A digitális avatár páratlan testreszabási lehetőséget és folyamatos, 24 órás elérhetőséget kínál. A virtuális influenszerek megváltoztatják a tartalom létrehozásának, fogyasztásának és online marketingjének módját. A csúcstechnológiával és kapcsolódási vágyunkkal szemben azonban egy újabb termékről van szó, amelyet a pénzünkre vágyó marketingesek árulnak.
Noha a virtuális influenszerek nem számítanak újdonságnak – a virtuális japán popsztár, Kyoko Date 1996 óta létezik –, a technológia közelmúltbeli fejlődése reflektorfénybe helyezte őket. Digitális influenszereknek vagy MI influenszereknek is nevezik őket. A digitális személyiségek jelen vannak a közösségi médiában: 3D művészek készítették őket CGI (számítógép által generált képek), mozgásrögzítő technológia és mesterséges intelligencia eszközök segítségével. Az alkotók pontosan úgy nézhetnek ki és cselekszenek, ahogy akarnak, személyiségüket pedig úgy fejlesztették ki, hogy igazodjanak a célközönséghez.
Miért léteznek virtuális influenszerek?
A virtuális befolyásolóknak három fő típusa van: nem emberek, animált emberek és életszerű CGI-emberek. Mindegyik innovatív módot kínál a közönséggel való kapcsolattartásra.
A mesterséges intelligencia fejlődése, a közösségi média térnyerése és a metaverzum víziói (amelyben a valós és a virtuális világ egy hatalmas, magával ragadó digitális élménnyé keveredik) szinergikusan ösztönzik a virtuális influenszerek növekedését. Népszerűségük arra késztette a marketingügynökségeket, hogy költséghatékony promóciós stratégiaként alkalmazzák őket. Míg a több millió követővel rendelkező valódi influenszer több százezer dollárt követelhet posztonként, egy 2020-as becslés szerint Lil Miquela virtuális influenszer megközelítőleg 6550 fontot kért.
You’re in her DMs. I’m bypassing her phone’s encryption. We are not the same. pic.twitter.com/YPmwZHJLMN
— lil miquela (@lilmiquela) December 29, 2019
A virtuális influenszereknek egyértelmű előnyei vannak az online elköteleződés és marketing terén. Nem öregednek, mentesek a (valódi) botrányoktól, és bármilyen nyelven beprogramozhatók. Nem meglepő, hogy számos cég és híresség rákapott a trendre. 2019-ben Bella Hadid szupermodell Lil Miquelával együtt pózolt Calvin Klein reklámjaiban, amit az egyik rovatvezető „a jövő félelmetes pillanatának” titulált.
Népszerűek a virtuális influenszerek
2021-ben a Prada bemutatta a CGI nagykövetét, a „Candy” parfümje bemutatásával. A közelmúltban Lil Miquela számos nagy horderejű márkakampányban és hírességgel készült interjúban bukkant fel. Még a híres rapper, Timbaland is úgy nyilatkozott, hogy fontolgatja az együttműködést. A virtuális influenszereknek egyedülálló kulturális dimenziójuk van. Egy homályos térben léteznek a mi világunk és a virtuális között, amelyet még sosem fedeztünk fel. Milyen hatással lehetnek ránk? Az egyik fő szempont az átláthatóság. Sok virtuális influenszer már most is emberszerűként jelenik meg, és egyre nehezebb lehet megkülönböztetni őket a valódi emberektől. Ez különösen hirdetési környezetben jelent problémát.
Ahogy a virtuális influenszerek piaca növekszik, világos iránymutatásokra lesz szükségünk a tartalom felhasználására és közzétételére vonatkozóan. India átvette a vezetést ebben. Az illetékes minisztérium januárban a 2019. évi fogyasztóvédelmi törvény értelmében kötelezővé tette a közösségi média befolyásolóinak – beleértve a virtuális influenszereket is, a promóciós tartalmak egyértelmű megjelölését.
Hasonlóképpen, a TikTok is frissítette közösségi irányelveit, amiben az áll, hogy a valósághű jeleneteket bemutató szintetikus vagy manipulált médiát egyértelműen fel kell tüntetni. Ez megtehető matrica vagy feliratok használatával, például „szintetikus”, „hamis”, „nem valódi” vagy „módosított”.
Sztárok a névsorban
A valódi emberek virtuális másolatainak megjelenése (beleértve a „deepfake-et”) új vitákhoz vezetett arról, hogy miként használható fel egy személy hasonlatossága beleegyezésével vagy anélkül. Egyrészt a hírességek hamisított karakterének felhasználásával a pornóipar egyre inkább gyarapszik, másrészt a hírességek „szimulációs jogokat” foglalnak bele szerződéseikbe, hogy hasonlatosságukat a jövőben is felhasználhassák (érdemes megemlíteni Lionel Messit, aki engedélyezte a PepsiCo-nak, hogy digitális változatát használja a Lay’s Chips reklámozására). Az emberek akaratlanul vagy kétségbeesetten eladhatják digitális képüket beleegyezés vagy megfelelő ellenszolgáltatás nélkül.
A virtuális avatár helyettesíti az embert?
Egyelőre úgy tűnik, hogy a virtuális mások és az emberek kapcsolata inkább alkalmas az együttélésre, mint a helyettesítésre. Egyelőre a virtuális influenszerek nem tudnak úgy kapcsolódni az emberekhez, mint egy valódi személy, bár nehéz megmondani, hogy ez hogyan változhat a jövőben. Ami az emberi tartalomkészítőket illeti, a virtuális befolyásolók inspirációt és versenyt is jelentenek. Átformálják azt a gondolatot, hogy mit jelent kreatívnak és befolyásosnak lenni az interneten. Akár tetszik, akár nem, az emberi alkotóknak együtt kell dolgozniuk velük, amilyen módon csak tudnak.
