Idén is a szakmai közbeszédet meghatározó témákra összpontosít az Infotér Konferencia október 17–19. között. Továbbra is középpontban marad a digitalizáció és az információbiztonság, de természetesen kiemelt téma lesz a mesterséges intelligencia társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatása is. A nulladik napot pedig ismét az űr- és hadiipar uralja.
◼︎ Infotér 2023
Lassan másfél évtizedes múltra tekint vissza az Infotér Konferencia, az idei már a 14. lesz a sorban. Ahogy az Infotér küldetése, úgy a rendezvény központi vezérlőelve sem változott az idők során: a digitális írástudás, a digitális megoldások megismertetésével, terjesztésével szeretne hozzájárulni a gazdaság és a társadalom fejlődéséhez.
Ha mégis komoly változások látszanak az előadások, panelbeszélgetések tematikájában, az magából a technológiai fejlődésből, a digitalizációból következik – mondja Kulcsár Sándor, az Infotér szakértője. „Az elmúlt 14 évben az infokommunikációs technológiák megkerülhetetlenek lettek számos iparágban, és számtalan új lehetőséget vetettek fel. Így került be egyre több ágazati téma a programba, a mezőgazdaságtól az űriparig, és így kapnak hangsúlyos szerepet a jelenlegi szakmai közbeszédet meghatározó, az élet minden területére komoly hatást gyakorló technológiák és trendek, mint a mesterséges intelligencia vagy éppen a körforgásos gazdaság”, teszi hozzá.
Hiányzó digitalizáció
Örökzöld téma a szakmapolitikai konferenciákon a hazai vállalkozások digitális érettsége. Egyértelmű, hogy a Covid előrelendítette a digitalizáció ügyét Magyarországon is, az azonban továbbra is velünk élő jelenség, hogy a folyamatos javulás ellenére a hazai vállalatok továbbra is korlátozott mértékben alkalmazzák a digitális technológiákat, megoldásokat. Ezt a nemzetközi adatok is alátámasztják: a tavaly kiadott, 2021-es adatokon alapuló Európai Uniós jelentésben, a DESI indexben Magyarország összesítésben a 22. helyen állt a tagállamok között, de ami a vállalkozások digitalizáltságát illeti, ott csak a 25. helyet sikerült megcsípni.
„Jellemző, hogy minél kisebb egy vállalkozás, annál kevésbé használja ki a digitalizáció révén elérhető versenyelőnyöket, pedig amelyik vállalkozás ma nem digitalizál, az lemarad versenytársaitól a piacon. A hazai cégek jelentős része a gyengébb teljesítményt nyújtó, egyben legkevésbé tőkeerős mikrovállalkozások körébe tartozik, amelyek felkészítése a digitális, zöld és technológiai átalakulásra kiemelten fontos a munkahelyek és a családok védelme érdekében”, mondja ezzel kapcsolatban Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára. Külön vizsgálni és kezelni kell, hogy egyes ágazatokban miért nagyobb a lemaradás, mint másokban, és erre megoldási lehetőségeket kell találni.
Nem félni, kihasználni!
„A jelen és még inkább a jövő kapcsán különösen fontos tekintettel lenni mind kormányzati szinten, mind pedig a vállalkozásoknál az újonnan és sokszor a korábbiaknál diszruptívabban előjövő digitális technológiákra, azok felhasználási, alkalmazási lehetőségeire és akár veszélyeire is – folytatja Fábián Gergely. – Első helyen a mesterséges intelligenciát lehet említeni. Ezzel kapcsolatban akár a médiában, akár szakmai közegekben sokszor már felülkerekedni látszanak a negatívumok. A mi szerepünk az, hogy tompítsuk a lehetséges fenyegetéseket, szabályozási, kommunikációs és egyéb eszközökkel segítsük az elfogadhatóságot, ismertessük a technológia hasznosításának módjait. Az európai uniós forrásokból finanszírozott támogatási programok reményeink szerint 2024-től már pályázhatóak lesznek, amelyek finanszírozási oldalon segítik a vállalkozások digitális, illetve Ipar 4.0 átállását.”
