A fizikai videojátékok lassú, de biztos visszaszorulása már évek óta tart, és ma már egészen közelinek tűnik az a pillanat, amikor végleg digitálissá válik minden. Egy évtizeddel ezelőtt még komoly ellenállás övezte azokat a kezdeményezéseket, amelyek a lemezek lecserélését célozták. A Sony egyik híres, mindössze 21 másodperces PlayStation reklámja például frappánsan mutatta be, hogyan lehet játékot kölcsönadni barátainknak: egyszerűen csak át kell adni a dobozt. Ezzel egyértelműen az Xbox One bonyolult digitális megosztási rendszerét figurázták ki, ami annyira népszerűtlennek bizonyult, hogy a Microsoft még a konzol megjelenése előtt visszakozott.
Azóta azonban minden megváltozott. 2024-ben a fizikai játékok eladásai kevesebb mint felét tették ki a 2021-es szintnek, és a tendencia egyértelműen csökkenő – a folyamat 2008 óta tart. A boltok egyre kevesebb helyet biztosítanak a lemezes játékoknak, a kiadók is egyre kevesebbet gyártanak belőlük, miközben a teljes piac egyértelműen a digitális terjesztés felé tolódik. A trend ráadásul nem új keletű: a 2020-as generációváltásnál már megjelentek a lemezmeghajtó nélküli konzolok. A játékosok pedig fokozatosan megszokták a digitális vásárlást – a kényelem győzött a fizikai formátum kézzelfogható előnyei felett.
Microsoft
A Microsoft például teljesen nyíltan törekszik a digitális jövőre. Az Xbox Series S eleve meghajtó nélkül érkezett, tavaly pedig már a Series X-ből is kijött egy tisztán digitális változat. A vállalat Xbox Game Pass szolgáltatása kvázi egy előfizetéses digitális kölcsönzőként működik, az egyik idei nagy játék, az Avowed pedig ugyan kap fizikai kiadást, de csak letöltőkód formájában, lemez nélkül. Mivel a Microsoft eleve szoftvercégként definiálja magát, nem meglepő, hogy a digitális irányt preferálja, és nem elképzelhetetlen, hogy 2030-ra teljesen el is hagyják a lemezeket.
Sony
A Sony ennél óvatosabb, de egyértelműen halad ebbe az irányba. A prémium PS5 Pro például meghajtó nélkül érkezik, de továbbra is külön árusítják a meghajtót, amely kompatibilis a Pro és a Slim változatokkal is. A japán cég számára nagyobb kihívást jelenthet a váltás, hiszen sokkal több PlayStation található a világban, mint Xbox, így sokkal több felhasználó ragaszkodik a meglévő fizikai játékaikhoz. Ráadásul vannak olyan tömegjátékok, mint a Call of Duty vagy az EA Sports College Football, amelyek még mindig jelentős fizikai jelenléttel bírnak.
Nintendo
A Nintendo esetében még mindig fontos szerepet játszik a fizikai formátum – igaz, nem lemez, hanem cartridge formájában. Az új Switch 2 továbbra is támogatja a kazettákat, sőt, kompatibilis lesz az első generációs Switch játékokkal is. Mivel az első Switch nyolc évig volt piacon, jó eséllyel a Switch 2 esetében is legalább ennyi ideig velünk maradhatnak a fizikai játékok. A Nintendo közönsége – főként a családos felhasználók – továbbra is igényli ezt a formátumot, mert egyszerűbb a játékok megosztása a gyerekek között. Ugyanakkor a japán cég is készül a digitális jövőre: nemrég jelentették be a „virtuális játékkártya-kölcsönző” rendszert, amely lehetővé teszi a digitális játékok megosztását a családtagok között.
A kiegészítők kelendőek
A fizikai média visszaszorulása tehát még ott is érzékelhető, ahol eddig erősen jelen volt. A játékosok ma már egyértelműen a digitális formátumra szavaznak, legalábbis a PlayStation és Xbox esetében. Érdekesség, hogy miközben a fizikai játékok eladásai csökkennek, a kapcsolódó kiegészítők – például egyedi kontrollerek, képernyők, székek vagy fejhallgatók – forgalma ugrásszerűen nő. A játékélmény személyre szabása, valamint a fizikai játékterek kialakítása egyre nagyobb szerepet kap, sőt, már a tematikus vidámparkokban is megjelenik ez a trend. A Nintendo ezen a téren különösen erős: gondoljunk csak az Amiibo figurákra vagy a Nintendo World parkokra.
