Januártól egy kézben, a Pro-M Zrt.-nél csoportosulnak a készenléti, az oktatási és a közigazgatási hálózati szolgáltatások, így a társaságba integrálódott az összes kormányzati célú hírközlési hálózat. Februárban megkezdődött a szélessávú szolgáltatások bevezetése is, miáltal a hazai készenléti szolgálatok kommunikációját biztosító EDR-rendszer a hangalapú kapcsolat létesítésén túl adat-, kép- és videótovábbításra is alkalmassá vált, mondta lapunknak dr. Balla Ferenc, a hálózatokat üzemeltető és fejlesztő Pro-M Zrt. vezérigazgatója.
◼︎ Állami hálózatok egy kézben
– Egy éve még arról beszélgettünk, hogy 2024 végére kiépül a készenléti szervek szélessávú mobil hálózata. Hol tart jelenleg ez a folyamat?
– Büszkén mondhatom, hogy a tervezetteknek megfelelően elindult a hazai szélessávú készenléti kommunikáció. A több éves felkészülésnek és sok kiváló munkatárs szakértelmének köszönhetően tavaly kiépültek a redundáns központi rendszerek, a korábban privát kézben lévő mintegy 2500 bázisállomást átterheltük a saját rendszerünkre, megtörténtek az utolsó mérések, antennaállítások. Idén februártól pedig már elérhető az országos lakossági lefedettségű szolgáltatás.
Az elmúlt években is nagy hangsúlyt kaptak a szolgáltatásfejlesztések, de természetesen a munka nem áll meg, folyamatosan bővítjük tovább a lefedettséget. A ritkán lakott helyeket, elsősorban a zöldhatárt is le kell fednünk jó minőségű mobilhálózattal. A cél a 99,9 százalékos területi lefedettség, amelyhez még mintegy 300 bázisállomást kell telepíteni szerte az országban, amit várhatóan 2028-ra érünk el. Addig természetesen a TETRA és az EDR hálózat párhuzamosan fog működni. Ez nem is akkora baj, mert valós hálózati redundanciát kínál majd, és a két hálózat ugyanazzal a készülékkel is igénybe vehető lesz.
Idén év végre mintegy 20 ezer felhasználóval tervezünk a hálózaton.
– A Pro-M Zrt. feladatköre 2025-től új tevékenységekkel bővült. Mit jelent ez pontosan?
– A köz- és felsőoktatási hálózatokkal kapcsolatos szolgálatói, üzemeltetői és fejlesztői feladatokat január 1-jével átvettük a KIFÜ-től. (A KIFÜ a 234/2024. Kormányrendelet értelmében 2024. december 31-én általános jogutód nélkül megszűnt. Közfeladatainak jelentős részét a Pro-M Zrt. vette át. – a szerk.) Kimondottan ambicionál bennünket ez az összetett feladat, amit a KIFÜ-től átvett kiváló szakemberekkel együtt hajtunk végre.
Szintén januártól felelünk a közigazgatási célú hálózatok működtetéséért. A korábban a NISZ Zrt. által üzemeltetett Nemzeti Távközlési Gerinchálózat infrastruktúrán biztosítjuk a felhasználók számára az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, ezzel sikeresen lezártuk a kormányzati hálózatok tavaly elindult konszolidációjának első szakaszát. Idén ráfordultunk a II. szakaszra, amely szintén nagyon sokrétű feladatokat tartalmaz, a bevont hálózatokra vonatkozó teljeskörű hálózatkonszolidációtól kezdve a szervezeti átalakításon át az ügyfélkapcsolatok megújításáig. Ennek megfelelően 2025-ben is sok-sok kihívás áll előttünk.
– Milyen fő célkitűzései voltak a kormányzati hálózatkonszolidációnak és sikerült-e ezeket elérni?