A mesterséges intelligenciának és azzal együtt más, feltörekvő technológiáknak (szuperszámítógépeknek, gépi tanulásnak) amúgy is kiemelt szerepet szán a minisztérium – ezek ugyanis minden ágazatra jelentős termelékenységi hatást gyakorolnak, és minden területen tudományos áttöréseket segítenek elő.
| DESI-index helyett
Lapzártánk idején adta ki az Európai Bizottság a Digitális Évtized állásáról szóló jelentését, amely ettől az évtől tartalmazza, illetve felváltja a korábban megszokott, az egyes tagállamok digitális érettségét felmérő indexet, a DESI-t. A mostani jelentést nem lehet egy az egyben összevetni a korábbi évekével, de az kirajzolódik belőle, hogy ugyanott szorít a cipő, mint eddig – reagált az IVSZ az adatsorra. A legjelentősebb előrelépés 2022-ben a vezetékes, nagyon nagy kapacitású hálózat és az 5G-lefedettség terén történt. Ugyanakkor a digitális infrastruktúra által kínált számtalan lehetőségben rendkívül erős fejlődési potenciál rejlik. Kiemelt feladat lenne a lakosság digitális képességeinek javítása, és idén is a tagországok rangsorának végén ragadt Magyarország a kkv-k digitalizációjában. |
„Az érvényben lévő, hamarosan megújuló kormányzati Mesterséges Intelligencia (MI) stratégia szerint 2030-ra 26 százalékos átlagos termelékenységnövekedés érhető el a technológia megfelelő szintű átvételével. A GFM célja, hogy ennek érdekében programokat, mintaprojekteket (például mobil tanulógyár formájában) dolgozzunk ki és indítsunk a gazdaság, azon belül kiemelten a gyártás, logisztika terén az MI alkalmazására. Az MI-től nem félni kell, hanem a szolgálatunkba kell állítani, hiszen rendkívül sokoldalú felhasználási lehetőségeket biztosít mind vállalati, mind lakossági oldalon”, teszi hozzá Fábián Gergely államtitkár. Ennek érdekében hamarosan országos programot indítanak ingyenes rendezvényekkel, workshopokkal az MI vállalkozások számára elérhető lehetőségei kapcsán.
Az MI nem fog érezni
Ezzel együtt is sokat és sokféleképpen fognak beszélni az idei Infotéren a mesterséges intelligenciáról, hiszen manapság ez az egyik legfontosabb hívószó, de ezen beszélgetések során is kiemelt figyelmet kap majd az MI és az oktatás kapcsolata. „Akár akarjuk, akár nem, a mesterséges intelligencia és a ChatGPT már ott van az oktatásban. Lehet, hogy a diák nem azzal íratja meg a házi feladatát, a tanár pedig nem onnan veszi a kérdéseket, de ha kérik a segítségét, ha próbálgatják, azzal már valamilyen szinten befolyásolja is őket. Ráadásul finoman történik ez a befolyásolás, sokkal finomabban, mint mondjuk a Facebookon. Emiatt pedig nekünk alapvető kötelességünk ezzel foglalkozni”, veti fel a generatív MI egy ritkán emlegetett aspektusát Szani Ferenc, az Infotér oktatási szakértője.
Mint mondja, 2029-ra az MI könnyedén teljesíti majd a Turing-tesztet, vagyis a válaszok alapján nem lehet eldönteni, hogy élő emberrel vagy robottal beszélgetünk-e. Erre pedig villámgyorsan fel kell készíteni az oktatást, a tanárokat és nem utolsósorban a tanárképzést is. „Biztos vagyok benne, hogy pár éven belül elérhetők lesznek a szaktanár-asszisztens szoftverrobotok, amelyek el tudják magyarázni és visszakérdezni a szinusz-függvényt, és még a tanulók menet közben felmerülő kérdéseit is megválaszolják. De ezzel nem lesz megoldva a tanítás és a tanárhiány, mert a tanítás több mint ismeretátadás, az személyiség- és attitűdformálás, az alapvető emberi értékek átadása is, arra pedig a gép nem jó. Lehet, hogy az MI okosabb lesz, mint az ember, de érezni ’csak’ az ember fog”, teszi hozzá.
Sokak sikere lesz a magyar űrhajós
Néhány héttel ezelőtt vált bizonyossá, hogy 2024-ben, évtizedekkel Farkas Bertalan útja után, Magyarország ismét embert küld a világűrbe, és ezzel a HUNOR-program eléri a célját. A még versenyben lévő négy űrhajósjelölt közül majd a misszió előtt nem sokkal választják ki azt, aki részt vehet a Nemzetközi Űrállomásra induló, több hetes misszióban. (A négy jelölttel egyébként kötetlen beszélgetés is lesz a konferencia 0. napján.)
A magyar űrhajós küldetésének a presztízsértéken túlmutató jelentősége is van – hangsúlyozza dr. Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos. „A 21. században az űrszektor gazdasági jelentősége radikálisan nő. Ha Magyarország nem akar lemaradni, akkor be kell szállnia ebbe a globális versenybe. Erre kiváló lehetőséget jelent, ha egy olyan egyedülálló laboratóriumban, mint a Nemzetközi Űrállomás, tudunk magyar ipari és tudományos kísérleteket elvégezni. Gondoljunk bele: az űrállomás egész életciklusa alatt erre csak pár száz főnek nyílik lehetősége”, emlékeztet dr. Ferencz Orsolya.
