Az MI-alapú keresési eszközök egyre népszerűbbek, az amerikaiak közel negyede már helyettesítette a hagyományos kereséseket ilyen eszközökkel. Ezek az eszközök az internetet feltérképezve keresik a releváns információkat, amelyeket gyakran híroldalak tartalmai szolgáltatnak.
A hagyományos keresőmotorok segítik a felhasználókat az eredeti források elérésében, azonban a generatív keresési eszközök újraformálják és saját változataikat kínálják, ezzel megszakítva a forgalmat az eredeti híroldalak felé. Ez a folyamatosan fejlődő technológia egyre inkább elhomályosítja az információ eredetét és minőségét.
A Tow Center for Digital Journalism legújabb kutatása nyolc generatív keresési eszközt vizsgált, hogy felmérje, mennyire pontosan képesek a hírtartalmak azonosítására és hivatkozására. A vizsgálat során kiderült, hogy az eszközök jelentős hibaszázalék aránnyal működnek, sőt, a fizetős modellek még magabiztosabban közöltek helytelen információkat, mint az ingyenes verzióik.
A vizsgálat
A kutatók húsz hírkiadó tíz-tíz cikkét választották ki, majd ezekből részleteket használtak fel a keresésekhez. Az MI keresési eszközöknek meg kellett határozniuk az adott cikk címét, az eredeti kiadót, a publikálás dátumát és az URL-t.
A vizsgálat rávilágított arra, hogy az MI keresési eszközök gyakran teljesen helytelen válaszokat adnak. Az átlagos hibaszázalék meghaladta a 60 százalékot. Különösen rosszul teljesített a Grok 3, amely a lekérdezések 94 százalékában helytelen választ adott. Az eszközök ritkán jelezték, ha bizonytalanok voltak, inkább kitalált válaszokat adtak. A kutatás azt is kimutatta, hogy a fizetős modellek, mint a Perplexity Pro és a Grok 3, habár több helyes választ adtak, ugyanakkor magasabb hibaszázalékkal rendelkeztek, mint az ingyenes verzióik. Ez azzal magyarázható, hogy ezek az eszközök hajlamosabbak voltak egyértelmű, de hibás válaszokat adni.
Hivatkozási problémák
A tanulmány szerint az MI-platformok olyan webhelyekről szereztek információkat, amelyek szándékosan blokkolták feltérképező robotjaikat. A nyolc vizsgált chatbot közül öt (ChatGPT, Perplexity, Perplexity Pro, Copilot és Gemini) nyilvánosságra hozta feltérképező robotjainak nevét, míg három (DeepSeek, Grok 2 és Grok 3) nem. Bár elvileg az MI-modelleknek el kellett volna utasítaniuk a válaszadást a blokkolt tartalmaknál, a gyakorlatban ez nem mindig történt meg.
A New York Times szintén blokkolta a Perplexity bejáróját, mégis a chatbot egyik leggyakrabban idézett forrása lett januárban. A Copilot ezzel szemben a BingBotot használja, amelyet sok kiadó nem blokkolt, mégis itt volt a legtöbb elutasított válasz.
A Google létrehozta a Google Extended bejárót, hogy a kiadók letilthassák a Gemini chatbotot a keresési hatások nélkül. A húsz vizsgált kiadó fele engedélyezte a Google feltérképezését, de a Gemini csak egyszer adott teljesen helyes választ. Politikai témájú kérdéseknél pedig gyakran elutasította a válaszadást.
Bár a robotkizárási protokoll jogilag nem kötelező, figyelmen kívül hagyása sérti a kiadók jogát, hogy eldöntsék, hogyan használják fel tartalmaikat az MI-modellek. Ez különösen problémás lehet, ha a kiadók bevételt akarnak szerezni tartalmaikból, vagy attól tartanak, hogy azok torzított módon jelennek meg az MI által generált válaszokban.
A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy az MI keresési eszközök jelentős hivatkozási és hitelességi problémákkal küzdenek, vagyis a jelenlegi helyzetben ezek az eszközök nem megbízhatók a pontos információkeresés szempontjából.
