A Microsoft visszavonulót fúj: a Windows-felhasználók az Európai Gazdasági Térségben (EGT) mostantól mentesülhetnek attól az idegesítő nyomástól, amellyel a vállalat az Edge böngésző használatára próbálta rávenni őket. Az EU digitális piacokról szóló törvénye (Digital Markets Act, DMA) ugyanis rákényszerítette a vállalatot, hogy valódi választási lehetőséget adjon az embereknek.
A május végén kiadott frissítések (Edge 137.0.3296.52-től kezdődően) lehetővé teszik az Edge teljes eltávolítását, a Microsoft Store ikonjának eltüntetését, és ami talán a legfontosabb: megszűnnek a felugró ablakok és figyelmeztetések, amelyek arra kérlelték a felhasználókat, hogy állítsák be az Edge-et alapértelmezett böngészőként — kivéve, ha maguk nyitják meg az alkalmazást.
Az újdonságok kizárólag az EGT régióban érhetők el, vagyis az EU 27 tagállama mellett Izland, Liechtenstein és Norvégia felhasználói élvezhetik őket. Az amerikai felhasználók – legalábbis egyelőre – továbbra is kénytelenek elviselni a Microsoft „rábeszélőgépeit”.
Az új rendszer szerint ha valaki például a Chrome-ot vagy a Firefoxot választja alapértelmezettként, az automatikusan felkerül a tálcára – hacsak ezt külön nem tiltja le. Ráadásul mostantól nemcsak a webcímek (.html, https), hanem további fájltípusok (pl. .svg, ftp, „read”) is ehhez az alapértelmezett böngészőhöz kapcsolódnak.
További jelentős változás, hogy a Windows 10 és 11 felhasználói ezentúl eltávolíthatják a Microsoft Store-t is a Start menüből és a Beállításokból. Fontos azonban, hogy az így telepített alkalmazások továbbra is kapnak frissítéseket, és a Store később bármikor újratelepíthető.
A Windows Keresés funkció is nyitottabbá válik: mostantól a harmadik féltől származó alkalmazások is automatikusan integrálhatják saját keresési eredményeiket. Emellett a keresőszolgáltatók sorrendje is szabadon módosítható lesz a felhasználó igényei szerint.
A Microsoft szerint a változások nagy része 2025 júniusának elején lépnek életbe, a szélesebb körű frissítések pedig júliusban várhatók a stabil Windows-verziókban.
A történet tanulsága világos: ahol erős a szabályozás, ott a techcégek is kénytelenek visszafogni agresszív gyakorlatukat. Az EU-s DMA keretei között a felhasználók végre valóban szabadon dönthetnek arról, milyen eszközöket és alkalmazásokat használnak a számítógépükön, anélkül, hogy a Microsoft „emlékeztetné” őket az „ajánlott” megoldásaira.
