technológia

28_Laptop-water_420
Forrás: -
Kedvelt kísérőnk kezelése

A laptopdoktor üzeni

Sokunknak a laptop szinte a legjobb barátja. Meg is betegedhet: meghűlhet, belázasodhat, törést, zúzódást szenvedhet. Jobb esetben „csak” elázik. De ilyenkor mindenképpen gyógyításra szorul. Sorra veszünk néhány tünetet, és hogy a gondos, előrelátó laptophasználó hogyan tudja ezeket megelőzni.

Az irodai, otthoni használatra tervezett noteszgép az 5–35 °C közötti hőmérsékletet szereti. Ha télen, fagypont alatti hidegben a kocsi csomagtartójában utazik és utána fűtött helyre viszik, akkor pára csapódik le rajta. Belül ugyanannyi, mint kívül!

Márpedig a kijelzőbe bejutó pára foltosodást okoz, ráadásul nagyon lassan távozik. Ha a bejutott pára meg is fagy (a gépet az el nem múlt párafolttal visszarakjuk a csomagtartóba…), az lcd kristályai végleg megváltoznak: a folt állandósul.

A bepárásodott gépet semmiképpen ne kapcsoljuk be! Várjunk vele legalább 20–30 percet, amíg a gép beáll környezete hőmérsékletére, és a pára távozik. Hősugárzó, hajszárító szóba se jöhet, azok még többet árthatnak – a hirtelen hőtágulás miatt.

Az érintőképernyő-korszak gyümölcsözővé teheti a nagyobb mikroszálas törlőkendők piacát: egy 32×18 centiméteres darab azon kívül, hogy eltávolítja az ujjnyomokat, a (például 14 hüvelykes) laptopban becsukáskor a billentyűkre terítve megakadályozza, hogy azok kidörzsöljék a (nem Gorilla Glass) képernyőt.


 

Sült laptop

A legtöbb kütyü nagy ellensége a por. Mindenütt jelen van, rárakódik az alkatrészekre, hűtőbordákra, rontja azok hőleadó képességét, ráadásul a szennyezett ventilátorok kevesebb levegőt is fújnak. Nem meglepő tehát, hogy a videókártya- és egyéb lapkameghibásodások 90 százalékát a porosodás miatti túlmelegedés eredményezi.

Paplanra, párnára, combra, azaz puha felületre helyezett laptop szellőzése nem jó, sőt, teljesen meg is szűnhet. Nyilván meleg felületre (radiátorra…) se tegyük. Ezekre az esetekre valók a változatos kivitelű (és árú…) laptoptartók, állványok.

A túlmelegedés első tünetei a hirtelen lefagyás, és–vagy véletlenszerű kikapcsolás. Ma már minden pc érzékeli a melegedést, és leszabályozza a processzor sebességét, megvédi magát. Ez böngészés, levelezés közben fel sem tűnik, csak filmlejátszás, játék közben lehet zavaró a lassulás, szaggatás.

Mint a pára, a por is átjárja a teljes gépet, tehát a tisztításhoz alaposan szét kell szedni. Ha tényleg kritikus a laptop üzemképessége, legalább évente tisztíttassuk ki szakszervizben.

Sok segédprogramot találhatunk az interneten, amelyek a túlmelegedést figyelik, és előre szólnak, ha szokatlanul magas (de tetszőlegesen beállítható) hőmérsékletet észlelnek. Tudni kell, hogy a félvezető lapkáknak az 50–60 °C a normál üzemi hőmérséklete, a veszélyzóna 80 °C fölött kezdődik. (Ez a lapka hőmérséklete a „tokon” belül. A gép külseje az más, de az ember a 40 °C-ot is már tűrhetetlenül, szúrósan forrónak érzékeli…)

A szoftver a számítógép lelke

Sajnos, sok gyártó úgy telepíti előre az operációs rendszert, hogy a merevlemezt egy nagy egészként alakítják ki (egybe particionálják.) Márpedig, ha az operációs rendszer beborul magába, akkor a saját teljes merevlemezét újra kell írni – az összes adat is elvész azon a nagy egészen. Ha tehát megtehetjük, akkor az operációs rendszer kapjon saját játszóteret. Manapság a Windows 7 vagy 8 elég jól és sokáig elvan 60–100 gigabájton, roncsolja csak azt, ha „megromlik”. A többi, adott esetben 650–900 GB épen marad. A gyárilag már működőre, egybe alakított merevlemezt valamilyen „parititon manager” segédprogrammal lehet újra felosztani újratelepítés nélkül. Találhatunk ingyenest is.

„Rendesebb” gyártók nem alakítják ki a partíciókat, ezt a felhasználóra bízzák, amikor a rejtett, helyreállító területről az első bekapcsoláskor életre kelti a laptopját. Tehát az első találkozás nem lehet egy futó kaland: szánjunk rá egy–másfél órát. A telepítőprogram felkínálja a részekre osztást is, használjuk ki, olvassuk el a reklámképernyőket is, ne hagyjuk, hogy bármi csak azért telepedjen a laptopunkra, mert „jár” vele. A vírusirtók próbaverziói 30–60 nap után járnak le, amikor már alaposan „belaktuk” a gépet.

 

Ridegtartás és következményei

Törések, zúzódások A leggyakoribb esetek: leejtés, a fedél rácsukása egy tárgyra, egy ottfelejtett toll, kulcscsomó vagy usb kulcs is végzetes lehet a (nem üveggel védett) lcd-re.

Kifejezetten kényes a kinyíló dvd-tálca: egyrészt elég gyenge, másrészt, ha nyitva marad, még több port enged be közvetlenül a laptop belsejébe.

Állandó veszélyforrás a közvetlenül gépbe dugaszolt vezeték vagy eszköz (akkutöltő, lan- és usb-kábel, nagyobb usb-tároló). Ezt akaratlanul megrántva, belebotolva, megfeszítve letörhetjük az alaplapra közvetlenül ráforrasztott aljzatot (főleg olcsóbb laptopoknál). Mivel az alaplap több (sok: 4–6) rétegű, nem lehet újraforrasztani, a legdrágább alkatrészt kell cserélni. Szervizesek szerint messze a leggyakoribb hiba, hogy a tápcsatlakozó letörik az alaplapról. A másik meg az adapter kábelének törése a „doboz” tövében.

Vigyázzunk tehát a kábelekkel, csatlakozókkal! Ezek a törések az ismétlődő hajlítgatások miatt következnek be, jellemzően a garancia lejárta után néhány nappal…

Elázás A laptop leggyakoribb ellensége a ráömlő folyadék. Könyvtárakat lehetne összeírni arról, mi ömlött a billentyűzetre, miért és mit okozott. Savas italok (kóla, limonádé stb.) elmarhatják a vékony vezető fóliákat, csatlakozásokat is a gombok alatt elhelyezkedő panelen. Cukros italok néhány nap alatt kőkemény réteggé száradnak – a gép belsejében bármin: a gombok érintkezői, a ventilátor lapátjai között.

A javítás csaknem lehetetlen, ha mégsem, akkor rendkívül drága. Előzzük meg tehát a ráömlést: semmilyen folyadék ne kerüljön a laptop egy méteres környezetébe!

Hosszú viszony

Ne aggódjuk túl a dolgot. A legtöbb laptoppal a 4–6 éves (tengerimalacnyi…) élettartama alatt semmi nem történik a kopáson (és a lassuláson…) kívül. A használók többsége felfogja, hogy a laptop az ő értékes adatainak hűséges őrzője és szorgos megjelenítője, emellett pedig fontos kommunikációs eszköz – és ennek megfelelően bánik vele.