Noha a mikro-, kis- és közepes vállalkozások képezik a hazai gazdaság gerincét, információtechnológiai ellátottságuk egyáltalán nem nevezhető ideálisnak, sőt inkább elszomorítónak. Több mint tízéves lemaradásukat állami segítséggel lehetne csökkenteni. Vagy ez csak szélmalomharc?
Mindig is meghatározó szerepet töltöttek be a mikro-, kis- és közepes vállalkozások a magyar gazdaság életében. Ma is ezek a cégek a magyar gazdaság motorjai. Ez a szektor teszi ki az összes működő vállalkozás 99,9 százalékát, az üzleti szférában foglalkoztatottak 73,8 százalékának biztosít munkát, valamint a bruttó hozzáadott értéknek több mint a felét állítja elő. Kiemelten fontos tehát, hogy felszereltségük, technológiai hátterük tekintetében ne legyenek lemaradva nagyobb társaikhoz képest. Versenyképességük, piacon maradásuk, munkahelyteremtő és -megtartó képességük egyik feltétele, ha lépést tudnak tartani a kor technikai elvárásaival. Ehhez korszerű gyártási eszközökre, korszerű számítógépparkra, minden igényt kielégítő szoftverekre és jól működő információs technológiára van szükségük.
Jobban mondva lenne, mert most nem rendelkeznek ilyen felkészültséggel.
Mint a borravaló
A Navigator Informatika felmérése szerint a kis- és középvállalkozásoknak több mint egy évtizedes hátrányt kell behozniuk az informatikai fejlesztések területén. Az utóbbi két évtizedben azonban a kkv-k informatikai rendszereivel kapcsolatos elvárások alacsony szinten stabilizálódtak. Pedig a biztonság, a kiszámíthatóság és a működés tervezhetősége elsődleges fontosságú volna a vállalkozások számára. Már az igen kicsi cégek is törekednek arra, hogy működésüket optimalizálják, és még gazdaságosabban tudják kiszolgálni az egyre növekvő vevői igényeket. A fejlesztéshez szükséges források előteremtése azonban a legtöbb vállalkozásnak nehézséget jelent.
A fejlődés egyik legfontosabb feltétele a szóban forgó vállalkozási kör informatikai fejlettségi szintjének növelése, amely azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben állami támogatás nélkül nem vihető végbe. Ha a kormány a kkv-fejlesztéssel kapcsolatos stratégiája részeként támogatná az új típusú informatikai szolgáltatások bevezetését vagy az informatikai erőforrás-kihelyezést, akkor lehetőséget teremtene a vállalkozások számára, hogy kimozduljanak az informatikai szinten tartás csapdájából. A támogatások megvalósulása stabil és hatékony működést eredményezne, és javulna a kis- és középvállalkozások nemzetközi versenyképessége is.
Digitális szakadék
Az, hogy a magyar kkv-szektor informatikai ellátottsága elmarad a hazai nagy- és multinacionális vállalatokétól, a magyarországi gazdasági helyzet duális voltát jelzi. Létezik ugyanis egy fejlett és hatékonyan működő nagyvállalati kör, amellyel szemben alacsony versenyképességű és hatékonyságú vállalkozástömeg áll. Ezért fontos lenne a kkv-kör dinamizálása – fűzi tovább Vicze Gábor, az IVSZ elnökségi tagja és EU-források munkacsoportjának vezetője.
A szóban forgó cégek jellemzően forráshiányosak, s nem tudnak olyan, például informatikai beruházásokat finanszírozni, amelyek megtérülése nem rövid távon vagy azonnal jelentkezik. Ezért a cégvezetők hajlamosak az informatikai fejlesztéseket költségtételként felfogni, amelyet pedig könnyen el lehet halasztani. Erre néhány éve még a válság is rádolgozott.
Így az egyetlen potenciális fejlesztési forrás az EU-tól kapott pályázati támogatás. Ezek a források jól láthatóan nagy lökést tudnának adni azoknak a cégeknek, amelyek igénybe tudják venni. A kifejezetten kkv-knak informatikai fejlesztésére kiírt pályázatok azonban túlságosan kevés céget érint, évente néhány százat, ami eltörpül a több százezres mikro-, kis- és középvállalati körben.
Kombináltan kellene
A patthelyzet feloldásához egyrészt a pályázatokat az eddiginél hangsúlyosabban kellene az informatika felé terelni, másrészt meg kellene változtatni a vállalati folyamatmenedzsment bevezetésére irányuló Gopos pályázat (2.2.1.) koncepcióját. Egyrészt növelni kellene az egy pályázó által elnyerhető összeget, másrészt ki kellene terjeszteni a felhasználási területet, harmadrészt pedig a támogatási intenzitást is lehetne erősíteni. A 2004 óta létező folyamatmenedzsment-pályázat egyébként azért is fontos, mert kiváló best practice pályázat – olyannyira, hogy a térség számos országa átvette tőlünk.
A pályázat gyenge pontja viszont a fentiek mellett még az is, hogy a kiírók feltételezték, hogy aki folyamatmenedzsmentet (például vállalatirányítási rendszert) vezet be, előzőleg már kiépítette jól működő informatikai infrastruktúráját.
Létezik ugyan a Gop 2.1.1. is a szóban forgó vállalati kör technológiai fejlesztésének támogatására, de itt a cégek inkább gyártó gépsorokat, gépeket szereznek be. Nincs kizárva hardverek beszerzése sem, de a pályázati konstrukció nem úgy épül fel, hogy tisztán informatikai infrastruktúra-beruházást ösztönözne (noha nem zárja ezt ki). Ráadásul az optimálisan pályázható projektméret 20–30 millió forint, ami túl nagy falat lenne egy kisvállalatnak. Ellenben például egy 20–30 fős cégnek arra lenne szüksége, hogy 5–10 millió forintból beszerezze eszközparkját, kialakítsa rendszerét, hálózatát, s ehhez bevezetési segítséget is (tanácsadást, testre szabást és oktatást) kapjon. Ilyen típusú projekt azonban eléggé nehezen fér bele a jelenlegi pályázatokba.
Ahhoz, hogy a hazai kkv-szektor modernizálásában érezhető lépést tegyünk, évi legalább 5 ezer céget kellene bevonni egy fejlesztési programba.
Hiányzó készségek
Akadályozza a szektor fejlődését az objektív akadályokon túl az is, hogy nincsenek meg benne azok a készségek, illetve gondolkodásmód, amelyek az informatika versenyképesség-növelő hatásának felismeréséhez vezetnek. Elvileg ugyan létezik egy, a cégek informatikai oktatását is támogató Támop-os pályázat, ám itt is szűk a mozgástér. A részvétel ugyanis a legutóbbi időkig ahhoz volt kötve, hogy a pályázónak már sikeres Gop-os eszközbeszerzési és modernizációs pályázat álljon a háta mögött.
A hazai kkv-szektor it-felkészültségének támogatására igazából olyan kombinált pályázat lenne jó, amely egyaránt tartalmaz infrastruktúra- és oktatási elemeket.
Mártonffy Attila