– A konszolidáció fő célja az állami infokommunikációs hálózatok egységes irányítási, működési és finanszírozási modelljének kialakítása volt. Ennek érdekében biztosítani kellett, hogy a korábban különálló rendszerek egy szervezet – a Pro-M Zrt. – irányítása alatt működjenek, növelve ezzel a biztonságot, a költséghatékonyságot és az ügyfélélményt. Ezt a feladatot 2024. december 31-én sikeresen lezártuk, a szükséges szervezeti, technológiai, jogi és gazdasági feltételek megteremtésével az egységes szolgáltatási képességet alakítottunk ki, így az egyetlen kormányzati célú hírközlési szolgáltatóvá váltunk.
– Mely hálózatok és szervezetek voltak érintettek a konszolidációban?
– A konszolidáció olyan állami infokommunikációs hálózatokat érintett, mint a korábban említett Nemzeti Távközlési Gerinchálózat, a Digitális Jólét Gerinchálózat (DJG), a magyar kutatási és felsőoktatási intézeteket kiszolgáló HBONE, az EDR, a ZRH, a Köznet és a Sulinet. A projektben közvetlenül részt vevő szervezetek között szerepelt a Pro-M Zrt., a NISZ Zrt., az MVM NET Zrt. és a KIFÜ, de természetesen az MVM és a DMÜ is végigkísérte a folyamatot. Fontos megemlíteni a Pro-M Professzionális Mobil Adatszolgáltató Kft. beolvadását is, amivel a kormányzati készenléti mobilszolgáltatások konszolidációját indítottuk el.
A kormányzati célú szolgáltatásokat egységes szervezet nyújtja, ami stabilabbá és fenntarthatóbbá is teszi az állami kommunikációs infrastruktúrát.
– Hogyan változott meg mindeközben a Pro-M Zrt. szerepe?
– A konszolidációval a Pro-M Zrt. lett az egyedüli felelős az állami infokommunikációs hálózatok működtetéséért. Ez azt jelenti, hogy a különböző szervezetek által korábban biztosított kormányzati célú szolgáltatásokat most egy egységes szervezet nyújtja, az új jogszabályok alapján. Ez nemcsak hatékonyabb működést tesz lehetővé, hanem hosszú távon stabilabbá és fenntarthatóbbá is teszi az állami kommunikációs infrastruktúrát.
– Milyen további feladatok várnak a Pro-M Zrt.-re?
– A KIFÜ oktatási és a NISZ Zrt. közigazgatási hálózati feladatainak átvétele után a következő lépés az egységes üzemeltetési és ügyfélmenedzsment folyamatok kialakítása. Szintén sürgető tennivaló a Pro-M működtetésébe került hálózatok hosszú távú fejlesztési koncepciójának kialakítása; ebbe bevonjuk az MVM NET Zrt.-t is. A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat közvetített szolgáltatásként év végéig a NISZ Zrt. nyújtja, majd 2026. január 1-jétől ezt a szerepet teljeskörűen a Pro-M Zrt. veszi át. A hátralévő feladatok magukban foglalják a szervezetfejlesztést, az üzemeltetési folyamatok harmonizációját és az egységes irányítási struktúra kialakítását, amelyek biztosítják az állami kommunikációs szolgáltatások további hatékonyságnövelését és biztonságos működését.
– Milyen előnyöket hoz a hálózatkonszolidáció az állami szervek és a felhasználók számára?
– Az egységes hálózatirányításnak köszönhetően az állami szervek gyorsabb, stabilabb és biztonságosabb kommunikációs szolgáltatásokhoz juthatnak. A párhuzamos rendszerek megszüntetésével csökkennek az üzemeltetési költségek, és az infrastruktúra átláthatóbbá válik. Az ügyfélélmény is javul, hiszen az egységes hálózatnak köszönhetően a szolgáltatások megbízhatóbbá és egységesen magas minőségűvé válnak, különösen a kormányzati és kritikus kommunikációs felhasználók számára.
– Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a hálózatkonszolidációnak?
– Az állami hálózatok modernizációja, fenntarthatósága és kiberbiztonsági megerősítése kiemelt szempont. Az egységes rendszernek köszönhetően a fejlesztések gyorsabban megvalósíthatók, és a kormányzati célú kommunikáció még hatékonyabbá válik.
