technológia

32_007_1_420
Forrás: -
Már a címlistánkban vannak

Kémek az okostelefonban

Mostantól okostelefonjainkon is tudnak kutakodni az amerikai és brit titkosszolgálatok, miután feltörték az iPhone, Blackberry és Android készülékek rejtjelzését.

Korlátlanul hozzáférhetnek tehát a hírszerző intézmények a telefonon tárolt adatokhoz, megnézhetik a híváslistát, és azt is, hogy ki szerepel a telefonkönyvben. De arról nem ír a Der Spiegel (itt jelent meg a hír), hogy a titkosszolgálatok széles körben fel is használták volna frissen megszerzett tudásukat és tömegesen vizsgáltak volna telefonokat.

Az újságírók abba is beleláttak, hogyan dolgoztak a hatóságok a kódok megfejtésén. A Blackberry kanadai gyártója, a RIM 2009 májusában egy új adattömörítési eljárást vezetett be mobilkészülékén, amelyet a titkosszolgálatok nem tudtak azonnal feltörni. Az Associated Press értesülései szerint a szakembereknek egyéves munkájukba tellett megfejteni a blackberrys kódot. Mikor ezt a feladatot is megoldották, akkor a titkosszolgálat a Pezsgő kódszó elküldésével ünnepelt.

Nem tudni, hogyan jutott értesüléseihez a Der Spiegel. De a közölt dokumentum hitelességét alátámasztja az a tény, hogy egyik szerzője az az amerikai filmkészítő, Laura Poitras, aki közeli kapcsolatokat ápol az amerikai titkosszolgálat tevékenységét leleplező Edward Snowdennel.

 


 

 

Mindenki lehallgat mindent

A jelenleg Oroszországban tartózkodó Edward Snowden hívta fel a világ figyelmét arra, milyen kiterjedt kémkedési tevékenységet folytat az amerikai és a brit titkosszolgálat. Az idén nyáron kirobbant botrányban kiderült, hogy az amerikai hatóságok milliónyi amerikai telefonbeszélgetését lehallgatják, rögzítik, feldolgozzák – jogosulatlanul.

A The Guardian pedig egy titkos bírósági határozatot publikált, mely szerint a Verizon amerikai távközlési cég napi gyakorisággal adta át ügyfelei telefonbeszélgetéseit a hatóságoknak. Azután hírek jelentek meg arról, hogy a Prizma nevű felügyelőprogrammal a hatóságok közvetlenül kapcsolódtak kilenc, óriás internetes cég – közöttük a Facebook, Google, Microsoft és a Yahoo – szervereire, így figyelve meg az online kommunikációt, azonban ezt az állítást az érintettek közleményben cáfolták.

 

Közvetlenül az optikai hálózaton

A britek ennél tovább mentek, ők a The Guardian értesülései szerint a globális kommunikációt közvetítő optikai hálózatra csatlakoztak. A 200 megfigyelt kábelen naponta 600 milliónyi kommunikációs eseményt követtek figyelemmel, és az adatokat amerikai partnereikkel is megosztották. Az internet- és telefonhasználati adatokat alaposan elemezték, és 30 napig tárolták őket.

A kémkedés az Európai Uniós irodákat sem kímélte: az EU belső számítógépes hálózatát és az ENSZ New York-i irodáját is szem előtt tartották. Az Európai Unió legtöbb intézményének helyet adó Brüsszelben pedig elektronikusan hallgatóztak egy épületben, hogy milyen eredménnyel és miért, azt pontosan nem tudni. A titkosszolgálati tevékenység legnagyobb leleplezésének számító kiszivárogtatás miatt szerte a világban tiltakozóakciókat tartottak a szabadságjogi aktivisták.