technológia

36_lo_420
Forrás: -
A babilóniai könyvtár

Librarius, az Élménysziget

Blogból nőtt portállá a 2010 őszén indult Librárius. Önmagát kortárs művészeti újságként definiálja, de ennél sokkal több, hiszen drasztikusan szakítottak a hagyományos szerkesztői szerepekkel. Nem véletlenül jellemzi az eredeti és releváns hang, írjanak bármiről is kortárs kulturális tematikában.

Öt állandó újságíróval dolgoznak, mellettük egy 20-30 fős szabadcsapat gyártja ideje és kedve szerint a tartalmat. A librarius.hu számára a megjelenés mindig beszédes, a lapdesign szerintük a lap öltözéskultúrája, beállítja a karaktert és egyéniséget sugall.

Lételemük a közösségi média, mert nélküle döcögős lenne a látogatottság, és így a relevánsabb tartalmak felé nyitnak, hiszen ma már a relevancia a kulcsfogalom a neten. Szerintük elég látványos az, amikor egy ütős cikk átszivárog ezen a „folyékony” felületen. Ez a folyamat leginkább olyan, mint egy komplex idegrendszer, amely egy erősebb inger hatására intenzívebben megmozgatja az ideghálózatot.


 

Nézzünk bele!

Az első változat még „szerelemből” született és a Joomla rendszeren alapult, de sem az üzembiztonság, sem a hirdetési zónák megjelenítése szempontjából nem volt megfelelő. A szerver akkora terhelést kapott egy év után a blog népszerűsége miatt, hogy nem bírta el magát. A technikai összeomlás után egy hónap alatt sikerült egy új platformra, a Wordpress motorra átköltöztetni a Librariust.

A legnagyobb vívmány a modularitás bevezetése volt, hiszen a portál apró darabokból épül fel, vagyis hibrid rendszert vezettek be. Az alap maradt, a kulturális hírportál, melyhez blogokon alapuló aloldalak kapcsolódnak szervesen. Ezek külön életet is élnek. Az online szerkesztőségi rendszer ezekből válogatja a releváns híreket és aktualitásokat. Ehhez csatlakozik még a friss kulturális hírek garmadája, melyet szintén a kezdőlapon jelenítenek meg fontosságuk és aktualitásuk szerint.

A szerzők a közösségi médiás visszacsatolások alapján kerülhetnek előbbre a portál struktúrájában, egyfajta szamárlétrán felfelé araszolva. Így nem véletlen, hogy a Facebook és a Twitter, valamint a Pinterest határozza meg a legjobban a Librarius „jelenséget”. A „blog & roll” metódus alapján pedig automatizálni is fogják a régi és új szerzőket a látogatottság alapú finanszírozás és ösztönző rendszer bevezetésével. A vidéki kulturális tudósító hálózatot most építik ki, ez teljesen a közösségi médián keresztül csatlakozik majd a fősodorba. A Librarius az azonnali reflektálhatóság ékes példája. Hamarosan érkezik a kivonatos angol verzió: mert sajnos a kortárs kultúra nem létezik a külföld felé, be vagyunk zárva fura és érthetetlen nyelvünkbe.

Víziójuk van

Szeretnék bebizonyítani, hogy létezik olyan kulturális újságírás a neten, amely nem kizárólag az állami támogatási rendszerektől függ. Partnereik a Gemedia (reklám) és az Imedia (sajtószemlék). Céljuk, hogy a gazdasági élet vezetői rálássanak egy releváns kulturális koncepcióra, ami beemelheti a kulturális életet a gazdaság vérkeringésébe: vagyis, hogy a művészeti produktumok emblematikussá váljanak.