Két évvel a ChatGPT megjelenése után a mesterséges intelligenciára épülő üzleti modellek közül kiemelkedik egy terület, amely nemcsak ígéretes, de dollármilliárdokat is vonz: a kódgenerálás. A szoftverfejlesztés MI-alapú újragondolása látványos növekedést hozott – de a felszín alatt komoly feszültségek is húzódnak.
A kaliforniai Cursor nevű startup májusban 900 millió dollárt vont be, 10 milliárd dolláros értékelés mellett. A cég olyan mesterséges intelligenciát fejleszt, amely képes automatikusan kódot írni, kiegészíteni és akár teljes programrészeket létrehozni emberi beavatkozás nélkül. A Windsurf, a Codeium nevű MI-eszköz mögött álló vállalkozás pedig épp az OpenAI-jal tárgyal egy 3 milliárd dolláros felvásárlásról – jól mutatva, hogy a „vibe coding”, vagyis az utasításalapú, természetes nyelvű kódírás korántsem sci-fi már.
A Cognition vezérigazgatója, Scott Wu szerint a mesterséges intelligencia gyakorlatilag átvette a rutinfeladatokat. A fejlesztő szerepe teljesen átalakult: nem szintaxis-tudásra, hanem kreatív problémamegoldásra van szükség. A startupok versenyt futnak az idővel: gyorsan akarják elérni a kritikus felhasználószámot, hogy szabvánnyá válhassanak, még mielőtt a nagy tech cégek beelőznék őket.
Pedig a nagyok már a pályán vannak: a Microsoft, a Google, az OpenAI és az Anthropic is új kódgeneráló termékeket jelentett be 2025 májusában. A Microsoft GitHub Copilotja már 15 millió felhasználóval rendelkezik, és tavaly 500 millió dollár bevételt termelt – miközben a Microsoft világszerte 6000 fejlesztőt bocsátott el, köztük több ezer szoftverest a vállalat washingtoni központjából. A Google szerint saját szoftverének több mint 30 százalékát MI írja, az Amazon pedig arról számolt be, hogy 4500 fejlesztőévnyi munkát váltottak ki mesterséges intelligenciával. Nem meglepő tehát, hogy a pályakezdők iránti kereslet is visszaesett: a Signalfire kockázati tőkebefektető cég szerint 2024-ben 24 százalékkal csökkent az egy évnél kevesebb tapasztalattal rendelkező új alkalmazottak száma.
Bár a startupok éves árbevételük alapján sikeresnek tűnnek – a Cursor már 100 millió, a Windsurf 50 millió dollárt termel éves szinten –, valójában mindkét cég veszteséges. A működési költségeik, főként a lekérdezésekhez használt alapmodellek (például az Anthropic Claude) licencdíjai miatt, meghaladják a bevételeiket. A kódgeneráló eszközök ára valószínűleg emelkedni fog – figyelmeztet Quinn Slack, a Sourcegraph vezérigazgatója. A startupok ezért egyre inkább saját MI-modellek fejlesztésébe fognak, hogy csökkentsék a külső függőséget. A Windsurf már be is jelentette első, kifejezetten szoftverfejlesztésre optimalizált házon belüli modelljét. A Cursor pedig kutatókat toborzott saját „frontier-level” modell tréningelésére. Ez azonban hatalmas beruházást igényel: a Replit például inkább visszalépett a saját modell fejlesztésétől, miután kiszámolta a költségeket.
A Poolside, amely eddig több mint 600 millió dollárt gyűjtött, az AWS-szel partnerségben teszteli saját modelljét – de még nem jelent meg termékkel. A Magic Dev nevű startup 500 millió dollárt vont be, és már 2024 nyarára ígérte saját modelljét – ám eddig semmi nem jelent meg.
Miközben a verseny egyre élesedik, egyre világosabb: nem az a kérdés, hogy kié a legjobb technológia, hanem az, hogy ki tudja azt a legjobban termékké, ökoszisztémává formálni. A szoftverfejlesztés világa új korszakba lépett – ahol a kódot már nem emberi kezek, hanem intelligens algoritmusok írják.
