A szélessávú sebesség növekedése ösztönző hatással van a gazdasági növekedésre is. A pozitív hatás az automatizált és egyszerűsített folyamatokból, a nagyobb termelékenységből, valamint az olyan alapvető szolgáltatások jobb hozzáférhetőségéből származik, mint az oktatás és az egészségügy.
A szélessávú sebesség minden egyes megkettőződése 0,3 százalékkal növeli a bruttó hazai terméket, a szélessávú penetráció pedig minden egyes 10 százalékpontos növekedése 1 százalékkal növeli a gdp-t – bizonyítja be az Ericsson, az Arthur D. Little és a Chalmers University of Technology 33 OECD-tagországban végzett felmérése. Ez a növekedési ráta az OECD-régióban 126 milliárd dollárral egyenértékű, amely a Balti-államok összesített gdp-jénél nagyobb összegnek, valamint az elmúlt évtizedben tapasztalható átlagos OECD-növekedés több mint hetedének felel meg.
Ez a növekedés nem csupán az infrastruktúra kiépítése kapcsán létrehozott állások közvetlen és közvetett gazdasági aktivitásából és a gazdaságban tapasztalható közvetlen hatékonyságnövekedésből fakad, hanem az indukált hatásból is, amely a munkamódszerek és folyamatok a társadalom minden szintjén tapasztalható változásából származik. Ez az indukált hatás a leginkább fenntartható dimenzió és az említett gdp-növekedésnek akár egyharmadát is kiteheti.
A szélessáv képes a gazdasági növekedést ösztönözni azáltal, hogy új lehetőségeket teremt a fejlettebb online szolgáltatások, intelligensebb közüzemi szolgáltatások, a távmunka és a videokonferenciák előtt. Az egészségügyben például a várakozások szerint 500 millió ember fog majd mobilalkalmazásokat használni. A szélessávú hozzáféréssel rendelkezők száma egyébként a jelenlegi becsült 1 milliárdról 2016-re körülbelül 5 milliárdra nő, és a többségük mobil szélessávú hozzáféréssel fog rendelkezni. A csatlakoztathatóság és a szélessáv csupán kiindulási pont az innováció, együttműködés és közösségi tevékenységek új módjai felé.
Mártonffy Attila
