Egy atlantai nagykereskedelem vezérigazgatója két éve kap hívásokat csalódott vásárlóktól, az érintett emberek ugyanis azt hitték, hogy az ő cégének hirdetéseire válaszoltak a Facebookon vagy az Instagramon. Valójában azonban csalók futtatták a hirdetéseket a vállalkozásának nevében, ellopott képekkel és címmel, irreálisan olcsó ajánlatokkal. A vásárlók fizettek – az árut azonban soha nem kapták meg.
A Meta, a Facebook és az Instagram anyacége egyre komolyabb szereplője az internetes csalások világának – ezt nemcsak az érintett cégek, de szabályozó hatóságok és bankok is megerősítik. Egy belső jelentés szerint a 2023 és 2024 közötti időszakban a JPMorgan Chase Zelle-alapú csalásainak közel fele Meta-platformokról indult. Hasonló eredményekre jutottak a brit és ausztrál hatóságok is. Egy 2022-es belső elemzés szerint az újonnan regisztráló hirdetők 70 százaléka valamilyen formában csalásra, tiltott árukra vagy silány termékekre építette kampányát.
A probléma forrásai gyakran Kínából, Sri Lankáról, Vietnámból vagy a Fülöp-szigetekről származnak. A csalók ellopják a cégek fotóit és címét, majd hamis hirdetéseket futtatnak, amikhez a vállalkozások semmilyen módon nem kapcsolódnak. Az áldozatok – akik sok esetben több száz dollárt veszítenek – rendre felháborodva fordulnak az álcázott cégekhez, amelyeknek így nemcsak jóhírük, de hitelességük is csorbul.
Szerény visszatartó erő?
Bár a Meta hivatalosan elismeri, hogy „csalásjárvánnyal” küzd, egyes munkavállalói szerint a vállalat nehezen veszi rá magát, hogy valóban hatékony intézkedéseket vezessen be. Az automatikus szankciórendszer akár 32 pénzügyi visszaélésig is tolerálhatja az elkövetőket, mielőtt kitiltaná őket. Az igazi dilemmát azonban az jelenti, hogy a cég reklámbevételei 2024-ben meghaladták a 160 milliárd dollárt – vagyis az adócsaló hirdetők is a motorját jelentik a Meta hirdetési gépezetének.
A Marketplace, a Meta másodkézből való eladásra létrehozott piactere, a csalók egyik kedvenc terepe lett. Az online hirdetések között hemzsegnek az állateladási csalások, pedig a Meta szabályzata tiltja az efféle tranzakciókat. Egy keresés során ezrekre rúgott a „kölyökkutya” kulcsszóra adott hirdetések száma, melyek döntő többsége nem kapcsolódott sem tenyésztőhöz, sem hivatalos menhelyhez, és gyakran Kamerunból indultak.
Szélmalomharc
A Meta azt állítja, hogy 2023-ban több mint 2 millió, csaláshoz köthető fiókot törölt, és folyamatosan fejleszti a felismerő rendszereit, például arcfelismerésen alapuló azonosítókat tesztel. Ám a belső dokumentumok szerint a csalások elleni fellépés korábban alacsony prioritást élvezett: a rendszeres, automatizált szűrés helyett inkább más területekre, például az emberkereskedelem vagy az öngyilkosság-megelőzés témájára összpontosítottak.
A Meta közben jogi úton is igyekszik kibújni a felelősség alól. Egy ausztrál milliárdos, Andrew Forrest például azért perelte be a vállalatot, mert a nevével és MI-klónozott hangjával futottak befektetési csalások hirdetései. A Meta védekezése szerint azonban nincs jogi kötelezettsége arra, hogy ellenőrizze az ilyen hirdetések valódiságát vagy az azt futtató személyek kilétét.
A legnagyobb aggodalmat azonban az okozza, hogy ezek a csalások nem csupán egyéni veszteségeket, hanem globális, szervezett bűnözést finanszíroznak. A délkelet-ázsiai csaláshálózatok gyakran emberkereskedelemmel szerzik a munkaerőt, akiket börtönszerű táborokba zárva, kínzásokkal és fenyegetésekkel kényszerítenek arra, hogy nap mint nap áldozatokat szedjenek az interneten.
