Közelítünk az ajtóhoz. Nem kell elővennünk a kulcsot, mert egy pántot viselünk
csuklónkon. Az ajtó felismer, kinyílik és már mehetünk is. Az autó mellett vagyunk,
az is kinyílik, és mikor beszállunk sem kell kulcsot használni, elindul. Majd
az irodában leülünk számítógépünk elé. Nem kell görcsölni, hogy elfelejtjük a
jelszót, a csuklópánt elküldi azonosítónkat a géphez, és az be is lép felhasználói
fiókunkba.
Szívritmus
A fentebb leírt csuklópánt neve Nymi és saját, egyedi szívverésünk alapján azonosít
bennünket. Ezután a körülöttünk lévő további eszközök számára is azonosít bennünket,
és lehetővé teszi használatukat. A termék még nem vásárolható meg, karácsonyra
azonban a fa alatt lehet. A Nymi csuklópánt által hasznosított egyedi szívverés
az Apple számára is érdekes, be is nyújtott egy szabadalmi kérelmet, amely egy
iPhone-ba épített szívritmus-figyelőről szól. Ha ezt megvalósítják, beépítik a
hatos iPhone-ba, akkor hamarosan egy egész diagnosztikai laboratóriumot hordhatunk
majd zsebünkben.
Nemcsak a szívverés egyedi: járásmódunk, fülünk, arcunk és még gépelési stílusunk
is csak ránk jellemző. E biometriás azonosítók közül párat már a zsebünkben hordott
okostelefonok is fel tudnak ismerni. Hiszen egy ilyen készülék helyzet- és gyorsulásérzékelővel,
érzékeny érintőképernyővel, mikrofonnal, magas felbontású kamerával rendelkezik
– ezek az eszközök pedig össze tudják gyűjteni azokat a biofizikai jellemzőket
a használójukról, amelyek egyedileg azonosítják.
Bőrmintázatok
Ne feledkezzünk el az ujjlenyomatról: az Apple az iPhone 5-ös készülékbe integrálta
ezt a technológiát, vegyes sikerrel. Korábban az IBM (most Lenovo) számítógépek
különböztették meg magukat a piacon azzal, hogy ujjlenyomat-olvasót építettek
be a laptopokba. A kezdeti próbálkozások ellenére széles körben nem terjedt el.
Az érzékeny érintőképernyők nemcsak az ujjunk mozgását tudják követni. A megfelelő
szoftverrel és készülékkel az emberi fül formáját is felismerhetik. Az Ergo nevű
androidos alkalmazás erre az ötletre épül: amikor a képernyőhöz szorítjuk fülünket,
akkor az feltérképezi fülünk lenyomatát és összehasonlítja a már eltárolt változattal.
Az alkalmazás több biztonsági szintet ad: a magasabb szint eléréséhez többször
is be kell szkennelni fülünk lenyomatát, az alacsonyabbhoz elegendő az egyszeri
odaszorítás. Az alkalmazás egyelőre csak a telefon lezárásának feloldásához használható,
de elvileg más szolgáltatások igénybevételéhez is igénybe vehető, legyen az telefonos
fizetés, appok vásárlása, belépés szolgáltatásokba.
A füllenyomat használata azért is előnyös, mert használatához nem szükséges külön
hardver, ott az érintőképernyő. Egyes országok rendőrségi is használják ezt az
azonosítási módot. A füllenyomat elkötelezett hívei szerint az ujjlenyomatnál
megbízhatóbb, mert az ujjunktól eltérően a fülünk keveset változik korunk előrehaladtával,
és nincs kitéve gyakori sebesülésnek (hacsak nem profi birkózóról van szó…)
Járás
Barátunkat, ismerősünket már járása alapján messziről kiszúrjuk a tömegben. Mert
az embernek egyéni a járásmódja is. Kutatók immár 30 éve foglalkoznak a járásfelismerő
technológia fejlesztésével, magas felbontású kamerák és speciális, nyomásérzékeny
padlók segítségével.
(Évek óta alkalmazzák a talpnyomás-eloszlás vizsgálatát az ortopédiában. – A
szerk.)
E kutatásnak az utóbbi időben terjedő, olcsó gyorsulás- és forgásérzékelők adtak
újabb lendületet.
Ha nem lenne mozgásérzékelős mobiltelefonunk, akkor ott a tucatjával gyártott
fitnesz eszközök egyike, melyek testünkkel együtt mozognak. Nagyon sok közülük
számlálja lépésünket, sebességünket. A megfelelő szoftverek és szenzorok birtokában
könnyen képesek lennének egy ember járásának elemzésére és így egyszerűen eldönthetik,
hogy jogos viselői az adott eszköznek vagy sem. A járásfelismerés előnye – a többi
biometriás azonosítóval szemben – hogy az adatokat a háttérben gyűjti össze az
eszköz, a felhasználónak nem kell megérintenie az eszközt vagy a kamerába néznie,
ahhoz, hogy az azonosítás megtörténjen.
(Meglehetős riadalmat okozott nemrég, hogy az Apple telefonok gyorsulásérzékelője
tárolja a mért adatokat, amelyekből következtetni lehet a használó tevékenységére:
mikor van nyugalomban, mikor sétál, fut, lépcsőzik, stb. – A szerk.)
Gépelési sebesség
A járáshoz hasonlóan gépelési ritmusunk váltakozásai is egyedi jellemzőnk. Mikor
gépelési mintát vesznek egy emberről, a szoftver méri, mennyi ideig tartjuk lenyomva
az adott billentyűt, és mennyi idő telik el két billentyű leütése között, vagyis
milyen ritmussal, milyen sebességgel gépelünk.
A gépelési sebességet egy online oktató oldal, a Coursera már használja. Az egyébként
ingyenes tanfolyamokat kínáló oldalon – pénzért – oklevelet is kérhetünk. A tanfolyam
során házi feladatokat is meg kell oldani, a portál pedig egy adott mondat begépeltetésével
azonosítja is a diákot, így lehet (majdnem) biztos benne, hogy valóban az végzi
el a házi feladatot, aki az oklevelet kapja.
A gépelést vállalati környezetben lehet kiválóan használni azonosításra, így
lehetne kijelezni például, hogy illetéktelen fér hozzá egy géphez.
Arcfelismerés
Az ujjlenyomathoz hasonlóan az arcfelismerés már elterjedt biometriás azonosítási
technológia. A helyes azonosításhoz tiszta, éles képre van szükség. Az okostelefonok
és tabletek kamerái elég pontosak ahhoz, hogy megfelelő minőségű képet készítsenek.
Az arcfelismerő szoftver az arc jellegzetes részeinek elhelyezkedését és alakját,
például a szemek az orr és a száj közötti távolságok arányát méri. A Samsung az
újabb Galaxy okostelefonjaiban használja az arcfelismerést. A fényképezőkben is
tömegesen alkalmazott technológia folyamatosan javul, ma már a profilokkal is
elboldogul, és a macskát sem veszi embernek – a speciális arcfestésekkel és az
ufó-napszemüvegekkel még vannak bajok…