A HUNOR-programban résztvevő magyar cégek és kutatóintézetek, egyetemek egy „elit klubba” lépnek be, olyan ajtók, lehetőségek nyílnak meg előttük, amelyek eddig zárva voltak. A mai napig nem sok vállalat vagy egyetem büszkélkedhet azzal, hogy űrállomáson zajló kísérletekben, tesztekben vehet részt. A HUNOR-programba november 15-ig még be lehet adni kutatási javaslatokat, vagyis az ajtó még nem zárult be.
Az űr a magyar cégek előtt is nyitva áll
„Aki meg tud felelni a rendkívül szigorú követelményeknek, bizonyítja, hogy képes a világűrben működő eszközöket építeni vagy az elméleteit igazolni, annak komoly mértékben megnő a nemzetközi reputációja és kredibilitása”, mondja a gazdasági-pénzügyi előnyökre lefordítható hasznokról a miniszteri biztos. (Mértékadó felmérések szerint minden, az űrtechnológiára költött forint/dollár/euró hatszorosan térül meg.) „Csak buzdítani tudom a hazai szereplőket, vegyenek részt az Európai Űrügynökség, az ESA programjaiban; mi a magunk részéről minden segítséget meg fogunk adni a számukra ahhoz, hogy sikeresek legyenek”, teszi hozzá dr. Ferencz Orsolya.
Fentiek mentén az állam abban is segít, hogy facilitátorként összekapcsolja egymással a tanácsadókat és az aspiráns vállalkozásokat, teszi hozzá Kulcsár Sándor. Utóbbiak űrpiaci elképzeléseinek sikerét előbbiek szakértői közreműködése mentén lehet elősegíteni.
Ez a lehetőség gyakorlatilag minden szektor rendelkezésére áll: élelmiszeripar, agrárgazdaság, orvostechnológia és számos más ágazat profitálhat az űriparból. Mérnöknek sem feltétlenül kell lenni, hogy valaki e területen tevékenykedjen. Például a különböző típusú műholdfelvételek mezőgazdasági jellegű elemzése és arra tanácsadási szolgáltatások építése olyan szegmens, amelyre vannak jó hazai példák. De a konferencián egy másik terület is hangsúlyosan megjelenik a programban, mégpedig az egészségügy, ahol most ennek nem „fizikális”, hanem mentális aspektusait veszik górcső alá.
IT-biztonság: közös felelősség
A vállalkozások digitalizációja mellett egy másik örökzöld téma az Infotér Konferencián az információbiztonság és annak különféle aspektusai. Nem lesz ez másképp idén sem – erősíti meg Erdei Csaba, az Infotér IT-biztonsági szakértője. Először a Covid, utána pedig az orosz-ukrán háború világított rá arra, mennyire nem hagyhatja figyelmen kívül az IT-biztonságot a gazdaság egyetlen szereplője sem.
Az egyik fő téma éppen az lesz, hogy milyen károk érik a gazdaságot a kiberbűnözés miatt, és hogyan érdemes védekezni a fenyegetettségek ellen. „Globálisan több száz milliárd dolláros kárt okoznak a támadók, és biztosak lehetünk abban, hogy Magyarországon is évente sok ezer céget ér kisebb-nagyobb támadás. De nemcsak a vállalkozások, hanem a magánszemélyek sincsenek biztonságban”, vázolja a helyzetet Erdei Csaba.
A helyzet megváltoztatásában egyaránt szerepe lenne a tartalom- és internetszolgáltatóknak, illetve a közösségi platformoknak is. Nem lenne szabad hagyni, hogy azok a feladók, azok a linkek, weboldalak, szerverek vagy tárhelyek, amelyek már benne voltak húsz átverésben, a 21. alkalommal is átmenjenek a szűrőn. De ugyanígy van a közösségi platformok esetében is: ha egy felhasználó már sokakat becsapott, ne legyen lehetősége tovább folytatni tevékenységét, hoz pár példát a szakértő.
Kulcsfontosságú lenne a felhasználók tudatosságának erősítése is. „Mindenkinek kellene tudnia például, hogy a bank soha nem kéri emailben vagy pláne telefonon a felhasználónevet vagy a jelszót. Vagy hogy soha, senkinek nem kell továbbküldeni a tranzakció megerősítéséhez sms-ben kapott kódot. Ha már csak ennyit tudna a felhasználók többsége, már sokkal kevesebben dőlnének be az online csalóknak”, hangsúlyozza a tudatosító kampányok fontosságát Erdei Csaba. A szerencse az, hogy a vállalatokat egyre több előírás kötelezi a dolgozóknak szóló IT-biztonsági képzések tartására – márpedig akit a munkahelyen oktatnak, az várhatóan otthon is felkészültebben viselkedik majd.
