A felhasználók tekintélyes hányada inkább ápol virtuális kapcsolatokat, inkább simogatja a telefonját, mint partnerét. Csoda, hogy egyre kevesebb gyerek születik?! Gyerek nélkül lehet élni, de Facebook nélkül…
Inkább virtuális önkielégítés?
A magyar internetező társadalom két részre osztható. Na jó, háromra. Akik már fészbúkoznak, akik még csak ezután fognak, és akik soha nem is fognak (legalábbis egyelőre). Mindenesetre akár késhegyig menő vita tárgya, mire jó a Facebook, ha egyáltalán jó valamire. A vita nyilván generációfüggő is.
Ez abból a szempontból lehet fontos, hogy az ArvaliCom friss felmérése szerint a magyar fészbúkozó populáció ötöde hajlik arra, hogy inkább a közösségi oldalt válassza, mint a szexet. Az 50 év feletti generáció 25 százalékkal szerepelt a kutatásban, feltételezhetjük, az erre vonatkozó kérdés számukra kevésbé releváns, mint mondjuk, a 18 és 40 év közöttiekre. Akkor pedig a szexelhagyók aránya is valószínűleg nagyobb, mint 20 százalék. Ami azért elég szomorú. Ezen az sem változtat, hogy csak 6 százalék esetében győz mindig a Facebook.
A párkapcsolatokat is megsínyli az örökös „közösségizés”. A válaszadók 15 százaléka már veszekedett emiatt, 3 százalékuk meg örök istenhozzádot mondott párjának.
Egy kis pozitívum
|
|---|
Az mutatja, hogy a fészbúkozók mégsem estek teljesen a fejük lágyára, hogy közel kétharmadukat nagyon vagy egyre jobban foglalkoztatják adatbiztonsági kérdések. Sajnos, a biztonságra csak 2 százalékuk ügyel mániákusan. |
Nem tudok élni nélküled…
A magyarok többségének, hál’ isten, ugyan édesmindegy, hogy van-e Facebook vagy nincs, de 15 százalék már élni sem tud a közösségi oldal nélkül; 3,6 százalék pedig kórosan függő. Ez a társaság vészesen halad a szexelhagyók 20 százaléka felé, s véleményünk szerint némelyek nem állnak távol a szellemi impotenciától sem. Ez a társaság ugyanis vélhetően napi több alkalommal csatlakozik fel, s nincs kizárva, hogy alkalmanként több mint egy órát tölt a képernyő bámulásával.
A megkérdezettek 7,4 százalékát ugyanakkor halálra idegesíti a közösségi oldal, de kénytelenek „fenn lenni”, az ismerőseik miatt. A felhasználókat leginkább gyakran posztoló ismerőseik zavarják, de utálják a hirdetéseket és a nyereményjátékokat is.
Ilyen körülmények között azt hinné az ember, hogy a munkahelyre is szükségszerűen betüremkedő Facebook használata üldözendő cselekmény a munkaadó szemében. Hát nem. A munkahelyek több mint 80 százaléka rá se bagózik a dologra (sőt, van olyan hely, ahol használata kötelező), s csak 8 százalékuk tett korlátozó lépéseket. Kifejezett kára pedig csak a fészbúkozók 5 százalékának esett.
