Business

e-government
Forrás: worldbank.org

Miért nem elég népszerű az elektronikus közigazgatás?

Hazánkban olyannyira terjedőben az elektronikus közigazgatás, hogy néhány éven belül az utolsók közül az európai élbolyába zárkóztunk fel. Mért kerüljük mégis e szolgáltatást?

Az ezredfordulón Magyarország számára is világossá vált: az információs társadalmak már az ügyintézés egy modernebb és sokkal hatékonyabb formáját követelik meg. Ezért született döntés az e-közigazgatás felépítéséről, noha az e-kormányzást - minden hasznossága ellenére - általános kétely fogadta. Az is elmondható azonban, hogy a mára sikerült olyan infrastruktúrát felépíteni a szolgáltatás mögé, hogy az önkormányzatok túlnyomó része képes ily módon intézi ügyeit a különböző állami szervekkel. Nagy kérdés, hogy a honi lakosság megmaradt szkepszise mögött milyen vélt és valós okok találhatók, és azok miképpen oldhatók fel?


Az október elején megrendezett Internet Hungary konferencián természetesen terítékre került e téma is. Az e-közigazgatás népszerűségével kapcsolatos probléma-felvetésünkre a konferencián aktív részvevőként megjelent Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója mondta el a saját verzióját.

 „Emlékszem, mikor Amerikában az első ATM gépek megjelentek az utcákon. Egy ideig én is fenntartásokkal kezeltem, aztán hamar rájöttem: sokkal könnyebb így intézni a pénzügyeket. Valahol az állam szerepkörébe tartozik, hogy felhívja a figyelmet bizonyos technológiai megoldások előnyeire” – mondta a Magyar Telekom első  embere.

A tihanyi konferencián az egyik amerikai előadó helyettünk is felvetette az internet biztonságosságának problémakörét. Kaptunk az alkalmon, így az elhangzottak szellemében arról faggattuk a Magyar Telekom első  emberét, vajon ő hogyan vélekedik az elektronikus szolgáltatások biztonságos használatáról, figyelembe véve a központosítás veszélyei mellett a lakosság generációs különbségeit is. Christopher Mattheisen abbéli nézetét hangoztatta, hogy nem pusztán technológiai, sokkal inkább kulturális probléma szabhat gátat a szolgáltatás terjedésének.

Márpedig abban közös megállapodásra jutottak a politikusok is, hogy Magyarországon igen nagy és mély a digitális szakadék. Példaként említi, hogy 2007 őszén az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ segítségével készült egy jelentés, mely arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon rendkívül magas, 60 százalékos a felnőtt lakosság körében a digitális írástudatlanság. Mára javulóban a helyzet, bár a vizsgált lakosságrész túlnyomó része jelenleg is fogyatékos erőforrásokkal rendelkezik az elektronikus szolgáltatások kiaknázásához.

 „Amennyiben az e-government esetében az állam alátámasztja és elmagyarázza polgárainak, hogy ez igenis biztonságos és hatékony megoldás, akkor csak idő kérdése a szolgáltatás elterjedése – magyarázta Mattheisen.

Az állam a felelős, bár annak polgárai és az őket tájékoztató médiumok vizsgálatakor ugyanerre a konklúzióra jutottunk: közös érdek kell legyen a hazai információs társadalom megalkotása. Olyan, melyben az innovatív technológiai megoldások ne akadályként, hanem a fejlődést segítő megoldásokként kerüljenek napirendre. Ehhez pedig – mindenki részéről - elengedhetetlen az együttműködés.