technológia

34_mobile_420
Forrás: -
Használt cuccok

A bizalom ára

Most indult be a tavaszi nagytakarítások és lomtalanítások időszaka. A legjobban akkor járunk, ha használt termékeket vásárolunk, erre főként a rendelkezésre álló virtuális helyek a legmegfelelőbbek. Az online vásárlás már nemcsak divat, de kötelező is, ha spórolni szeretnénk.

A Vatera talán a legismertebb és a legnagyobb siker a magyar internet történetében, és nemcsak a NAV számára. Vannak már társai, mint a Jófogás vagy az Apród, és már okostelefonon is licitálhatunk, árulhatunk. Ha bevállalósabbak vagyunk, akkor pedig külföldről szerezzük be a kurrens vagy éppen kifutó it-termékeket.

Hogyan vásárol egy magyar?

A magyar ember szeret a saját hazájában vásárolni, hiszen ide járt a PECSA mögé a bolhapiacra vagy az Ecserire egykor, és lomtalanításkor guberálhat értékes dolgokat a szemétből meglehetősen eredményesen. Lassan viszont ki fog halni ez az analóg műfaj, de azért még érdemes elmenni a MÜSZI-be megnézni mekkora forgalom van egy ilyen piacon.

Van, aki csupán a kegytárgyak begyűjtéséből épített fel magának egy remekül pörgő üzletet. A használt piacon pedig nemcsak giccs, de komoly áruk is fellelhetők mindig. „Aki keres, az talál” alapon pedig nagy dolgokat is lehet találni, ha élelmesek és főleg rámenősek vagyunk. Az viszont érdekes, hogy ezt a sok „kacatot”, amelyeket leginkább lomtalanításkor lát az egyszeri magyar állampolgár, hol halmozzák fel a dolgos hétköznapokban? Hogyan vásárol a magyar online?

Árérzékeny és gazdaságos módon, erre viszont az internet a legalkalmasabb ma már, hiszen ki sem kell lépni a lakásból. Igaz, néha csalatkozhatunk, hiszen, mint minden üzletnek, itt is a bizalom az alapja. Miért is jó ez? Például egy nyomtató esetén a toner majdnem annyiba kerül, mint egy új készülék, de a hasonmás-tonerek negyedáron is beszerezhetők – ha tudunk keresni vagy ismerjük a megfelelő oldalakat. A tervezett elévülés hívei hátradőlhetnek, mert a magyar mindig próbál alternatív megoldásokat keresni ahelyett, hogy vadonatúj termékeket vásároljon.


 

Az egyszerű hazai metódus

A Vateráról és társairól a legtöbb embernek az jut mostanában az eszébe, hogy keményen rászállt a NAV a rajta kereskedőkre. A 600 ezres határ azért nem vette el az itt kereskedő emberek kedvét, és a mobil változat miatt is szárnyal tovább. Egy igazi online sikertörténet az övék, gyakorlatilag a mai aukciós magyar piacot majdnem teljesen le is fedik, hiszen 2000 óta a TeszVesz, a Grando, az Apród és a Lealkudtuk is az őket birtokló cégcsoport tulajdonába került. Az üzlet annyira megy, hogy már majdnem minden évben ők voltak az év internetes kereskedői. A legújabb ráncfelvarrás és az okostelefonos változat élesítése óta pedig a sikertörténet folyatódik tovább. Mobiltelefonja már mindenkinek van, nem is egy.

A működés pofonegyszerű, a regisztrált felhasználók eladhatnak és vásárolhatnak. A tárgyakra licitálni kell, elméletileg a legjobb ajánlat nyer, a Vatera (és klónjai) meg persze levesznek egy kis jutalékot a tranzakcióból. Az aukció lehet nyílt, de akár zárt is, szereplőit pedig értékelhetik is, hogy kizárják a csalókat. Mára kialakult egy kör, aki gyakorlatilag ebből él, nem véletlen, hogy erre a könnyű prédára a NAV is szeretne lecsapni.

Mezei halandó el sem tudja gondolni, mennyire rá vannak kattanva a tizenévesek erre az oldalra. A Kinder tojás, a Lego és a vasútmodell a legkelendőbbek, de természetesen nagyban is lehet játszani, autót is vehetünk innen. Ugyan az egekben van az euró árfolyam, de a magyarok, úgy tűnik, még a válságban is elő tudnak venni a cihából, hogy virtuálisan bolhapiacozzanak.

A biztos megoldás: eBay, Amazon

Profik viszont az aukciós oldalak nagy öregjeinél vásárolnak, hiszen a magyar árak töredékéért tudnak megvenni it-termékeket a világ bármelyik országából. Ehhez nem árt az sem, ha rendelkezünk vagy egy dombornyomású kártyával, vagy PayPal-accounttal.

Itt a lassabb és biztosabb metódus miatt talán sokkal értékállóbb tárgyakat tudunk beszerezni. Viszont valószínűleg a NAV egyre figyelmesebb volta miatt a legtöbb angolul nem beszélő magyar felhasználó megijed attól, hogy esetleg belefusson egy keserű vámkezelési procedúrába, ha nagyobb értékben vásárol. A posta trehány munkája is sokszor elveszi a kezdő eBay-ező felhasználók kedvét.

A nagy átverés

A legtöbben tehát a magyar megoldást preferálják, pedig nemigen tudják, remek átverés áldozatai lehetnek. Miközben, ha ma egy-egy terméket egy magyar webshopban, vagy aukciós oldalon szeretnének megvenni, nem is tudják, hogy hogyan működik a háttérben ez az ipar.

Mint az interneten magán, itt is a virtualitásban rejtőzik a dolog értelme. Nem kell, csak parasztész hozzá, hogy tudjuk, egy-egy termék soha nem kerül fizikailag a raktárba, a kereskedő nem buta, azt csak a kívánságunk érkezése után szerzik be. Nem járnának jól, ha feleslegesen tartanák a terméket. A magyar aukciós oldalakon pedig az igazán releváns dolgokat gyakorlatilag a kínai piacról vagy az Ebay-ről szerzik be. Nagy ez a business, hiszen majdnem 50 százalékos hasznot lehet szerezni. Széles a réteg, amely ma ebben az „átverésben” utazik, hiszen Kínából és az eBayről tényleg nagyon olcsón lehet használt cikkeket vásárolni.

A modell egyszerű: nyugatról vándorolnak keletre a használt műszaki menő termékek, így számítógépet alkatrészenként is olcsón összerakhatunk.

A másik változat a kínai „gagyi”: a nagyon olcsó, de még működő it-termék. Lassú ugyan a szállítás, de akár 70 százalékot is nyerhetünk, és ugye pénztárcánk határozza meg, hogy kik vagyunk.

Illetve manapság egy it-termék sem él többet, mint fél évet, ha mobiltelefonról beszélünk. A nem is annyira csúcs kínai mobilok pedig nem sokban különböznek manapság neves nyugati társaiktól, gondoljunk csak a ZTE sikertörténetére.

Használt terméket vásárolni tehát mindenképpen jó, csak kissé körülményes, és nagy odafigyelést igényel.