobbanás mértékét jól érzékelteti, hogy manapság 20 háztartás több internetes forgalmat generál, mint 2008-ban a teljes világháló. Ugyanakkor a minket körülvevő fizikai világban a dolgok 99 százaléka még nincs rákapcsolva az internetre. Ha ez megtörténik – márpedig a jelenség a szemünk előtt zajlik –, megszületik az Internet of Things, sőt, a folyamatok és az emberek bekapcsolásával az Internet of Everything.
A Tesco már meg is kezdte online vásárlóinak toborzását, és piaci hírek szerint más kiskereskedelmi láncok is (a Media Markt, az Auchan) foglalkoznak az online kereskedelem gondolatával. Mi több, megkezdheti magyarországi működését az Amazon.
Akár költői kérdés is lehetne a cím, de nem annak szánjuk. A piac szereplői ugyanis konkrét kérdésekkel készültek most, s készülnek már évek óta. Amelyeket folyamatosan feltesznek a kormányzatnak az együttműködés módozatairól.
Több nemzetközi piackutató szerint 2013 egyik fókuszterülete a közösségi technológia lesz – vállalati környezetben is. A közösségi hálózatok akkor válhatnak igazán értékes információforrássá, ha sikerül azokat integrálni a hagyományos vállalati adatokkal.
A kínaiak szerint 12 évente váltják egymást a generációk: 1947–1959, 1959–1971, 1971–1983. Aztán jön a sokat emlegetett Y generáció, ők a 1983–1995 között születettek. S mostanság már egyre többet lehet hallani az 1995 után születettekről, vagyis a Z generációról, akik lassanként szintén belépnek a munkavállalói piacra.
Lassan véghajrájába ér a jelenlegi EU-s tervezési ciklus, jövő év végére el kellene költeni a még lehívható összegeket. Mekkorák ezek a pénzek a különféle célterületeken (állam, kkv stb.)? Van-e elég idő, hogy ezeket le is hívjuk? Milyen következménye lesz, ha kifutunk?
Már nemcsak a szállítók és elemzők beszélnek a felhőszolgáltatásokról, hanem az ügyfelek, köztük a kis- és középvállalatok is: mind nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az új lehetőségeknek és egyre szívesebben veszik őket igénybe.
Céges körökben egyre gyakrabban gondolkodnak el, hogy milyen kihívások előtt áll a vállalati informatika? Milyen lesz a jövő főinformatikusa, mik lesznek a feladatai, s ezeket milyen módon, milyen eszközökkel, milyen forrásból hajtja végre?
Bár a mobilfizetés még nem terjedt el hazánkban, Magyarország banki és mobilszolgáltatói készen állnak a mobilfizetés bevezetésére.
