Többórás – esetleg többnapos – várakozás, majd egy kattintás. És a természetfotós megörökíti, ahogy egy denevér vizet iszik a tóból, egy egér kikukucskál a fatörzsből, vagy egy hattyú éppen elstartol.
Egyik tárgyalás a másik után, számtalan döntési helyzet, versenyfutás az idővel, stressz. A hétvégén pedig tökéletes nyugalom, madárfütty valahol a hegyekben vagy egy tó partján, az állatokat lesve, hogy mikor lehet egy érdekes mozdulatot, egy ritka pillanatot lencsevégre kapni. Jól hangzik, a hétvégi program mindenképpen.
Forrásy Csaba ismert természetfotós már nem birkózik ugyan a mindennapok problémáival, ám villamosmérnökként 40 évig gyakorolta a szakma és a hobbi összeegyeztetését. Igaz, akkoriban még könnyebb helyzetben volt, mint a legtöbb mai mérnök, menedzser.
„Mindenféle természetfotót szívesen készítek, de talán leginkább a tájképeket és a makrofelvételeket kedvelem. A szakmámból fakadóan van egy speciális terület is, amelyet előnyben részesítek: kisemlősöket, azokon belül is leginkább denevéreket fotózok. A repülő állatok éjszakai fényképezéséhez egy speciális eszközt, úgynevezett fénysorompót használok, ezt villamosmérnökként magam építettem” – fogalmaz Forrásy Csaba.
A fénysorompó infravörös fénysugarat alkalmaz, a visszaverődő jeleket egy elektronika dolgozza fel. Ha az állat megszakítja a fénysugarat, akkor azt az elektronika érzékeli, és működésbe hozza a fényképezőgép zárát, illetve teljes sötétségben a vakukat. Ezzel az eljárással a fényképezőgép átlag 50 milliszekundumos késleltetése néhány milliszekundumra csökkenthető, azaz éles fotó készíthető a repülő állatról.
| Minőség és pénztárca |
|---|
|
Elfogadott nézet, hogy jó minőségű természetfotót csak tükörreflexes géppel lehet készíteni. A kiegészítőket aztán attól függően választhatja meg a fotós, hogy a természetfényképezés mely területével akar foglalkozni, illetve hogy milyen vastag a pénztárcája. A madár- vagy nagyvadfényképezéshez például a 300-400 milliméteres teleobjektív a belépőszint. Egy jó minőségű eszköz 200-300 ezer forintba kerül, ám ha valaki megteheti, akkor vásárolhat 500-600 milliméteres teleobjektívet is. Ez utóbbi ára meghaladhatja akár az 1 millió forintot is. |
Forrásy Csaba – aki 50 éve, kezdetleges eszközökkel és módszerekkel kezdett el fényképezni – ma egyértelműen a digitális technika híve. Kicsit sznobnak érzi azokat a fotósokat, akik napjainkban is a filmes gépekre esküsznek. Ő maga 5 évvel ezelőtt váltott. Amikor a fotóstanfolyamokon, oktatóként már igen magányosnak érezte magát csúcsminőségű, ám analóg gépével, az áttérés mellett döntött. „Navigare necesse est! Meggyőződésem, hogy a jó minőségű digitális gépek elérték, sőt túlszárnyalták a filmes gépek minőségét. Arról nem is beszélve, hogy a digitális képek szinte bárhonnan, bárhova, azonnal elküldhetők, számítógépen tetszőlegesen rendszerezhetők, illetve a különböző képfeldolgozó programokkal szinte korlátlanul módosíthatók, szerkeszthetők. A magam részéről ma már csak akkor veszek a kezembe hagyományos fényképezőgépet, ha valamilyen különleges fotót, például hosszú expozíciót igénylő felvételeket készítek” – hangsúlyozza. Forrásy Csaba úgy véli, hogy ennek ellenére a filmet és főleg a fekete-fehér technikát mint művészi kifejezőeszközt el kell fogadnunk.
Noha a digitális technika, a számítógépes programokkal utólag elvégezhető számtalan bűvészkedés szinte csábítja a fotóst a lazább munkára, egy „nagy öreg” másképpen gondolkodik. Elmondása szerint igyekszik ugyanolyan alaposan elkészíteni a felvételeket, mint korábban, így rendkívül kevés utómunkát végez. Nagyon kevés olyan fotója van, amihez egyáltalán hozzányúl a számítógépen, és ha mégis, akkor is csak egy apró retusálás, tónuskorrekció vagy piszokeltávolítás jöhet szóba.
Mallász Judit
