Az internet lerázta magáról a több mint egy évtizedes amerikai ellenőrzést, és a hazai polgárok is kezdenek ráérezni az internetes banki ügyintézés előnyeire.
A legalább hetente internetező 18–69 évesek 38 százaléka él a világháló adta banki lehetőségekkel, a folyószámlával rendelkező netpolgárok körében pedig 45 százalék az online bankolók aránya – derült ki az NRC Piackutató szeptember végén nyilvánosságot látott felméréséből. Mindez azt jelenti, hogy jelenleg – ha nem is minden esetben, de legalább alkalmanként – 1,2 millióan intézik bankügyeiket az interneten; ez a szám 2006-ban még alig haladta meg a félmilliót.
Aki ismeri, kedveli
A netpolgárok leginkább a pénzügyeikkel kapcsolatos információszerzést, valamint az átutalásokat helyezik át az internetre. Az online bankot használók 90 százaléka szinte mindig az interneten kérdezi le számlainformációit, míg eseti forintátutalást 82 százalékuk intéz jellemzően netbankon keresztül. Háromból ketten a postai csekkeket is online módon fizetik be, és ugyanez az arány figyelhető meg a hitelkártya- vagy a mobiltelefon-egyenleg feltöltése esetében is.
A jövőről és az ország versenyképességéről szólva mindenki hangsúlyozza az oktatás fontosságát, a diákok mind magasabb szintű felkészítésének szükségességét. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) cselekedett is: nyolcszáz darab Fujitsu Esprimo notebookot vásárolt első éves nappali tagozatos hallgatói számára. Az akció keretében kapott gépek a diploma megszerzése után véglegesen a hallgatók tulajdonába kerülnek. Kérdés persze, hogy hány felsőoktatási intézmény fogja követni az egriek példáját.
A felnőttképzésben lát kiaknázatlan lehetőségeket a Kürt: a cég szeptemberben indította el coach- és etikushacker-képzését a Kürt Akadémián. „A vezető szinte minden adottsággal rendelkezik, amivel a coach bír. Értelemszerűen felmerül a kérdés, miben rejlik akkor a coach komparatív előnye. Nos, például abban, hogy őt nem köti le a vezetés mindennapos terhe. Van ideje tudást gyűjteni és szállítani a vezető számára” – fogalmazott Mérő László matematikus, pszichológus, az Akadémia egyik oktatója.
Talán már a válság enyhülésének jeleként is értékelhető, hogy megjött az amerikai cégek felvásárlási kedve: szeptember végén két ilyen tranzakcióról is jött hír.
Bevásárolnak
A kettő közül az az ajánlat lett problémásabb, amelyet a videokommunikációs eszközeiről ismert norvég Tandbergnek tett a Cisco Systems. A Cisco a jövő egyik nagy lehetőségét látja a drága üzleti utazások egy részét feleslegessé tévő videokonferenciás rendszerekben, és számos megoldása van erre a területre; a Tandberg hasonlóan széles termékválasztékkal rendelkezik. Az első, 3 milliárd dolláros ajánlatot a Tandberg igazgatótanácsa elfogadta, ám a történet itt korántsem ért véget. A részvényesek többsége ugyanis nemet mondott, túlságosan alacsonynak érezve az árat. November közepén aztán a Cisco megemelte az árat 3,41 milliárd dollárra, ami már elégnek bizonyult, így december elején megszerezte a részvények több mint 90 százalékát.
|
Túl a kétmilliárdon |
|---|
|
Szeptemberre az Apple online szoftveráruházában a szoftverletöltések száma meghaladta a kétmilliárdot. A szám különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy az iPhone-okra és iTouchokra készült programokat kínáló webáruház alig egy évvel ezelőtt, 2008 júliusában nyitotta meg virtuális kapuit. Az online boltban jelenleg több mint 85 ezer alkalmazás kapható, az iPhone Developer programban pedig 125 ezer fejlesztő vesz részt. Az alkalmazásokat pillanatnyilag mintegy 50 millió készülékre lehet letölteni. Mindezeket egybevéve, az App Store a világ legnagyobb szoftveráruháza – állítja az Apple. |
Közel kétszer akkora az értéke annak az üzletnek, amiben a Xerox érdekelt: a cég készpénzben és saját részvényekben 6,4 milliárd dollárt hajlandó fizetni az Affiliated Computer Servicesért. A tranzakciótól azt reméli a Xerox, hogy erőteljesebben tud fókuszálni az üzleti folyamatok menedzsmentjére és a kiszervezésre. A Xerox késhegyre menő küzdelmet folytat a menedzselt nyomtatási szolgáltatások piacán, amiben jól jöhet neki egy olyan vállalat, amelynek ügyfeleit rá lehet beszélni a folyamatok átszervezésére vagy éppen dokumentummenedzsment-programok indítására.
Függetlenedő ICANN
Kiszabadul az amerikai gyámkodás alól az internet: a legtöbb szakértő így értelmezi azt az új megállapodást, amelyet az amerikai kereskedelmi minisztériummal írt alá az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN).
Az új megállapodás teljes autonómiát ad a testületnek: munkáját immár nem az amerikai hatóságok, hanem a globális „internetes közösség” felügyeli majd. Ennek részei lesznek az amerikaiak is, de csak annyi joggal, mint bárki más. A belső dokumentumokat, vizsgálatok eredményeit a teljes nyilvánosság elé tárják, és azokat mindenki szabadon véleményezheti.