A szükséges kényszer
A szabályozási fronton is komoly előrelépések történnek Európában, amelyek közül Erdei Csaba a NIS2-t tartja a legfontosabbnak (erről is lesz külön beszélgetés a konferencián). A jogszabály hatálya alá tartozó vállalatoknak tanúsíttatniuk kell, hogy milyen szinten felelnek meg a velük szemben támasztott kiberbiztonsági előírásoknak.
| Az ország legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépe a Komondor
Magyarország legnagyobb kapacitású szuperszámítógépe, a Debrecenben működő Komondor a világ legerősebb számítógépeit (HPC-it) felsoroló legutóbbi (júniusi) Top500 lista 229. helyén található, összteljesítménye 6 petaflops. A Komondort négy partícióra osztották. A teljesítmény mintegy négyötödét a GPU gyorsított partíció adja (58 node), de a rendszerben ezen kívül külön található tisztán CPU (184 node), valamint dedikált mesterséges intelligencia (4 node) és Big Data (1 node) partíció is. A sebességről ezeken kívül 200 Gbps-es Slingshot hálózat és háromszintű integrált adattároló gondoskodik. Utóbbiból 400 terabájt ultragyors tárolóegység (300 gigabájt/mp átviteli sebességgel); 2,7 petabájt gyors tárolóegység rövidtávú tárolásra; és 10 petabájt hosszútávú archiváló rendszer.
|
„Szigorú auditokra kell készülni ennek kapcsán. Igen, a NIS2 kényszert jelent, de egyértelmű, hogy ez az érintett vállalkozásoknak is érdeke. Nem fenyegetés, hanem tény, hogy akár egy nagyvállalatot is térdre tud kényszeríteni egy sikeres zsarolóvírus-támadás. Legrosszabb esetben végleg elveszíti az adatait, de az is óriási üzleti és reputációs veszteség, ha csak egy-két hétig leáll az üzletmenet”, sorolja a lehetséges következményeket Erdei Csaba.
Ráadásul már viszonylag kis ráfordítással nagy eredményeket lehet elérni, teszi hozzá az Infotér szakértője. Ha egy kicsit nagyobb figyelmet fektetnek a határvédelemre és hozzáférés-védelemre, hogy az otthonról dolgozók se jelentsenek biztonsági kockázatot; vagy vannak naprakész, visszatölthető mentéseik a cég adatairól, máris nagyot léptek előre.
Soha nem látott kapacitás áll a vállalkozások rendelkezésére
Az idén év elején átadott magyar Komondor szuperszámítógép a hazai gazdasági, tudományos és kormányzati élet szereplőin kíván segíteni azzal, hogy ingyen vagy jutányos áron hozzáférést biztosít nekik a nagy tömegű adatok feldolgozásához, az MI-modellek kidolgozásához vagy más számításigényes művelet elvégzéséhez szükséges kapacitásokhoz, mondja Dr. Spaller Endre, a számítógépet üzemeltető KIFÜ elnöke. (A gép felépítéséről lásd a „Az ország legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépe a Komondor” című keretet!) „Jól látszik mekkora igény volt egy ilyen számítógépre Magyarországon, hiszen jelenleg is vannak várólistán felhasználók, akik nem jutottak azonnal gépidőhöz”, folytatja.
Egy szuperszámítógép használata nem triviális feladat, a KIFÜ ezért aktívan támogatja a vállalkozásokat a Komondor kínálta lehetőségek kihasználásában. A KIFÜ HPC kompetenciaközpontjának munkatársai segíteni tudnak a hozzájuk forduló érdeklődőknek abban, hogy milyen típusú projektekkel érdemes jönni, milyen adatok, milyen szoftverek kellenek ahhoz, hogy az eredmény megérje a befektetett munkát. Alapvető, hogy igen nagy adatmennyiséggel vagy nagy modellekkel kelljen dolgozni, és a jelentkezőnek legyen elképzelése arról, hogy milyen eredményeket szeretne kinyerni az adatokból.
A kompetenciaközpont számos szoftverlicenccel is rendelkezik, így szükség esetén akár ezeket is a vállalatok rendelkezésére tudja bocsátani a feldolgozáshoz.
„Mindenkit arra biztatok, hogy ne ijedjen meg, hanem keressen bennünket bátran, hozza el a problémáját, és szinte biztosan találunk rá megoldást. Nem mindig könnyű az út, de megéri, mert az ilyen kutatásokból, feldolgozásokból elérhető profit is sokszorosan meghaladja az átlagost, és komoly versenyelőnyt biztosít nem csak a kutatóknak, de a vállalkozásoknak is”, teszi még hozzá Dr. Spaller Endre.
