Lehetséges, hogy színészek helyett gépek szinkronizáljanak egy filmet? A szakember szerint erre maximum valamikor a távoli jövőben kerülhetne sor.
Biztosan sokakban felmerült már, hogy ha ilyen szélsebesen terjednek és hálózzák be mindennapjainkat a digitális technológiák, vajon eljön-e az az idő, amikor már nemcsak a filmek képi világában fog visszaköszönni a rengeteg cgi (computer-generated imagery, számítógépen létrehozott kép), hanem a hangot is „kezelésbe” veszik a programozók. Azaz például költséghatékonysági okokból nem színészeket, szinkronszínészeket alkalmaznak majd a stúdiók, hanem mondjuk egy emberi érzelmekkel felturbózott szuperszámítógépet. Hogy választ kapjak kissé furcsa, ugyanakkor tagadhatatlanul futurisztikus kérdéseimre, a hazai szinkronos szakma egyik ismert képviselőjét, Dezsőffy Rajz Katalint kérdeztem meg a filmipart várhatóan „sújtó” esetleges jövőbeli változásokról.
A szakember elmondta, hogy bár folyamatosan folynak kísérletek, hogy a számítógépeket megtanítsák beszélni, érzelmeket átadni, ám tudomása szerint az alapvető érzelmek számítógépekbe plántálásán túl még nem jutott a tudomány. „Az, ami egy ember érzelmi világából összegyúrható, amit megélt, feldolgozott, azt egy gép nemigen tudja követni. Lehet, hogy a távoli jövőben lesz erre lehetőség, ám ehhez a szakmához rutin, tapasztalat kell. Ez is színművészet, ide hús-vér színészek kellenek, akiket a szinkrongépek nem tudnak megfelelőképp helyettesíteni” – magyarázta Dezsőffy Rajz Katalin.
A digitális technológiák egyébként sokat lendítettek ezen a szakmán. A hangfelvétel már számítógépen történik, ami a magnószalagos rögzítés és a manuális vágáshoz képest nagy előrelépést jelent, hiszen a hangot illetően annyi sávot lehet létrehozni, amennyit csak akarunk, ami azért is előnyös, mivel a színészek általában nem egyszerre szoktak jelen lenni a munkálatoknál.
A szinkronrendezést nem lehet intézményes keretek között bebiflázni. „Olyan szakképzés, hogy szinkronrendező, nem létezik. A szinkronrendezők általában hangmérnökökből, gyártásvezetőkből vagy vágókból, illetve színházi rendezőkből vagy színészekből lesznek” – tette hozzá a szakember, aki maga is hosszú évek alatt szívta magába a szakma csínját-bínját.
„Annak idején mindannyian a Pannónia Filmstúdió köpenyéből bújtunk elő, s mind végigjártuk a szamárlétrát; eleinte csak asszisztáltunk, s csak később kezdtünk önállóan rendezni. Ez ma már nem egészen így van: gyakorlatilag, aki be akar jutni, az bekerül, ismerősök, rokonok által” – fűzte hozzá a szakember, aki ha éppen nem rendez, igyekszik minél több időt szánni családjára, vagy éppen továbbképzi magát.
„Hobbiból elvégeztem egy életmód-tanácsadási tanfolyamot is. Ez elég sokat segített a szakmában, akár csak a pszichológia” – mondta, hozzátéve, hogy jól feltalálja magát az információs társadalomban is. „Elég sokat használom a számítógépet, hiszen munkaeszközöm. Nem vagyok guru, de nyitott vagyok, és ha elém raknak egy laptopot, nem szoktam zavarba jönni”.
Miski Gábor








