Legfrissebb

Gyorsítanánk, ha tudnánk

Felül kell vizsgálni az Új Magyarország fejlesztési tervet, mert az európai uniós források költése nem igazodik a megváltozott gazdasági körülményekhez.

Az Új Magyarország fejlesztési terv eddig lekötött forrásainak kifizetése esetén sem várható jelentős közvetlen foglalkoztatási hatás, s olyan, markáns kitörési pontok sem látszanak, amelyek lehetővé tennék hazánk fenntartható fejlődését. Mindennek nagyrészt az az oka, hogy a terv prioritásai nem változtak a gazdasággal együtt a 2006-os kidolgozás óta. Ezért mindenképpen javasolt a felülvizsgálat és az átstrukturálás – mondta Szűcs Zoltán, az AAM Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója abból az alkalomból, hogy cége újabb tanulmányt (Gyorsítósáv III.) mutatott be a sajtónak a fejlesztési források hatékonyabb felhasználásáról.

Egy ország csak akkor tehet szert versenyelőnyre, ha nem aprózza el fejlesztéseit, s a kijelölt néhány célt következetesen megvalósítja. Ma ilyen célok nincsenek, s ezért az uniós források eddigi felhasználása nem eredményes kellőképpen.

Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a forrásoknak csak 20-23 százalékát fordítják közvetlen gazdaságfejlesztésre, a többi túlnyomó részben alacsony emberierőforrás-igényű infrastruktúralétesítési program – mutatott rá Cserneczky Tamás, az AAM EU-üzletágának vezetője. Ezrét van az, hogy hazánk foglalkoztatási mutatói a nagy összegű költések ellenére is a legrosszabbak között szerepelnek az Unióban.

Ugyanakkor a fejlesztési tervidőszak elért a feléhez, s 2010-től már csak 2 ezer milliárd forint áll rendelkezésre, így ajánlott jól kiválasztott, Magyarország adottságaira építő kitörési pontokat keresni.

Ilyen kitörési pont lehet például a felsőoktatási exporttevékenység, magyarán minél több külföldi diákot kell Magyarországra csábítani tanulni. Az AAM számításai szerint ugyanis minden 10 külföldi hallgató 2 közvetlen munkahelyet „teremt”, 20 ezer fő esetében már 4 ezer egyetemi oktatói állás jöhet létre.

Egy külföldi hallgató átlag 140-200 ezer forintot költ havonta, ami a multiplikációs hatáson keresztül további 3-5 fő számára jelent jövedelmet. S amennyiben 31-35 ezer külföldi diák tanulna felsőoktatási intézményeinkben 38-40 milliárd forint éves elköltésére lehetne számítani.