Jármű-közlekedés

12_American-Airlines1_420
Forrás: -
Jármű–közlekedés

No Skype in the sky

Kényes témát feszegetünk. Internetelérés repülőn. Ahány társaság, annyi szabály és tarifa. Koncentráljunk az Európa és USA közötti transzatlanti, illetve más transzkontinentális járatokra; ezeknél mi a pillanatnyi helyzet?


 

 

Aki tengerentúli útra megy, általában kütyüi teljes arzenálját magával viszi: a laptop, táblagép, mobiltelefon mind vele utazik. A „becsekkolás” ideje alatt még az általában ingyenes reptéri wifi-szolgáltatásokat tudja igénybe venni. Reptere válogatja, hogy milyen sebességgel és jelerősséggel, de ha biztosra akarunk menni, a repülőgép indulásáig térjünk be a V.I.P. Lounge-ba. Egy több órás – esetleg több átszállásos – repülőúton szívesen ellenőriznénk a leveleinket, rendezgetnénk az elmúlt hónap vagy a nyár fényképtermését, esetleg egy filmet is végignéznénk.

 

Sztorik

– Kína felett a hálózati szolgáltatásokat nem lehet igénybe venni, a légitársaságnak a szerződések értelmében ki kell kapcsolnia Kína légterében az internetelérést.

– Idén májusban a New York-i reptéren rendőrök vezették el a beszállás után Talmon Marcót, a Viber cég elnök-alapítóját, aki saját voip szolgáltatását használta a gépen annak ellenére, hogy a légiutas-kísérő felszólította, haladéktalanul kapcsolja ki a telefonját.

Értelmetlen tiltások

A rendes utazómagasságban szárazföld felett szálló gépek internetre kapcsolódását már korábban is megoldották, viszonylag olcsó, műholdat nem igénylő technológiával. Például az USA felett a légitársaságok az eseti wifi-elérésért kérnek pénzt, de aki sokat repül, az előfizethet egy hónapra vagy akár egy évre is kedvezményesebb áron.

Csak műholdas technológiával érhető el az internet az óceán felett. Ez korábban méregdrága volt, a társaságok pedig elzárkóztak a beszerelésétől, mondván az elektronikus berendezések megzavarhatják a repülő navigációs áramköreit. Az internetigény a legtöbb nagy európai légitársaságot arra késztette, hogy megteremtsék a transzkontinentális járataikon a wlan (wifi) csatlakozást az egyszerű utasok számára is elérhető áron. A ma elterjedt sávszélesség: 5 Mbps letöltési és kb. 1 Mbps feltöltési sebesség. De vigyázat, nem minden légitársaságnál és ahol igen, ott sem minden géptípuson! A szolgáltatás általános költsége: 11 euró óránként vagy 24 órára 20 euró. A bajok ott kezdődhetnek, amikor menetrend szerint átszállunk egy másik társaság által üzemeltetett járatra, ahol újra fizethetünk, ha van miért…

Általános, hogy az utazómagasság elérésekor bekapcsolhatók a mobiltelefonok is, de kizárólag csak sms és mms fogadására és küldésére, valamint emailek szinkronizálására használható a GSM típusú adatelérés. Újabb mondvacsinált tiltás miatt (a hangos beszélgetéssel zavarnánk utastársainkat) mobilunkkal nem telefonálhatunk. Tiltottak a voip alapú internetes telefon és chat szolgáltatások is. Igénybe vehetjük viszont a repülőkön évtizedek óta elérhető, 10-15 dolláros percdíjú on-board telefont, amit tálcán hoz ki a helyünkre a légi kísérő.

Némi fény dereng a láthatáron, de csak nagyon halovány. Nemrég ugyanis az FAA (az amerikai légügyi hatóság) bejelentette, hogy felülvizsgálják a személyes elektronikus eszközök használatának szabályzását – kivéve a telefonokét… Azok tilosak maradnak. Annak ellenére, hogy soha nem sikerült reprodukálni azt a néhány (az elmúlt 20 évben kevesebb mint 50) enyhe zavart sem, amelyek valamely kütyü kikapcsoltatása után elmúltak.

 

Távolságok

Néhány repülőút átlagos menetideje minimális számú átszállással kalkulálva

Észak-Afrika–Egyiptom: 3 óra
Dél-Afrikai Köztársaság: 10–11 óra
Ázsia–Dubai: 5 óra
Ázsia–Thaiföld: 11–12 óra
Ázsia–Peking: 15 óra
Észak-Amerika keleti part: 9–10 óra
Észak-Amerika nyugati part: 11–12 óra
Ausztrália: 24–27 óra

Elővigyázatosság

Gyorsan változnak a szolgáltatások, tarifák és tiltások, ha nem akarunk kellemetlen meglepetéseket, hívjuk fel előre a légitársaság képviseletét, hogy azon a járaton, amelyre a jegyünk szól milyen internetelérési módozatokkal és költségekkel számolhatunk. Nem árt tisztázni azt sem, hogy az eszközök töltőjét van-e hová csatlakoztatnunk, mert ez csak a business és first classon egyértelmű, benne is van a jegy árában.

Különben csak vizuálisan bámulhatjuk a felhőpaplant repülés közben az ablakon keresztül. Felhőben tárolt adataink hiába lesznek látszólag „karnyújtásnyira”, nem érjük el azokat elektronikus eszközeinkről…