A helyes eszközmenedzsment fél egészség, tartja a mondás. S ha erről készletgazdálkodási szoftverrel megtámogatott stratégiát is készítünk, nem rajtunk fog múlni a vállalat nyereségessége.
Alapvető elvárás a költséghatékonyság minden vállalati folyamatban, nincs másképp az üzemeltetési, karbantartási tevékenységek esetében sem. Mindig van lehetőség egyes területeken a költségek lefaragására hátrányos következmények nélkül. Ráadásul a fokozott versenyben a sikeres működéshez a vállalat minden erőforrását a lehető leghatékonyabb módon kell csatasorba állítani. A karbantartás mellett a készletgazdálkodás az a terület, amely kellő figyelemmel és támogatással javítja az eszközök megtérülését – mutatnak rá szakértők.
Nem alábecsülni!
Egyre több cégvezető ismeri fel tehát, hogy nem érdemes alábecsülni a karbantartás jelentőségét, hiszen a helyes karbantartási stratégia nagyban hozzájárul a vállalat nyereségességéhez. Evidens, hogy a termelő berendezések rendelkezésre állása, kapacitásuk optimális kihasználása vagy életciklusuk alakulása hatással van a termelésre. Ám a karbantartásnak ezeket a mutatókat úgy kell optimalizálnia, hogy a lehető legkevesebb időbe és költségbe kerüljön.
A következő kérdésekre kell választ találni. Pontosan mennyibe kerül az egyes gépek üzemeltetése? Melyek a leggazdaságosabb alkatrészek, berendezések? Javítsunk vagy cseréljünk?
|
Megtérülés |
|---|
|
Egy üzemben túl magasnak ítélték meg a gyorsan kopó alkatrészek felhasználását, és célul tűzték ki ennek csökkentését. A karbantartási rendszer (cmms) adatbázisából nyert adatok alapján a szakemberek elemezték a helyzetet. Ezután javítottak a konstrukciókon, optimális beállításokat készítettek, dolgozói tréningeket tartottak. Az eredményt úgyszintén a cmms segítségével mérték, s kontrolltervet készítettek a kedvező eredmény fenntartására. Az adott gépcsoport költségeiből mintegy 20 százalékot sikerült ily módon lefaragniuk, amely a teljes termelési költség 10 százalékára rúgott. |
Stratégiaalkotás
Ám gyakran hiába teszik fel ezeket a kérdéseket. Sok vállalatnál ugyanis szűkülő pénzügyi és humán kapacitással szembesül a karbantartás. Ez megfelelő stratégia és szervezés nélkül igen kockázatos lehet, hiszen az elégtelen karbantartás a termelő berendezések üzembiztosságának hanyatlásához, végeredményben pedig a termelékenység csökkenéséhez vezethet. Az elhalasztott karbantartás háromszor, négyszer annyiba kerül, mint a tervezett.
A hatékony eszközmenedzsment ugyanakkor túlmutat azon, hogy megjavítsunk egy berendezést, amikor az meghibásodik. A cél javítani az eszközök rendelkezésre állását, megbízhatóságát, üzembiztosságát és működtetésük megtérülését. Emellett védeni kell az eszközök életciklusát, csökkenteni a leállások számát is idejét.
Gondos elemzéssel azonosíthatók a jövőben nagy eséllyel alulteljesítő berendezések. Nem beszélve a munkaerő jobb kihasználásáról és az optimális készletszint kialakításáról. Pontos kalkulációk készíthetők az egyes berendezések karbantartási költségeiről is.
Mártonffy Attila
